Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: József Tímár x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A csontáttétképzés számos szolid daganat progressziójának jellegzetessége, mely kiváló példát szolgáltat az áttéti folyamat szervspecificitására. Megvalósulása mind a vénás, mind az artériás rendszeren keresztüli szóródás révén történhet. Az oszteolitikus vagy oszteoplasztikus áttétek keletkezése eltérő molekuláris útvonalakat feltételez, de a gyakorlatban a két folyamat keveredése révén zajlik. Mai tudásunk szempontjából alapvető jelentőségű az oszteoklasztok daganatsejtek általi aktiválódása és az ennek révén létrejövő csontreszorpció, mely a csontbomlás ördögi körének kialakulásához vezet. A csontáttétek kezelésében forradalmat jelentett az oszteoklaszt–csontmatrix kölcsönhatást gátló biszfoszfonátok felfedezése és klinikai sikere. A folyamat molekuláris alapjainak tisztázása azonban újabb terápiás célpontokat jelölt meg az oszteoklaszt-differenciálódásban, melyet a a TNF-receptorcsalád egyik tagja, a RANK–RANK-ligand rendszer szabályoz. Ennek az új terápiás megközelítésnek életképességét már sikeres klinikai vizsgálatok támasztják alá, melyekben RANKL-ellenes antitestet alkalmaztak. Ennek klinikai sikeressége tovább erősíti azt a nézetet, hogy a daganatokban zajló molekuláris történések pontos megismerése képezi az alapját az egyre hatékonyabb terápiás eljárások kifejlesztésének.

Restricted access
Restricted access
Restricted access

Ma már nem kétséges, hogy a klinikai onkológiában egyre nagyobb szerepet játszanak a molekuláris célpontok elleni gyógyszerek. Ezek hatásának előrejelzésében, az individuális kezelés kialakításában, a betegek pozitív vagy negatív szelekciójában segítenek a célpontokkal kapcsolatos markerek. Ilyen marker a KRAS, amelynek mutációja megakadályozza, hogy pl. előrehaladott vagy metasztatikus vastagbélrákban eredményesek legyenek az EGFR elleni monoklonális antitestek. A KRAS mutációinak meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Az önkéntes “validálás” ezek hatékonyságának lemérésére szolgált. A hét résztvevő molekuláris diagnosztikai laboratórium csak megközelíteni tudta (egy kivételével) az európai javaslatban foglaltakat. Az eredmények megbeszélése számos technikai és finanszírozási problémára hívta fel a figyelmet. A KRAS mutációjának és hasonló molekuláris eltérések pontos kimutatásának elengedhetetlen feltétele a hitelesített labor és módszer. Mindezek fontosságát jelzi, hogy egyre több daganatellenes gyógyszer törzskönyvében szerepel, és várhatóan fog szerepelni a molekuláris markerek kötelező vizsgálata.

Restricted access
Restricted access

Absztrakt

A vastag- és végbélrák karcinogenezise során a korai adenómákban az esetek közel felében K-RAS-, ennél ritkábban B-RAF-mutáció alakul ki. A K-RAS-mutáns daganatok inkább férfiakban alakulnak ki, míg a B-RAF-mutáns tumorok inkább nőkre jellemzőek és e gének mutációja független a mikroszatellita-státusztól. Az epidermális növekedési faktor receptorának (EGFR) változó mértékű expressziója a vastag- és végbélrákok döntő hányadában kimutatható; maga a gén nem mutált, amplifikációja igen ritka, gyakrabban a megfelelő kromoszóma poliszómiája miatt fokozott a kópiaszám. Ez képezte alapját az anti-EGFR antitest-terápiák bevezetésének a vastag- és végbélrákok kezelésébe. E terápiák indikációjának alapját sokáig az EGFR fehérje legalább minimális szintű expressziója jelentette. A két antitest-terápia kemoterápia-rezisztens kolorektális rákok monoterápiája esetén hasonló mértékű (kb. 10%) objektív tumorválaszt eredményez, mely független a daganat EGFR-státuszától. A panitumumab esetében fény derült azonban arra, hogy a kedvező klinikai hatás csak a K-RAS-mutáns daganatos csoportban mutatkozik. A cetuximab kombináció­ja kemoterápiával az eddigi adatok alapján szintén a vastag- és végbélrákok K-RAS-mutációs státuszától függ. Mindezek alapján megállapítható, hogy az EGFR-t célzó monoterápiák negatív predikciós markere vastag- és végbélrákban a K-RAS onkogén mutációja. Mindaddig, amíg nem rendelkezünk hatékonyabb betegszelekciós módszerrel, a vastag- és végbélrákok K-RAS-mutációs státuszának meghatározását el kell végezni az EGFR-t célzó terápiák alkalmazása előtt.

Restricted access

A nem-kissejtes tüdőrákok szövettani alcsoportjai eltérő prognosztikai tulajdonságokkal és terápiás érzékenységgel rendelkeznek. Az egyénre szabott kezelések célpontjainak azonosítása a hagyományos patológiai vizsgálatok mellett új módszerek bevezetését igényli. Az alcsoportok elkülönítésének és a célpontok kijelölésének módszereit sebészi biopsziás anyagon dolgozták ki (erre a tüdőrákos esetek 20%-ában van lehetőség). A tüdődaganatok többsége felfedezéskor már nem operálható, így a diagnózisok többsége lényegesen kisebb, bronchoszkópos, tűbiopsziás mintákon, de döntően citológiai keneteken alapul. A korlátozott nagyságú mintákból a korrekt kezelések érdekében azonban egyre több immunmorfológiai és molekuláris patológiai vizsgálatot szükséges elvégezni. E szemléletváltás miatt a tüdőbiopsziát végző szakemberek mintavételi technikájának súlypontját meghatározóan a szövettani feldolgozásra alkalmas módszerek felé kell áthelyezni. A többféle biopsziás technika kombinálása (szövettan/citológia, illetve hörgőkefe, BAL, TBNA stb.), a citológiai minták sejtblokkokba ágyazása, valamint immunhisztokémiai és molekuláris patológiai vizsgálatokra felkészült patológiai laboratórium biztosíthatja a tüdőrákok megfelelő diagnózisát és a betegek individualizált kezelését. Magyar Onkológia 54: 297–301, 2010

Restricted access

A nem-kissejtes tüdőrákok szövettani alcsoportjai eltérő prognosztikai tulajdonságokkal és terápiás érzékenységgel rendelkeznek. Az egyénre szabott kezelések célpontjainak azonosítása a hagyományos patológiai vizsgálatok mellett új módszerek bevezetését igényli. Az alcsoportok elkülönítésének és a célpontok kijelölésének módszereit sebészi biopsziás anyagon dolgozták ki (erre a tüdőrákos esetek 20%-ában van lehetőség). A tüdődaganatok többsége felfedezéskor már nem operálható, így a diagnózisok többsége lényegesen kisebb, bronchoszkópos, tűbiopsziás mintákon, de döntően citológiai keneteken alapul. A korlátozott nagyságú mintákból a korrekt kezelések érdekében azonban egyre több immunmorfológiai és molekuláris patológiai vizsgálatot szükséges elvégezni. E szemléletváltás miatt a tüdőbiopsziát végző szakemberek mintavételi technikájának súlypontját meghatározóan a szövettani feldolgozásra alkalmas módszerek felé kell áthelyezni. A többféle biopsziás technika kombinálása (szövettan/citológia, illetve hörgőkefe, BAL, TBNA stb.), a citológiai minták sejtblokkokba ágyazása, valamint immunhisztokémiai és molekuláris patológiai vizsgálatokra felkészült patológiai laboratórium biztosíthatja a tüdőrákok megfelelő diagnózisát és a betegek individualizált kezelését. Magyar Onkológia 54: 297–301, 2010

Restricted access

Absztrakt

Az utóbbi években a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében vitathatatlan előrelépés figyelhető meg. A citotoxikus kemoterápia esetében a pemetrexed első- és másodvonalbeli alkalmazhatósága, a célzott terápia mind szélesebb körben, első- és másodvonalban történő bevethetősége (bevacizumab, gefitinib, erlotinib), az adjuváns terápiás lehetőségek bővülése mind-mind a fejlődést reprezentálják. Újabb lehetőség a fenntartó (maintenance) terápia. A pemetrexed fenntartó terápia nem laphámsejtes túlsúlyú patológiai típus esetén bizonyított hatékonyságú. Az erlotinib fenntartó monoterápia, és nem laphámsejtes túlsúlyú betegnél a bevacizumab + erlotinib fenntartó terápia fázis négyes vizsgálatok alapján szintén előnyös hatásúak, statisztikailag szignifikáns túlélési előnnyel járnak. A célzott kezelési lehetőségek különböző terápiás vonalakba való beépülése felborítja a hagyományos citotoxikus kemoterápia kezelési vonalait, módosítva ezzel e szerek törzskönyvi előírásait. E változások irányelvekben való rögzítése és a finanszírozóval való egyeztetése sürgős, elengedhetetlen feladat. Célunk, hogy összefoglaljuk az utóbbi évben az NSCLC diagnosztikájában és kezelésében kialakult változásokat, bemutassuk a megváltozott terápiás algoritmust.

Restricted access