Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Jenő Solt x
Clear All Modify Search

A bevont fémstentek benignus nyelőcső-stenosisban és -perforatioban való alkalmazása, a stent okozta szöveti reakció és a stent eltávolítás nehézségei miatt, kezdeti stádiumban van. A szerzők nyelőcső-perforatioban egy újabb, bevont fémstent terápiás hatását és eltávolítására kidolgozott módszerük hatékonyságát vizsgálták 3 beteg kapcsán. Három beteg közül kettőnél corrosiv nyelőcsőstenosis tágításakor perforatio lépett fel. Emiatt az egyiknél mediastinalis drenázs és jejunostomia, másiknál primér sutura és drenázs történt. Ezt követően mindkettőben septicus állapot, mediastinitis alakult ki. Ennek hátterében egyiknél perforatio mellett mediastinalis drén okozta nyelőcsőfistula, a másiknál nyelőcsővarrat-elégtelenség állt. A nyelőcső falának defektusát 8, illetve 10 nappal a perforatio, műtét után bevont fémstenttel hidalták át. A harmadik beteg inoperabilis nyelőcsőtumora okozta stenosisának tágítása, stentelési kísérlete során nyelőcsőruptura lépett fel, melyet két órán belül bevont fémstenttel zárta. Parenteralis táplálást, széles spectrumú antibioticus kezelést alkalmaztak. Három nap múlva ellenőrizve mindhárom stent tölcsére tökéletesen zárt. Nasogastricus szonda-, majd per os táplálásra tértek át. Átmeneti mediastinalis drenázs után a stenteket 35, illetve 74 nappal a stentimplantatio után endoscoposan távolították el. Ez idő alatt a nyelőcsőfal-defectusok, a perforatios nyílások záródtak. A stent felső szélénél jelentkező stenosist mindkét betegnél tágították. A 3. betegnél a tumoros nyelőcsőruptura korai, végleges stentelése után szövődmény nem lépett fel. Itt drenázsra nem volt szükség. Nagy nyelőcső-perforatio – kísérő septicus állapot, mediastinitis esetén is – sikeresen gyógyítható bevont, eltávolítható fémstenttel és megfelelő mediastinalis drenázzsal.

Restricted access
Authors: Szabolcs Vigvári, Áron Vincze, Jenő Solt, Dávid Sipos, Zsófia Feiszt, Beáta Kovács, Ágnes Kappéter and Zoltán Péterfi

Dramatic changes in the epidemiology of Clostridium difficile infections have been reported from the western world in the past decade. The proportion of severe cases is significantly elevating and clinicians now have to contend with the problem of additional and more frequent episodes of recurrences including an upward trend in the mortality rate. This situation led us to investigate the possibility of the fecal microbiota transplantation (FMT). An amount of 100 ml of fecal microbiota solution was instilled into a nasojejunal (NJ) tube in 16 cases and into a nasogastric (NG) tube in 44 cases. In all of the cases, where the solution was instilled via nasojejunal tubes, the symptoms resolved within 24 h. We did not note any recurrences in this group. When the material was flushed in through nasogastric tubes, the symptoms resolved in 39 (88.64%) cases within 24 h. In this group, we have experienced a recurrent episode of C. difficile infection in five (11.36%) cases. Three of them were cured with a second transplantation. We have found that in our practice the upper gastrointestinal tract methods had the primary cure rate of 91.67%, whereas the secondary cure rate is 96.67%. When we compared the NJ and NG methods, we have found that the differences in the outcomes are not significant statistically (p = 0.3113 using Fisher’s exact probability test). In conclusion, FMT proved to be very effective, particularly in recurrent infections and in cases where conventional treatment had failed.

Restricted access
Authors: Laura Bognár, Örs Péter Horváth, Jenő Solt, Gábor Jancsó and András Vereczkei

Absztrakt

Esetismertetés: A szerzők egy 68 éves beteg esetét ismertetik, akinél hálóbeültetéses hiatusplasztikával kiegészített antirefluxműtétet követően négy hónappal dysphagiás panaszok jelentkeztek. Az elvégzett vizsgálatok a háló részleges nyelőcsőbe penetrálását igazolták. Halasztott sürgősséggel végzett műtét során thoracolaparotomiás feltárásból a hálót eltávolították, a nyelőcsövön észlelt hosszanti lyuk és alatta egy rövid szűkület miatt distalis nyelőcső- és proximalis gyomorresectiót végeztek, a tápcsatorna folytonosságát jejunum-interpositum segítségével állították helyre. A három hónapos kontroll során a beteg panaszmentes volt, és az elvégzett radiológiai vizsgálat a műtét utáni normális viszonyokat mutatta. Megbeszélés: Számos tanulmány igazolta, hogy a nagyméretű hiatusherniák direkt varrattal történő zárása magas recidíva aránnyal jár. A sérvkiújulás megelőzése végett széles körben elterjedt a hálóbeültetéssel megerősített hiatusrekonstrukció. Ezzel a sérvkiújulás incidenciája valóban csökkent, ellenben a műtét morbiditása – alapvetően a hálóra visszavezethető okok miatt – nőtt. A hálók a speciális anatómiai helyzet miatt állandó mozgásnak vannak kitéve és ezzel a nyelőcső erózióját, perforációját, valamint fibrosist és következményes stenosist okozhatnak. Az ilyen típusú szövődmények súlyos, nemritkán életveszélyes állapotot jelentenek és gyakran csak bonyolult műtéttel korrigálhatók. A szerzők saját esetük tapasztalata és a szakirodalom áttekintése alapján a hálóbeültetéses hiatusrekonstrukciók egyik lehetséges, súlyos szövődményére szeretnék felhívni a figyelmet.

Restricted access
Authors: Szabolcs Vigvári, Dávid Sipos, Jenő Solt, Áron Vincze, Béla Kocsis, Zsuzsanna Nemes, Ágnes Kappéter, Zsófia Feiszt, Beáta Kovács and Zoltán Péterfi

Faecal microbiota transplantation (FMT) has been reported to be effective in treating relapsing of refractory Clostridium difficile infections, although some practical barriers are limiting its widespread use. In this study, our objective was to evaluate the rate of resolution of diarrhea following administration of lyophilized and resolved FMT via a nasogastric (NG) tube. We recruited 19 patients suffered from laboratory-confirmed C. difficile infection. Each of them was treated by lyophilized and resolved inoculum through a NG tube. One participant succumbed following the procedure due to unrelated diseases. Out of 18 cases, 15 patients reportedly experienced a resolution of the symptoms. One patient was treated with another course of antibiotics, and two of the non-responders were successfully retreated with another course of FMT utilizing a lyophilized inoculum. Notably, no significant adverse activities were observed. In accordance to our clinical experiences, a patient will likely benefit from FMT treatment including lyophilized inoculum.

Restricted access
Authors: Szabolcs Vigvári, Zsuzsanna Nemes, Áron Vincze, Jenő Solt, Dávid Sipos, Zsófia Feiszt, Ágnes Kappéter, Beáta Kovács and Zoltán Péterfi

Bevezetés: Az elmúlt évtizedben drámai változásokat tapasztalhattunk a Clostridium difficile-fertőzések epidemiológiájában. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, van-e különbség a két, felső gastrointestinalis bejuttatási módszer eredményessége között. Módszer: 100 ml szűrletet 15 esetben nasoduodenalis szondán keresztül adtak be, 15 esetben pedig nasogastricus szondán keresztül. Az elsődleges gyógyulási ráta alatt az esetek azon hányadát értették, ahol a tünetek megszűntek a széklettranszplantáció után és nem tapasztaltak recidívát sem. Másodlagos gyógyulási ráta alatt pedig a betegek azon arányát értelmezték, akiknél egy ismételt beavatkozás után szűntek meg a panaszok és nem tapasztaltak recidívát a következő hat hétben sem. Eredmények: Nasojejunalis szondát használva az elsődleges sikerráta 100%-os volt. Nasogastricus szondát használva az elsődleges sikerráta 80%-os, a másodlagos sikerráta 93,3%-os volt. Összességében a felső gastrointestinalis rendszeren keresztül végzett széklettranszplantáció elsődleges gyógyulási rátája 90,0%, a másodlagos gyógyulási ráta 96,7% volt. Következtetések: A széklettranszplantáció igen hatásos módszer, különösen a terápiarefrakter esetekben Orv. Hetil., 2014, 155(44), 1758–1762.

Restricted access