Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: J. Ádám x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract  

Barium, lanthanum and cerium were determined by excitation using a 100 mCi241Am radioisotope source with the utilization of the K peaks.

Restricted access

Different types of forest use significantly changed the structure and species composition of European temperate forests. Herbaceous species and seedlings are important parts of the forest ecosystem, thus it is necessary to understand the effects of stand characteristics on the species composition of the understory. In our study we assessed the main factors that affect the species composition of herb and tree seedling assemblages in Quercus petraea and Q. cerris dominated stands (age 50–150 years) in the Bükk Mountains, Hungary. The relationship between the studied assemblages and explanatory variables (tree species composition, stand structure, canopy closure and topography) were explored by Redundancy Analysis (RDA). The occurrence of herbaceous species was affected by canopy closure, stand structure (mean DBH and DBHcv of trees), topography and the density and diversity of shrub layers. Oak forest species were associated with more open stands with sparsely distributed large trees, while mesic forest species were positively associated with heterogeneous stand structure, low shrub density, and western exposure. Seedlings of trees and shrubs showed a dispersal limited phenomenon. The composition of seedlings was significantly influenced by the mean DBH of trees, the structural heterogeneity of the overstory, the tree species diversity and the density of shrub layers. However the seedlings of both dominant oak species required the same stand structure, sessile oak was able to regenerate almost exclusively in those stands where it was dominant in the overstory, which is significant for the management of the species. Generally, forest management affects species composition and structure of the overstory, accordingly it had direct and indirect effects on the understory community as well.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Domonkos Pap, Ádám Vannay, and Attila Szabó J.

Absztrakt:

A vese filtrációs alapegységei a glomerulusok, melyek passzív hemodinamikai feladatukon túl komplex szabályozási mechanizmusokban is részt vesznek. Ezek közül fontosak az immunmediált folyamatok, amelyek a glomerularis homeostasis élettani biztosításán túl lokális szövetkárosító mechanizmusokat is elindíthatnak. Az immunológiai eredetű krónikus glomerularis betegségek gyakori okai a végstádiumú vesebetegség kialakulásának. Az immunrendszer kétélű kardként részt vesz a vese fiziológiás állapotának fenntartásában, de emellett meghatározó szerepe van a glomerularis károsodások kiváltásában. A nem megfelelően szabályozott, túlzott mértékű immunválasz felelős a glomerulonephritisek jelentős részéért, mely folyamat során károsodhat a glomerulusokat alkotó valamennyi strukturális és sejtes elem, beleértve a glomerularis bazálmembránt, a mesangialis és kapilláris-endothelsejteket, a podocytákat, valamint a parietalis epithelsejtréteget. Közleményünkben az egyes glomerularis komponenseknek, valamint a természetes és adaptív immunrendszernek a glomeruluskárosodásban betöltött szerepét foglaljuk össze. Orv Hetil. 2020; 161(24): 993–1001.

Open access
Restricted access

Dry oak forests have one of the richest understory vegetation in Europe, but the environmental drivers of this community have been scarcely revealed. In this study, we assessed whether the amount of light, soil pH or stand heterogeneity affect primarily the species composition of this community. We investigaed 332 sampling plots in 40-165 year old managed and abandoned Quercus cerris and Q. petraea dominated forests in North Hungary. Presence-absence data of herbaceous species and seedlings of woody species were recorded in 28 subplots within each sampling plot. Stand structure, canopy openness and soil pH were also measured in each plot. The relationships between stand characteristics and the species assemblage were explored by redundancy analysis, while the individual responses of species and species groups were studied by generalized linear mixed models. Multivariate methods and individual species response analyses provided similar results, the amount of light and soil pH were equally important variables (both of them explained 2.8% of species variance), while stand heterogeneity had a bit lower, albeit still significant role in determining understory species composition (1.9% of species variance explained). Seedlings of woody species preferred shaded (half-shaded) conditions, while many herbaceous species were positively related to light. The effect of the three explanatory variables was hard to separate, since they influenced each other as well. Sessile oak seedlings and herbs typical of dry forests, forest edges, grasslands and acidic soil habitats preferred light rich habitats with homogeneous stand structure and low soil pH. Mesic forest herbs and seedlings of other woody species were related to relatively high soil pH, heterogeneous stand structure and closed canopy. These two understory types were clearly separated regarding composition. This study emphasizes the importance of heterogenous light conditions and mosaic, diverse forest structure (presence of homogeneous and heterogeneous forest patches) during forest management for the maintenance of understory biodiversity.

Restricted access

Bevezetés: 2009-ben egy budapesti közkórházban történt dohányfüst-felmérési vizsgálat nagymértékű szennyezettséget igazolt. A belélegezhető 2,5 mikrométer átmérőnél kisebb részecskék (PM2,5) koncentrációja 1 és 336 μg/m3 között változott. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a beltéri légszennyezettség változását 2009 és 2012 között, a 2011-es törvényi szigorítást követően. Módszer: A légszennyezettséget TSI SidePak AM510 Personal Aerosol Monitorral mérték. Eredmények: A betegellátó részlegeken a PM2,5-szintek átlagosan 92%-kal csökkentek, 87,7 µg/m3-ről 6,9 µg/m3-re. A nem betegellátó részlegeken a PM2,5-szint 67%-kal nőtt, 64,8 µg/m3-ről 108,0 µg/m3-re. A növekedést csak a nyilvános mellékhelyiségekben mért nagy PM2,5-szint-emelkedés okozta. A nyilvános mellékhelyiségeket kizárva, 83%-os csökkenést találtak a PM2,5-ben, a nem betegellátó részlegeket tekintve 64,8 µg/m3-ről 11,1 µg/m3 szintre csökkent. Következtetések: A 2011. évi XLI. törvénynek köszönhetően a PM2,5-értékek jelentősen a normális határérték alá csökkentek. Az egészségügyi személyzet és a páciensek dohányzása a kevésbé forgalmas helyiségekbe szorult vissza. A törvény szigorúbb végrehajtására van szükség a teljes kórházi dohányfüstmentesség eléréséhez. Orv. Hetil., 2013, 154, 658–664.

Open access