Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: J. Attila Szabó x
Clear All Modify Search
Authors: Domonkos Pap, Ádám Vannay and Attila Szabó J.

Absztrakt:

A vese filtrációs alapegységei a glomerulusok, melyek passzív hemodinamikai feladatukon túl komplex szabályozási mechanizmusokban is részt vesznek. Ezek közül fontosak az immunmediált folyamatok, amelyek a glomerularis homeostasis élettani biztosításán túl lokális szövetkárosító mechanizmusokat is elindíthatnak. Az immunológiai eredetű krónikus glomerularis betegségek gyakori okai a végstádiumú vesebetegség kialakulásának. Az immunrendszer kétélű kardként részt vesz a vese fiziológiás állapotának fenntartásában, de emellett meghatározó szerepe van a glomerularis károsodások kiváltásában. A nem megfelelően szabályozott, túlzott mértékű immunválasz felelős a glomerulonephritisek jelentős részéért, mely folyamat során károsodhat a glomerulusokat alkotó valamennyi strukturális és sejtes elem, beleértve a glomerularis bazálmembránt, a mesangialis és kapilláris-endothelsejteket, a podocytákat, valamint a parietalis epithelsejtréteget. Közleményünkben az egyes glomerularis komponenseknek, valamint a természetes és adaptív immunrendszernek a glomeruluskárosodásban betöltött szerepét foglaljuk össze. Orv Hetil. 2020; 161(24): 993–1001.

Open access

Absztrakt:

A laboratóriumi vizsgálatoknak kiemelten fontos szerepe van számos betegség esetében a diagnózis meghatározásában. A mérési eredményeket a laboratóriumok által megadott normálértékekhez hasonlítjuk. Néhány esetben ezek a nemtől és a kortól is függenek. Az alkalikus foszfatáz esetében ritkán vesszük figyelembe, hogy bizonyos életszakaszokban eltérő referenciaértékekkel kell számolnunk a két nemben. A napi gyakorlat során gyakran az életkorral összefüggő változásokat sem vesszük figyelembe. Különösen igaz ez akkor, ha a laboratórium nem ad meg életkori normálértékeket. Egy másik probléma lehet, hogy az alkalikus foszfatáz esetében a normálértékeket meghaladó, magasabb eredményekre fókuszálunk, és nem tulajdonítunk hasonló fontosságot a referenciahatár alá eső értékeknek. Természetesen soha nem egy-egy laboratóriumi paramétert, hanem a beteg panaszait, a fizikális vizsgálat során látott képet és az egyéb diagnosztikai eredményeket kell értékelnünk a pontos diagnózis felállításához. A következőkben szeretnénk felhívni a figyelmet egy gyakran mért laboratóriumi paraméter, az alkalikus foszfatáz szerepére egyes betegségek diagnosztikájában, különös tekintettel az életkori normálértékek alatt mért esetekben. Orv Hetil. 2017; 158(26): 1003–1007.

Open access
Authors: Róbert István Agócs, Dániel Sugár, Domonkos Pap and Attila J. Szabó

Absztrakt:

A magas sófogyasztás általános az iparosodott társadalmakban, és számos civilizációs betegség forrása. A közelmúlt kutatásai hívták fel a figyelmet a nátriumegyensúly fenntartásában szerepet játszó új extrarenalis folyamatokra. Rövid távon a bőrszövet nátriumtárolása pufferként szolgál a nátrium ozmotikus tulajdonsága következtében kialakuló, növekvő volumenterheléssel szemben, valamint elősegíti a fertőzések elleni immunválaszt. Hosszú távon azonban a fokozott szöveti nátriumkoncentráció egy adott mértéket meghaladva patofiziológiás folyamatokat indíthat be gyulladásos válaszreakció provokálásával. A nátrium immunmoduláns hatásának következtében a veleszületett és szerzett immunrendszer effektorsejtjei aktiválódnak, míg egyes szabályozósejtjei gátlás alá kerülnek, ami végeredményben az immunrendszer egyensúlyának megbomlásával, proinflammatoricus állapottal jár. In vivo sóterheléses és sómegvonásos kísérletek eredményei a nátrium betegségkiváltó és -módosító szerepére utaltak. Így a nátrium és az immunrendszer összefüggése magyarázatot adhat olyan, eddig ismeretlen eredetű betegségek patomechanizmusára, mint a magas vérnyomás (elsődleges, sószenzitív) vagy az autoimmun betegségek, melyek növekvő incidenciájuk miatt nagy terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre. Orv Hetil. 2019; 160(17): 646–653.

Open access

A renin-angiotenzin rendszer szervezetünk egyik legjelentősebb hormonális rendszere, amelynek juxtaglomerularis apparátusban történő szabályozása és szerepe jól ismert. Jelen összefoglaló a vese embrionális fejlődésével párhuzamot állítva a gyűjtőcsatorna renintermelését írja le, valamint ennek lokális szerepét és terápiás célpontként szolgáló lehetőségeit igyekszik feltárni. Nemrégiben került leírásra, hogy krónikus angiotenzin-II-kezelés során, két vese-, egy klip modellben, illetve diabetes mellitusban a gyűjtőcsatorna jelenti az intrarenalis (pro)renintermelés legfőbb helyét. Ebben a lokalizációban a (pro)renin előtt út nyílhat az interstitialis renin-angoitenzin rendszer komponensek, a szisztémás keringés és a nemrégiben leírásra került (pro)reninreceptor felé. A (pro)renin saját receptorán keresztül intracelluláris profibroticus utakat képes aktiválni, így egyúttal potenciálisan új célpontja lehet a hypertoniához kapcsolódó vagy diabeteses nephropathia kezelésének, illetve eszköze a krónikus vesekárosodást előidéző folyamatok korai diagnosztizálásának. Orv. Hetil., 2013, 154, 643–649.

Open access
Authors: Réka Sólyom, Zsófia Lendvai, Krisztina Pásti, Lilla Szeifert and J. Attila Szabó

Bevezetés: A gyermekek alvásideje az utóbbi száz évben csökkenést mutat. A csökkent alvásidő egészségre gyakorolt káros hatásai ismertek, magyarországi és romániai adatokkal azonban nem rendelkezünk a gyermekek alvásidejéről. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az alvással töltött idő felmérését Magyarországon és Romániában élő iskoláskorú gyermekek körében. Módszer: Saját szerkesztésű kérdőívvel 2446 gyermeket mértek fel. A kérdőívet Magyarországon egy nagyváros alap- és középfokú oktatási intézményeiben, Romániában egy általános és középiskolát magába foglaló intézményben osztották ki. Eredmények: Az átlagos alvásidő hétköznap 8,3±1,2 óra volt, amely a két országban szignifikáns különbséget mutatott (Magyarország vs. Románia, 8,5±1,2 óra vs. 7,8±0,9 óra, p = 0,001). A hétköznapokon mért alvásidő az életkorral negatív korrelációt mutatott (r = –0,605, p = 0,001), a hétvégi alvásidő esetében ez az összefüggés nem állt fenn. Következtetések: A vizsgálat az első, iskoláskorú gyermekek alvásidejét felmérő vizsgálat Magyarországon és Romániában. A két ország között talált különbségek hátterében életkori különbség állhat, de szerepe lehet a kulturális és életmódbeli különbségeknek, földrajzi fekvésnek is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1592–1596.

Open access
Authors: István Anton, Katalin Kovács, László Fésüs, József Várhegyi, László Lehel, Zoltán Hajda, J. Polgár, Ferenc Szabó and Attila Zsolnai

The objective of this study was to estimate the effect of the thyroglobulin (TG) locus on beef quality traits in some beef cattle breeds and to investigate the effect of the DGAT1 locus on milk production traits in the Hungarian Holstein Friesian population. TG and DGAT1 genotypes were determined by polymerase chain reaction-restriction fragment length polymorphism (PCR-RFLP) assay. At the TG locus TT bulls showed the highest fat percentage values in the longissimus dorsi muscle (m. longissimus dorsi); the difference between CC and TT genotypes was significant. DGAT1 GC/GC cows had the highest milk, fat and protein yield values. Due to the relatively small number of GC/GC cows the difference proved to be significant only between AA/AA and AA/GC genotypes.

Restricted access
Authors: Dávid Zakariás, Gábor Marics, Kata Kovács, Ágnes Jermendy, Barbara Vatai, György Schuster, Péter Tóth-Heyn, Attila Szabó J. and Csaba Lódi

Absztrakt:

A kritikus állapotú betegek kezelésében elengedhetetlen fontosságú a hemodinamikai monitorozás. Az utóbbi években az intenzív osztályos ellátás a technika fejlődésének köszönhetően ezen a területen is egyre inkább a nem invazív irányt követi. A néhány évtizeddel ezelőtt rutinszerűen bevezetett invazív hemodinamikai monitorozás használata a gyermek intenzív, valamint egyre több helyen a felnőtt intenzív ellátásban is csökkenő tendenciát mutat. A nem invazív monitorozás elterjedésének oka a biztonságossága, szövődménymentessége mellett a költséghatékonysága is. Összefoglalónk témája az elektromos kardiometrián (electric cardiometry) alapuló ICON® betegmonitor ismertetése, amely egy újonnan kifejlesztett nem invazív, hemodinamikai paramétereket mérő és regisztráló eszköz. Klinikai alkalmazhatósága kiterjed a csecsemő-, gyermek- és felnőttosztályos gyakorlatra is. Az ICON® elektromos kardiometriai monitor működési elve egyszerű: az aortában a vér vezetőképessége az idő függvényében változást mutat, az aortabillentyű nyitása előtt a vörösvérsejtek random elhelyezkedést mutatnak, míg kamrai kontrakció hatására párhuzamos irányultságot vesznek fel. Négy elektróda felhelyezését követően az eszköz a két állapot közti vezetőképesség-változást rögzíti, majd a kapott értékekből a perctérfogatot és a verőtérfogatot méri, valamint más cardiovascularis paramétereket (például szisztémás vascularis rezisztencia) számol a mellkasi elektromos bioimpedancia szívciklushoz kapcsolódó változásainak követésével. Az ICON® legfontosabb előnyei az azonnali és folyamatos mérési lehetőség, illetve a nem invazivitásból fakadó alacsony szövődményráta. Az ICON® új, ígéretes hemodinamikai eszköz az intenzív terápia területén. A nem invazív, valós idejű mérési módszerrel szinte azonnal felmérhető a betegek hemodinamikai statusa, így az optimális terápia indítása késlekedés nélkül elkezdhető. A pontosabb klinikai indikációk meghatározásához további kutatások folyamatban vannak. Orv Hetil. 2018; 159(44): 1775–1781.

Open access
Authors: Márta Péntek, Zsuzsanna Beretzky, Valentin Brodszky, J. Attila Szabó, Levente Kovács, Áron Kincses, Petra Baji, Zsombor Zrubka, Fanni Rencz and László Gulácsi

Absztrakt:

Bevezetés: A betegségek jelentősen befolyásolhatják az egyének munkaképességét, beleértve a munkából való hiányzást (absenteeism) és a csökkent hatékonyságú munkavégzést (presenteeism). Célkitűzés: A hazai felnőtt lakosság egészséggel összefüggő munkaképességének felmérése és lakossági normaértékek kialakítása a munkaképességre és tevékenységcsökkenésre vonatkozó (WPAI-) kérdőívvel. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztünk 2019-ben reprezentatív felnőtt lakossági minta (n = 2023) bevonásával. Felmértük a résztvevők szociodemográfiai jellemzőit. A válaszadók munkaképességét a WPAI-kérdőívvel, egészségi állapotát az EQ-5D-3L-kérdőívvel és az Európai Minimum Egészség Modul (MEHM) kérdéseivel vizsgáltuk. Statisztikai analízis: Leíró statisztikai elemzéseket végeztünk, Mann–Whitney-, illetve Kruskal–Wallis-teszttel vizsgáltuk az alcsoportok közötti különbségeket. Spearman-féle rangkorrelációval elemeztük a WPAI kapcsolatát az életkorral és az EQ-5D-3L-indexszel. Eredmények: A fizetett munkaviszonyban levők (n = 1194, 59%) közül 70 fő (6%) hiányzott a munkából a felmérést megelőző héten, ez átlagosan heti 1,9 (SD = 8,5) óra munkaidő-veszteséget jelent. Presenteeism 166 főnél (14%) fordult elő. A WPAI-absenteeism átlagosan 3,6%, a presenteeism 4,4%, a napi tevékenységek hatékonyságának csökkenése a teljes mintában 9,5% volt. Az absenteeism nem korrelált az életkorral, és nem különbözött jelentősen a vizsgált szociodemográfiai jellemzők szerint. A presenteeism a dolgozó nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok és a részmunkaidősök körében volt a legmagasabb. A presenteeism közepes (r = –0,379), az absenteeism gyenge (r = –0,113) kapcsolatot mutatott az EQ-5D-3L-indexszel. Közepes, illetve erős korrelációt találtunk a napi tevékenységek hatékonysága és az életkor (r = 0,412), valamint az EQ-5D-3L-index (r = –0,592) között. A MEHM szerinti állapotok rosszabbodásával szignifikánsan rosszabb WPAI-eredményeket mértünk. Következtetés: Kutatásunk elsőként nyújt hazai lakossági referenciaértékeket az egészséggel összefüggő munkaképességről a WPAI-kérdőívvel. A presenteeism területén jelentkező munkaképesség-csökkenés fokozott figyelmet érdemel a munkáltatók, a munkaügyi, egészségügyi és szociális szektor részéről. Orv Hetil. 2020; 161(36): 1522–1533.

Open access