Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Jakab Loch x
Clear All Modify Search

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) tizenkét NPK kezeléskombinációjában, kilenc termőhelyen vizsgáltuk az NPK-trágyázás hatását az őszi búza és a kukorica termésére és a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalmára. A termőhelyek: Bicsérd (BI), Hajdúböszörmény (HA), Iregszemcse (IR), Karcag (KA), Keszthely (KE), Kompolt (KO), Mosonmagyaróvár (MO), Nagyhörcsök (NA), Putnok (PU). Az NPK kezelések: 000, 101, 111, 121, 201, 220, 221, 222, 331, 341, 421, 441. A N- és P-kezelések a kódoknak megfelelően 50 kg N, ill. P2O5·ha−1, a K-adagok 100 kg K2O·ha−1 hatóanyag-mennyiséggel növekszenek. Az őszi búza termésadatok a 23., 24., 27., 28. és 31. évi kísérletekből, a kukoricatermések a 25., 26., 29. és 30. évből származnak.Az NPK-kezelések jelentősen növelték az őszi búza és a kukorica öt-, illetve négyéves átlagtermését, szignifikáns különbségek jöttek létre a termőhelyek átlagában. Az NPK-kezelések különböző érvényesülése az egyes termőhelyeken az eltérő ökológiai viszonyok, köztük a különböző eredeti tápelemtartalom és szolgáltató képesség következménye.Az NPK-kezelések hatására a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalma is jelentősen változott. A növények tápelemigényét meghaladó kezelések tartamhatásaként tápelem-felhalmozódás igazolható mindhárom tápelem esetében. A növények szükségletét meghaladó N-adagok, a karbonátos talajokat és a nagy agyagtartalmú kompolti (KO) talajt kivéve csökkentették a talaj pH-t. A másodfokú görbék az őszi búza ötéves termésátlaga és a 0,01 M CaCl2-ban mért összes-N, P- és K-tartalom közötti összefüggéseket szemléltetik termőhelyenként.A legnagyobb kezeléshatások azokon a talajokon igazolhatók, melyeken a kontroll 0,01 M CaCl2-oldható összes-N értéke kisebb, mint 5–10 mg·kg−1. A 15,0 mg·kg−1 érték felett altalaban nem érvényesült a nitrogén termésnövelő hatása. Kivételt képez a tápanyagban gazdag, hajdúböszörményi nem karbonátos réti talaj. A foszfor termésnövelő hatása 2,0 mg P·kg−1 érték felett — a karbonátos réti talaj kivételével — általában nem érvényesül. Az összefüggéseket jellemző R2 meghatározottsági tényezők a legkisebbek az őszi búza és a talaj 0,01 M CaCl2-oldható K-tartalma között, ami az egyéb tényezők nagyobb szerepére utal.A bemutatott eredmények igazolják, hogy a 0,01 M CaCl2-oldható N-, P- és Kfrakciók alkalmasak a tápanyaghiány és -felesleg jellemzésére. Egyben igazolják, hogy az eltérő ökológiai viszonyok között nagyobb terméskülönbségek jöhetnek létre, mint a kezelések hatására. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megköveteli a tápanyagok eltérő érvényesülésének figyelembevételét.A termésadatok átengedéséért köszönet az OMTK Hálózati Tanács elnökének, titkárának, és valamennyi kísérletfelelősnek.

Restricted access

Talaj- és növényminták NO3 --, SO4 2-- és Cl--tartalmának egyoszlopos ionkromatográfiás módszerrel történo meghatározására dolgoztunk ki sorozatmérésre is alkalmas mintaelokészítési és mérési módszert. Talajminták NO3 --, SO4 2-- és Cl--tartalmának mérésére meghatároztuk a mintaelokészítés legkedvezobb feltételeit. Az említett ionok ionkromatográfiás sorozatmérésére az 1:5 arányú vizes kivonatot (egy órás extrakció ido) találtuk legmegfelelobbnek. A NO3 -, SO4 2- és Cl- ezekben a kivonatokban egymás mellett, párhuzamosan egyaránt jól mérheto.  A CaCl2-os kivonatokban a SO4 2- mérheto eredményesen. A vizes és a 0,01 M CaCl2-os kivonatok egyaránt alkalmasak a talaj oldható SO4 2--tartalmának vizsgálatára. A víz, mint extrahálószer alkalmazása azonban abból a szempontból tunik elonyösebbnek, hogy a vizes kivonatokban nemcsak a SO4 2-, hanem a Cl - és NO3 - mennyisége is meghatározható párhuzamosan.  Növényminták (búzaszem, búzaszalma és földieper) NO3 --, SO4 2-- és Cl-- tartalmának meghatározására is optimális mintaelokészítési módszert dolgoztunk ki. A megfeleloen elokészített vizes növénykivonatokban a Cl- ésSO4 2-, ill. NO3 - egymás mellett eredményesen meghatározható.  A talaj-, ill. növénykivonat ionkromatográfiás mérésének a reprodukálhatóságának megismerése érdekében szórásvizsgálatokat végeztünk. A mérések szórására jellemzo CV% értéke minden esetben kisebb volt, mint 11,45, azonos kivonatokban 1-6% között változott. A módszer reprodukálhatóságát talaj- és növénykivonatok esetében visszanyerési kísérletekkel is igazoltuk. A hozzáadott ionokat minden esetben jó hatásfokkal nyertük vissza.  A kidolgozott módszereket eredményesen alkalmaztuk tenyészedény-kísérletek talaj- és növényvizsgálataiban (Balláné, 2000; Balláné & Filep, 2000).

Restricted access

Dolgozatunkban a hazai Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszerből (TIM) származó mintaanyagban ( n = 629) végzett összehasonlító vizsgálatok eredményeiről számolunk be. A vizsgálatok célja a hagyományos ammónium-laktát-ecetsavban (AL), a 0,01 M kalcium-klorid, valamint a Baker–Amacher extrahálószerekben meghatározott K-tartalom közötti mennyiségi összefüggések és ezeket befolyásoló talajtulajdonságok tanulmányozása, továbbá annak eldöntése, hogy indokolt lehet-e a hagyományos módszer mellett új kivonószerek használata a talajok K-ellátottságának jellemzésére. Az összefüggés-vizsgálatok során az AL-K és a 0,01 M CaCl 2 -K között közepes erősségű korrelációt ( r = 0,76) állapítottunk meg. Számításaink igazolták a korábbi vizsgálatok eredményeit, bizonyították, hogy a két kivonószer a talaj tápelem-tartalékait nem azonos mértékben oldja, illetve cseréli ki. Megállapítottuk, hogy a kötöttség, a pH, a karbonátosság és a humusztartalom módosítja a kivonószerek közötti összefüggés szorosságát. Az AL és a Baker–Amacher kivonószerek összehasonlításakor a tápanyag-ellátottsági kategóriánként meghatározott átlagos dK értékek a javuló ellátottsági kategóriának megfelelően nőttek. Az egyes kategóriákon belül azonban nagy szórást tapasztaltunk, és megállapítottuk, hogy az AL módszerrel jól ellátottnak minősített mintákban is előfordulhat K-lekötődés. Úgy véljük, hogy a tápanyagszükséglet pontos becslésére szükség lehet a hagyományos módszer mellett más kivonószerek alkalmazására is. Az AL mellett, kiegészítő módszerként javasoljuk a 0,01 M kalcium-klorid, valamint a Baker–Amacher kivonószereket, mivel a 0,01 M CaCl 2 -ban oldott kálium mennyisége, vizsgálataink alapján, a növény számára könnyen hozzáférhető kálium mennyiségével arányos, míg a Baker–Amacher kivonószer a lekötődés mértékét jellemzi.

Restricted access

The traditional Hungarian method for determining soil phosphorus (P) status is ammonium-lactate acetic acid (AL) extraction. AL is an acidic solution (buffered at pH 3.75), which is also able to dissolve P reserves, so there is a need for extraction methods that also characterize the mobile P pool.

0.01 M CaCl2-P is considered to directly describe available P forms, because the dilute salt solution has more or less the same ionic strength as the average salt concentration in many soil solutions.

The amount of AL-P may be two orders of magnitude greater than that of CaCl2-P. Previous studies suggested that the relationship between AL-P and CaCl2-P was influenced by soil parameters. Regression analysis between AL-P and CaCl2-P showed medium or strong correlations when using soils with homogeneous soil properties, while there was a weak correlation between them for soils with heterogeneous properties.

The objective of this study was to increase the accuracy of the conversion between AL-P and CaCl2-P, by constructing universal equations that also take soil properties into consideration.

The AL-P and CaCl2-P contents were measured in arable soils (n=622) originating from the Hungarian Soil Information and Monitoring System (SIMS). These soils covered a wide range of soil properties.

A weak correlation was found between AL-P and CaCl2-P in SIMS soils. The amounts and ratio of AL-P and CaCl2-P depended on soil properties such as CaCO3 content and texture. The ratio of AL-P to CaCl2-P changed from 37 in noncalcareous soils to 141 on highly calcareous soils. CaCl2-P decreased as a function of KA (plasticity index according to Arany), which is related to the clay content, while the highest AL-P content was found on loam soils, probably due to the fact that a high proportion of them were calcareous.

The relationships between AL-P, CaCl2-P and soil properties in the SIMS dataset were evaluated using multiple linear regression analysis. In order to select the best model the Akaike Information Criterion (AIC) was used to compare different models. The soil factors included in the models were pHKCl, humus and CaCO3 content to describe AL-P, and KA, CaCO3 content and pHKCl to describe CaCl2-P. AL-P was directly proportional to pHKCl, humus and CaCO3 content, while CaCl2-P was inversely proportional to KA, CaCO3 content and pHKCl. The explanatory power of the models increased when soil properties were included. The percentage of the explained variance in the AL-P and CaCl2-P regression models was 56 and 51%, so the accuracy of the conversion between the two extraction methods was still not satisfactory and it does not seem to be possible to prepare a universally applicable equation. Further research is needed to obtain different regression equations for soils with different soil properties, and CaCl2-P should also be calibrated in long-term P fertilization trials.

Restricted access

Alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított vetésforgó, trágyázási (N: 0, 120, 240; P 2 O 5 : 0, 90, 180 és K 2 O: 0, 90, 180 kg·ha -1 ) és öntözési (öntözetlen; öntözött: 2×50 mm) tartamkísérlet 20. évében vizsgáltuk a kezelések hatását a 0,01 mol kalcium-kloridban mérhető N-frakciók alakulására, kukorica monokultúrában. A 200 cm-es szelvény CaCl 2 -ban mért NO 3 -N, NH 4 -N, N org - és N össz -tartalmát Houba és munkatársai (1990) módszerével határoztuk meg. Főbb megállapításaink a következőkben foglalhatók össze: – A kalcium-kloridban mért N-frakciókkal jól nyomon követhető a kezelések hatása. Valamennyi frakció szignifikánsan növekedett a N-trágyázás hatására. – A termésadatokból és talajvizsgálatokból egyaránt kitűnik, hogy a 240 kg N·ha -1 adag már nem hasznosul. A talajszelvényben mért összes N-tartalom érzékenyen jelzi a N-felhalmozódást. – A NO 3 -N mélységi eloszlása jól jellemzi az öntözött és öntözetlen körülmények között tapasztalható eltérő kimosódási viszonyokat. Az öntözetlen parcellákon 200 cm-nél mértük a legnagyobb NO 3 -N értéket. Az öntözött parcellák NO 3 -N tartalma kevesebb, mint fele az öntözetlenének, és a felhalmozódási maximum mélyebbre tehető. – A vizsgálati eredmények összhangban vannak a korábbi hazai tapasztalatokkal. – A 0,01 mol CaCl 2 -os módszer előnyeként kiemelhető az ásványi formákon kívül meghatározható szerves N frakció jelentősége, amely alkalmas az eddigi trágyázási gyakorlatban figyelmen kívül hagyott könnyen mobilizálható N-tartalékok jellemzésére.

Restricted access