Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Judit Krekó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

We investigate the relationship between economic growth and real exchange rate (RER) misalignments within the European Union (EU) during the period of 1995–2016. In addition to the relative price level of GDP, we quantify an alternative indicator for the RER: the internal relative price of services to goods. We interpret RER misalignments as deviations from the levels consistent with the levels of economic development among the EU countries. Using pooled OLS and dynamic panel techniques, we find that within the EU over- (under-) valuations are associated with lower (higher) growth. This is mainly due to developments in the countries operating under the fixed exchange rate regimes. Our results indicate that the level of development does not influence the strength of the growth-misalignment relationship within the EU. Regarding the price level of GDP, we find that the positive relationship between undervaluation and growth diminishes with the degree of undervaluation. We find that overvaluation has a statistically significant negative effect on export market shares and private investments, indicating that both the competitiveness and the investment channels play a role in the relationship between growth and RER misalignments. As an extension, we show that the effects of “wage misalignments” from levels consistent with productivity are also negatively related to economic growth. The policy implications of the analysis point to the importance of a growth strategy avoiding overvaluation on the one hand, and to the futility of aiming at excessive undervaluation, on the other.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ákos Lehotsky, András Falus, Ágnes Lukács, Andrea Rita Füzi, Edina Gradvohl, Sarolta Mészárosné Darvay, Ilona Bihariné Krekó, Kata Berta, Alexandra Deák, and Helga Judit Feith

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Budapesti alsó tagozatos gyermekek (n = 165) kézhigiénére vonatkozó ismereteit vizsgáltuk. A kutatás célja: kisiskolások körében új pedagógiai eljárás, a kortársoktatás alkalmazása és optimalizálása a megfelelő kézhigiénia kialakításában. Módszer: A gyermekek szociális helyzetét és előzetes tudását bemeneti kérdőívek kitöltésével egyetemisták mérték fel. A tudásra vonatkozó felmérést négy- (n = 85) és nyolcórás (n = 36) oktatás után is elvégeztük. Emellett a kézmosás helyes gyakorlatának hatékonyságát Semmelweis Scanner segítségével teszteltük közvetlenül a kéz fluoreszkáló krémmel való bedörzsölése után, a négy- és nyolcórás oktatás előtt (n = 166) és után (n = 74; n = 35) is. Eredmények: A kézhigiénére vonatkozó tudás a bemeneti felméréshez képest szignifikánsan nőtt a kortársoktatási program után, a négy- és a nyolcórás képzést követően. A kisebb gyermekeknél a nyolcórás képzés hatása kifejezettebb volt. Hasonló eredményeket kaptunk a kéz felszínének bedörzsölése után a kimaradó területek számának változásában is. Következtetés: A kézhigiéniai tudásra vonatkozó szociológiai felmérések és a közvetlen fizikai mérések egyaránt arra utalnak, hogy a megfelelő pedagógiai eljárásokkal elvégzett képzés eredményes, és hozzájárul a 6–10 éves gyermekek környezettudatos higiéniai kultúrájának kialakításához, átalakításához. Orv Hetil. 2018; 159(12): 485–490.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Helga Judit Feith, Dóra Melicher, Gábor Máthé, Edina Gradvohl, Rita Füzi, Sarolta Darvay, Zsófia Hajdú, Emília Nagyné Horváth, Zsuzsanna Soósné Kiss, Ilona Bihariné Krekó, Katalin Földvári-Nagy Lászlóné Lenti, Edit Molnár, Tünde Szalainé Tóth, Veronika Urbán, Adrienn Kassay, and András Falus

Absztrakt

Bevezetés: Az egészséggel összefüggő attitűdök leghatékonyabban fiatal életkorokban befolyásolhatók helyes irányba. A fiatal generációk interaktívabb tudásátadási módszertant igényelnének az egészségvédelemmel foglalkozó programokban. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy megismerjék a középiskolás diákok egészségvédő témákkal, programokkal, valamint az iskolai közösségi szolgálattal összefüggő attitűdjeit, tapasztalatait és motiváltságát. Módszer: Az önkitöltős kérdőíves felmérést budapesti és vidéki középiskolások körében végezték (N = 898). Eredmények: A válaszadó középiskolások 44,4%-ának nem volt egészségvédelemmel foglalkozó iskolai tanórája vagy tanórán kívüli programja. A fővárosi diákok pozitívabb tapasztalatokkal, a diáklányok sokkal elfogadóbb attitűdökkel rendelkeznek az egészségvédő programokat illetően. Következtetések: Megállapítható, hogy az egyik legfogékonyabb életszakaszban sok fiatal nem vagy csak a hagyományos oktatási módszereken alapuló iskolai tanóra keretei közötti vagy azon kívüli egészségvédelemmel, tudatos betegségmegelőzéssel foglalkozó programokban vesz részt. Orv. Hetil., 2016, 157(2), 65–69.

Open access