Search Results

You are looking at 1 - 10 of 41 items for

  • Author or Editor: József Tóth x
Clear All Modify Search

A rosszindulatú daganatokban gyakran ún. hypoxiás, csökkent oxigéntartalmú területek vannak (az oxigéntenzió < 7 Hgmm). A preklinikai, valamint klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a hypoxia fokozza a tumorok progresszióját, agresszivitását. Szövettenyészeteken tanulmányozva az oxigén hatását, bebizonyosodott, hogy az oxigenizáció in vitro önmagában is gátolja az ép szövetek, a benignus és malignus tumorok sejtjeinek növekedését. Az onkoterápia szempontjából rendkívül fontos megállapítás, hogy ha egy daganatban az oxigén parciális nyomása kevesebb, mint 2,5 Hgmm, a sugárérzékenység lecsökken (intrinszik radiorezisztencia). Hypoxiás tumorokban számos kemoterápiás gyógyszer is hatástalan (kemorezisztencia). Oxigén hiányában vagy hypoxiás szövetekben a fotodinámiás kezelés is eredménytelennek bizonyult. Mindezen kísérleti és klinikai tapasztalatok alapján már évtizedek óta egyes intézetekben kiegészítő kezelésként, de egymagában is próbálkoznak a daganatos betegek oxigenizációjával. A leggyakoribb kezelési forma az oxigéngáz belélegeztetése (hiperbarikus oxigénterápia), vagy az oxigénnel telített víz alkalmazása fürdő vagy ivókúra formájában. A ma már nemzetközi kooperációban is végzett vizsgálatok egyértelműen igazolják az oxigénbevitel jótékony terápiás, radio- és kemoszenzitizáló hatását. Az általánosan alkalmazott eritropoietin-kezelés is bizonyítja az oxigenizáció jelentőségét a tumorterápiában. Időszerűnek látszik Magyarországon szakintézetekben nagy beteganyagon kivizsgálni az oxigenizáció tumorgátló, radio- és kemoszenzitizáló hatását.

Restricted access

Gravity-driven groundwater flow systems function in topographic basins as subsurface conveyor belts. They pick up and move fluids, gases, solutes, colloids, particulate matter and heat from loading sites in recharge areas and/or on their way to the discharge areas and can deliver them “en route” or in discharge regions. Gravitational flow systems of various horizontal and vertical extents are organized into hierarchically nested complex patterns controlled by the configuration of the water table’s relief and modified by the rock framework’s heterogeneities of permeability. The systems are ubiquitous and act simultaneously on broad ranges of the spatial and temporal scales of measurement. Their universal geologic agency is manifest by numerous different, even disparate, natural processes and phenomena. Several of these are associated with geothermal heat flow. The understanding of geothermal phenomena in the context of basinal flow systems requires, therefore, an intimate familiarity with the overarching “Theory of regional groundwater flow” which, in turn, comprises two component theories: “The hydraulics of basin-scale groundwater flow systems” and “The geologic agency of basin-scale groundwater flow-systems”. The paper’s outline is based on this conceptual structure. The paper presents examples for geothermal effects of groundwater flow by means of the first theoretical models and some case studies of thermal springs and wells, and petroleum accumulations. The final section reflects the author’s conviction that geothermal studies cannot be complete without consideration and understanding of the area’s groundwater flow regime.

Open access
Authors: Dániel Wettstein, Szabolcs József Tóth and Zoltán Máthé

Absztrakt:

A májtranszplantáció eredményei az elmúlt évtizedekben jelentősen javultak. Egyre több beteg számára jelent életmentő kezelést a májátültetés, miközben az indikációk köre is változik. A világszerte fennálló szervhiány azonban új stratégiák kidolgozására készteti a szakmát. A donorkritériumok észszerű kiterjesztésével, precízebb szervallokációval, személyre szabott donációval, élődonációval, gépi perfúzió alkalmazásával és a szívmegállást követő donáció bevezetésével új távlatok nyílnak, amelyek eredményeként a májtranszplantáció egyre több végstádiumú májbeteg számára válhat elérhetővé. Összefoglaló közleményünkben az új lehetőségeket és kihívásokat mutatjuk be a magyarországi májtranszplantációs program tükrében. Orv Hetil. 2019; 160(29): 1127–1135.

Open access

Abstract

The Danube-Tisza Interfluve has an agricultural economy but is plagued by severe problems of soil and wetland salinization. The objective of the study was to determine the source of the salts and the controls and mechanism of their distribution. For the Danube-Tisza Interfluve two different groundwater flow regimes, namely a gravity-driven meteoric fresh water regime and an overpressured saline water one, were identified within the framework of the Danube-Tisza Hydrogeologic Type Section (Mádl-Szőnyi and Tóth 2009). It was also recognized that the salts originate partly from the basin sediments and partly from the basin basement. The latter contains NaCl-type water with 10000–38000 mgL−1 total dissolved solid content. The vertical flow through conductive faults and the cross-formational ascent of the deep waters, combined with the gravitational systems’ geometry and the flow-channeling effect of the near-surface rocks, explain the pattern of soil salinization and the contrasting chemistry between the wetlands of Danube Valley and the Ridge Region.

Restricted access

Technical efficiency in agriculture of 10 new EU member states is analysed by Data Envelopment Analysis and econometric panel data analysis. Technical efficiency in agriculture is significantly positively associated with agricultural factor endowments, average farm size, farm specialisation, small-scale farms, and technological change. Foreign direct investments have an ambiguous effect. Reform and institutional developments, large-scale privatisation and price liberalisation, and urban- rural income gap are associated with technical efficiency in agriculture positively. An increase in technical efficiency in agriculture and the development of the rural economy are seen as a strategy to boost the level of living standards in agriculture and in rural areas.

Restricted access
Authors: Tamás Zombori, Noémi Tóth, József Furák, Zsolt Berényi and László Tiszlavicz

Absztrakt

Esetismertetés: A 71 éves férfi beteget krónikus bronchitis heveny exacerbatiója miatt 2015 nyarán kivizsgálták. A mellkasi CT-vizsgálat során a thoracalis XI. csigolya jobb oldalán, a paravertebralis zsírszövetben egy éles kontúrú, a kontrasztanyagot minimálisan halmozó, a tüdő felé éles kontúrral ábrázolódó lágyrész-terimét észleltek. A radiológus az elváltozás szövettani vizsgálatát javasolta. 2015 augusztusában uniportalis video-assisted thoracic surgery (VATS) feltárásból történt a tumor eltávolítása. A beteget eseménytelen posztoperatív időszak után hazabocsátották. A szövettani vizsgálat myelolipomát állapított meg. Egyéves utánkövetési időszakban kiújulást nem észleltek. Megbeszélés: A myelolipoma érett lobulált zsírszövetből és vérképző csontvelőből fölépülő benignus daganat, amely rendszerint a mellékveséből indul ki. Progresszív növekedési hajlama miatt sebészeti eltávolítása ajánlott. Az extraadrenalis myelolipoma ritka entitás, azonban mediastinalis, tokos, lassan növekvő, térfoglaló tumor esetén az elkülönítő diagnózisban mérlegelendő a myelolipoma, amit az esetbemutatás példáz.

Restricted access
Restricted access
Authors: Katalin Tóth Csabáné Vraukó, József Vitrai, Gyula Mucsi and Imre Rurik

Bevezetés: A járványügyi surveillance megvalósulásának alappillérét képezi az alapellátásban dolgozó családorvosok fertőzőbeteg-bejelentési kötelezettsége. Célkitűzés: A szerzők annak a kérdésnek a vizsgálatát tűzték ki célul, milyen okai lehetnek annak, hogy a háziorvosok egy része számos infekciós kórképet nem jelent be a népegészségügyi szervek számára, illetve milyen a háziorvosok motivációja, attitűdje a fertőzőbeteg-jelentési rendszert illetően. Módszer: A vizsgálati kérdések megválaszolásához önkitöltős kérdőíves módszert alkalmaztak. A vizsgálati mintába vont 288 családorvos közül 116 fő küldött vissza értékelhető kérdőívet. Az adatok feldolgozását deskriptív statisztikai módszerrel végezték el, különböző gyakoriságokat és arányokat megállapítva. Eredmények: A vizsgált időszakban a bejelentett fertőző megbetegedések közel 50%-át a háziorvosok jelentették be. Az aluljelentések legfőbb oka a háziorvosok ismerethiánya a bejelentési rendszer szabályaival kapcsolatban. Az orvosok többsége úgy gondolja, hogy a papíralapú jelentési rendszer helyett hatékonyabb lenne az elektronikus alapú rendszer. Következtetések: A hazai háziorvosok jelentési fegyelmének javítására a szerzők az oktatást tartják a legfontosabbnak. Orv. Hetil., 2014, 155(31), 1228–1235.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Retrospektív keresztmetszeti vizsgálatunk célja az occlusiós megtámasztás és az alsó bölcsességfog szerepének vizsgálata volt az angulus- és condylustöréseknél. Módszer és eredmények: Egyoldali, izolált angulus- vagy condylustörött betegeket vizsgáltunk. Az adatgyűjtés betegkartonok és panoráma-röntgenfelvételek segítségével történt. Vizsgálatunkban az elsődleges prediktor változó az occlusiós megtámasztás minősége, a másodlagos prediktor a bölcsességfog jelenléte vagy hiánya volt. A kimeneti változó a törés típusa, illetve az egyéb prediktorok a demográfiai adatok voltak. A prediktorok és a kimeneti változók közti összefüggéseket khi-négyzet-teszttel és logisztikus regressziós analízissel vizsgáltuk. Az angulustörött csoportot 43 (átlagéletkor: 29,9 ± 12,8 év; 98,4% férfi), míg a condylustörött csoportot 37 beteg (átlagéletkor: 46,8 ± 20,2 év; 62,2% férfi) alkotta. Angulustörés esetén 81,4%-ban, míg condylustörés esetén 51,3%-ban láttunk kétoldali occlusiós megtámasztást (p<0,001). Kétoldali occlusiós megtámasztás esetén az angulustörés esélyhányadosa 4,2 volt (p<0,006). Az angulustörések 86%-ában, a condylustörések 43,2%-ában volt jelen bölcsességfog a törés oldalán (p<0,001). Azonos oldali bölcsességfog jelenléte esetén az angulustörés esélye a 8,1-szeresére emelkedett (p<0,001). Amennyiben kétoldali occlusiós megtámasztás és törésoldali bölcsességfog is jelen volt, az angulustörés esélye a 15,9-szeresére nőtt (p<0,001). Következtetés: Az occlusiós megtámasztás és a bölcsességfog együttes és külön-külön való jelenléte is egyértelműen fokozta az angulustörés, és csökkentette a condylustörés rizikóját, míg hiányuk a condylustörés rizikóját fokozta, és az angulustörés esélyét csökkentette. Orv Hetil. 2020; 161(28): 1166–1174.

Open access