Search Results
You are looking at 1 - 10 of 33 items for
- Author or Editor: Judit Farkas x
- Refine by Access: All Content x
Although the ecovillage-movement is a relatively new phenomenon (it was first formalised in the 1990s), the initiatives, which aim to integrate, do have a much longer history. The author of this article has been studying ecovillages since 2008. As a cultural anthropologist, her focus lies in the socio-cultural dimensions of the ecovillage-movement. In the present paper the history and roots of the movement are covered by positioning eco-villages within both the history of the broader environmental movement and that of intentional communities; the international and Hungarian history of the ecovillage-movement is presented; and, last but not least, an interpretation is given of the Hungarian ecovillages in the context of rural migration processes. The picture drawn up here is not intended to be an exhaustive one, since the ecovillage-phenomenon can be presented from numerous different perspectives. Yet, the paper clearly demonstrates the multiple embeddedness of the movement, and provides an insight into the aspirations of ecovillage inhabitants and the current functioning of ecovillages.
“There are no recipes”
An anthropological assessment of nutrition in Hungarian ecovillages
Nutrition, as a fundamental human need as well as a manifestation of a social and cultural function, has always been the focus of ethnographic and anthropological research. Various concepts – sometimes radically different and at odds with each other – have emerged in modern societies to define food that can be considered safe. These include various nutritionrelated movements. Like all social movements, these movements also act as a signaling system: they emerge as a reaction to a societal problem, and the problems they reflect as well as the attempts to formulate solutions also indicate the social dilemmas of the era. Such is the thematization of ecological crisis in recent times.
The ecovillage is a specific type of settlement created in response to an ecological, economic and social crisis. The pursuit of an environmentally friendly way of life and self-sufficiency is also reflected in the food culture of ecovillagers, providing an interpretation of safe food deeply embedded in the ecological discourse. The study presents the considerations that govern the foodways of ecovillagers and how these manifest in practice (from farm to table), analyzing it in a framework of interpretation that places the ecovillages in a broader social context. First, the author briefly presents the ecovillages and the specific community being studied. Next, she sets forth the risk and crisis concept providing the framework of interpretation, and outlines the food movements that respond to it. Finally, she turns to the description and analysis of the specific ethnographic material, the modalities of preparing for an ecological crisis, the relationship and significance of biodiversity and gastrodiversity, and demonstrates the role attributed to the community as an institution in this process.
Abstract
The basic goal of ecovillages is to create a sustainable lifestyle and community. Many residents of Hungarian ecovillages consider traditional peasant culture the example of an ecological lifestyle; for them, traditional peasant ecological knowledge and practice is an important reference point. Therefore, the pursuit of ecological ideology and an eco-conscious, sustainable way of life naturally leads ecovillagers to peasant material culture. In this study, I present the revival of handicraft heritage in rural eco-communities. I provide an insight into how traditional artifact-making activities come to life, how the old tools of Hungarian peasant culture are used, collected, and copied, and I present the place and interpretation of these old trades and their masters in these communities. The study is based on my ethnographic-anthropological research conducted in Hungarian ecovillages since 2007.
Neurológiai tüneteket okozó double-hit lymphoma
Double-hit lymphoma with neurological symptoms
Háttér: Az alkoholmotiváció kutatása mindeddig kevés figyelmet kapott Magyarországon. Jelen tanulmány célja, hogy ismertesse az Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőív hosszú (DMQ-R-HU) és rövid (DMQ-R-SF-HU) változatának hazai alkalmazásáról szóló tapasztalatokat. Módszer és minta: Egyéb, az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó kérdésekkel kiegészítve egy középiskolás (N=922, átlagéletkor=16,6, szórás=1,44), valamint egy egyetemista (N=346, átlagéletkor=21,6, szórás=2,61) mintán alkalmaztuk a DMQ-R-HU kérdőívet. Mivel a konfirmációs faktorelemzés eredménye nem volt kielégítő, így a DMQ-R-SF-HU illeszkedését is megvizsgáltuk. Ezt követően a DMQ-R-SF-HU alkalmazhatóságát egy harmadik, speciális populációs, fiatal felnőtt mintán (N=390 fő, átlagéletkor=23,6, szórás=4,4) is ellenőriztük. Ezen vizsgálat további célja az volt, hogy a korábbi nemzetközi vizsgálatoktól eltérően egy idősebb, rekreációs mintán is vizsgáljuk a kérdőív alkalmazhatóságát. A vizsgálatok során a motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatot a többváltozós strukturális egyenlet modelljeinek segítségével elemeztük. Eredmények: Az alkoholmotivációk átlagértékeinek rangsora mindhárom minta esetében ugyanúgy alakult (szociális > fokozásos > megküzdéses > konformitás). A motivációk és az alkoholhasználati indikátorok közötti kapcsolatokat vizsgálva az egyetemisták esetében a fokozásos motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás és a részegség gyakoriságát, a középiskolások esetében a szociális és konformitás motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, a konformitás és fokozásos motivációk pedig a részegség gyakoriságát. A fiatal felnőtt rekreációs populációban is a szociális motivációk jelezték előre az alkoholfogyasztás gyakoriságát, míg a részegség gyakoriságát mind a négy motiváció megbízhatóan előrejelezte. Az alkoholhasználattal összefüggő problémáknak a megküzdéses motiváció volt minden esetben a szignifikáns magyarázója a fiatal felnőttek között. Ezen kívül a szociális motiváció az iskolai, illetve munkahelyi problémákat, a konformitás motiváció pedig a verekedést jelezte előre. Következtetések: A DMQ-R-SF-HU kiváló statisztikai tulajdonságai és illeszkedési mutatói miatt széles körben, különböző sajátosságokkal bíró mintákon jól alkalmazható kérdőív. Az alkoholmotivációk fontos előrejelzői az alkoholfogyasztás különböző indikátorainak. Az eltérő korosztályokban eltérő motivációk játszanak kitüntetett szerepet, amelyek figyelembe vétele a prevenció során meghatározó jelentőséggel bírhat.
The paper discusses two subtypes of a special kind of Hungarian deverbal nominalization, “HATNÉK-nominalization”, whose derivational suffix -hAtnék coincides with a sequence of the following three verbal suffixes: (i) the permissive modal suffix -hAt ‘can’, (ii) the conditional suffix -né-, and (iii) a number-person suffix -k. Within the system of Hungarian deverbal nominalizations, a very high degree of verbalness is typical of both HATNÉK-noun subtypes, of which we attribute a Giusti-style split-DP structure to the basic type, while the other, special, subtype is argued to have an exceptional structure with an “unboundedly expandable” (Spec,NP) position, capable of hosting huge verbal “inclusions”.
Abstract
Nowadays, demand for products which beyond the overall nutritional value have a feature that protects the consumer health, have increased. Several studies have proved that fruit juices can become a suitable carrier or medium for probiotic organisms. Therefore, the aim of our study was to investigate the possibility of the probiotication of sour cherry juice (SCJ) by fermentation with probiotic starter culture. During the fermentation 9 Lactobacillus strains were used and Újfehértói fürtös sour cherry species as raw material. To reach the recommended probiotic cell count we investigated the pH adjustment, supplementation of nutrients, the effect of dilution, and strain adaptation to SCJ. In our study the properties of the strains – such as reproduction and metabolism – and its effect on the raw material were investigated. A significant difference was observed between the number of viable cells of certain Lactobacillus strains, that is important in point of view of the development of probiotic-containing products. Furthermore, the lactic acid fermented SCJ can enhance the polyphenol content and antioxidant activity to promote the health of consumers.
Mi van a maszk mögött? A maszkviselés szociális reprezentációja
What is behind the mask? Social representation of mask wearing
Elméleti háttér: A COVID–19-pandémia idején a járványügyi intézkedések meghatározó részévé vált az arcmaszkok viselésének preventív és széles körű alkalmazása. Az arcmaszkok az arcfelület mintegy 60–70%-át lefedve jelentősen befolyásolják a szociális interakciókat – különösen az érzelemfelismerést, érzelemkifejezést és mentalizálást. A kommunikációban fellépő nehézségek a gyógyító munka hatékonysága szempontjából kiemelt jelentőségűvé válnak az orvos–beteg kapcsolatban. Ennek még kritikusabb esetei azok a helyzetek, amikor a páciens mentalizációs deficittel jellemezhető zavarban szenved. Tanulmányunkban a szociális reprezentációk elméletét használjuk annak vizsgálatára, hogy a maszkviselés milyen tartalmakkal vált a közös tudás részévé. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a maszkviselés szociális reprezentációjának feltérképezését tűztük ki célul, figyelembe véve annak interperszonális kommunikációra gyakorolt hatását, olyan csoportokban, ahol a kölcsönös megértés hatékonysága kiemelt jelentőséggel bír. Módszerek: Kutatásunkban a koronavírus-járvány második és harmadik magyarországi hulláma idején, orvos, szomatikus és pszichiátriai beteg csoportban, valamint kontrollcsoportban (összesen 81 fő, átlagéletkor 43,1 [SD = 13,83] év) szabad asszociációs feladatot adtunk a „maszkviselés” hívószóra. A nyert adatokból szemantikus kategóriákat képeztünk, majd ranggyakoriság-eljárással feltérképeztük a szociális reprezentációk szerkezetét az egyes csoportokon belül. Eredmények: A vizsgálati csoportok maszkhasználathoz kapcsolódó szociális reprezentációjában egységesen központi elemként jelent meg a maszkviselés által nyújtott biztonságélmény, valamint a maszk zavaró testérzetet keltő hatása. Különbséget találtunk az egyes csoportok között elaboratív kategóriák megjelenése, illetve szorongás, agresszió, tehetetlenség, sérült dependenciaszükséglet, valamint a kényszerű alkalmazkodás tekintetében. Következtetések: A maszkviselés szociális reprezentációjának elemzése alapján a maszkviselés ambivalens jelentéstartalmakat hordoz. Bár a maszkviseléshez kapcsolódó szociális reprezentációk struktúrájában számottevő különbségek is mutatkoztak, ugyanakkor a legtöbb vizsgált csoportban a maszk a vírusvédelem szempontjából „kényelmetlen, de szükséges” eszközként került felismerésre. Az eredmények alapján az egyes csoportok sajátos reprezentációik alapján eltérő módokon lehetnek veszélyeztetettek, illetve küzdhetnek meg a pandémia idején kialakult helyzettel.
The family Solanaceae includes several melliferous plants, which tend to produce copious amounts of nectar. Floral nectar is a chemically complex aqueous solution, dominated by sugars, but minor components such as amino acids, proteins, flavonoids and alkaloids are present as well. This study aimed at analysing the protein and alkaloid profile of the nectar in seven solanaceous species. Proteins were examined with SDS-PAGE and alkaloids were analyzed with HPLC. The investigation of protein profile revealed significant differences in nectar-protein patterns not only between different plant genera, but also between the three Nicotiana species investigated. SDS-PAGE suggested the presence of several Nectarin proteins with antimicrobial activity in Nicotiana species. The nectar of all tobacco species contained the alkaloid nicotine, N. tabacum having the highest nicotine content. The nectar of Brugmansia suaveolens, Datura stramonium, Hyoscyamus niger and Lycium barbarum contained scopolamine, the highest content of which was measured in B. suaveolens. The alkaloid concentrations in the nectars of most solanaceous species investigated can cause deterrence in honeybees, and the nectar of N. rustica and N. tabacum can be considered toxic for honeybees.
