Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Judit Lantos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Célkitűzés: A szerzők bemutatják a klinikai gyakorlatukba bevezetett, jobb mellüreg felől, minimálisan invazív módon elvégzett csecsemőmirigy-eltávolítás műtéti technikáját és eredményeit. Anyag és módszerek: 2009. június 1. és 2011. március 31. között a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán 27 betegnél (22 nő és 5 férfi; átlagéletkor 35,1 [17–84] év) történt csecsemőmirigy-eltávolítás minimálisan invazív módszerrel. A műtéti indikáció 24 betegnél myasthenia gravis, három alkalommal csecsemőmirigy-daganat volt. A behatolás a jobb mell áthajlási redőjében egy-egy 1,5 cm-es és a hónalji területen egy 3 cm-es metszésből történt, nyaki feltárás és a szegycsont átvágása nélkül. A csecsemőmirigy mobilizálása és eltávolítása hagyományos és endoscopos eszközökkel történt, majd a műtéti terület a jobb mellüreg felől került becsövezésre. Eredmények: Az átlagos műtéti idő 119 perc (45–285) volt, konverzió és vérátömlesztés nem történt. Műtéti halálozás nem volt, sebészi szövődmény nem alakult ki. A mellüregi cső átlagosan 2,1 (1–3) nap után került eltávolításra, és a betegek átlagosan 4,6 (4–7) nappal a műtét után távoztak a klinikáról. Két beteg került intenzív osztályra a myasthenia gravis tünetei miatt. A myastheniás betegek 91,6%-ánál észlelték az alapbetegség javulását. Következtetések: A szerzők gyakorlatában a minimálisan invazív csecsemőmirigy-eltávolítás biztonságosan elvégezhető és jó kozmetikai eredményt nyújtó beavatkozásnak bizonyult, ami a myastheniás betegek tüneteinek csökkenését az irodalomban jelzetteknek megfelelően biztosította.

Restricted access

A csecsemőmirigy T-sejtjeinek összetételében létrejövő változások a COVID–19-pandémia alatt

Changes of the T cell composition in the thymus during the COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Lantos
,
József Furák
,
Noémi Zombori-Tóth
,
Tamás Zombori
,
Katalin Bihari
,
Endre Varga
, and
Petra Hartmann

Bevezetés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatását vizsgáltuk a csecsemőmirigyben zajló T-sejtek differenciálódására, illetve hogy a T-sejtek számának a fertőzöttek vérében észlelhető csökkenése a thymusban is észlelhető-e. Módszer: Összesen 55, thymectomián átesett beteg adatainak feldolgozása során három csoportot alakítottunk ki: 1) a pre-COVID–19 (PC)-csoportban szerepel 22 beteg, 12 nő és 10 férfi, akiknél 2008 és 2013 között történt thymectomia; a 2) no-COVID–19 (NC)-csoportban (védőoltást nem kapott, fertőzésen át nem esett) 20 betegnél (11 nő és 9 férfi) 2020–2021-ben, a 3) COVID–19-védőoltást kapott vagy -infekción átesett (VIC-) csoportban 13 betegnél (4 nő és 9 férfi) szintén 2020–2021-ben történt thymectomia. A patológiai mintákon CD4, CD8, CD25 és FOXP3 immunhisztokémiai vizsgálatok történtek a ’helper’, a citotoxikus és a regulációs T-sejtek igazolására. Eredmények: A VIC-csoportban a CD4-sejtek előfordulása szignifikánsan alacsonyabb volt a PC- és az NC-csoporthoz képest. A FOXP3 a VIC- és az NC-csoportban szignifikánsan kisebb előfordulást mutatott a PC-csoporthoz képest. A CD8, CD25 esetében szignifikáns különbséget a vizsgált csoportok között nem találtunk. Megbeszélés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatással van a thymus T-sejtes összetételére. A VIC-csoportban észlelt CD4-expresszió-csökkenés igazolja a T-sejtek számának a thymusban is bekövetkező csökkenését. A COVID–19-éra alatt az NC-csoportban a PC-csoporthoz képest észlelt alacsony FOXP3-szint a tünetmentes COVID–19-fertőzés nagy arányára utalhat, és az immuntolerancia romlását jelzi. Következtetés: Az általunk hozzáférhető irodalomban először igazoltuk, hogy a COVID–19-fertőzés hatására a csecsemőmirigyben csökken a ’helper’ T-sejtek előfordulása, és tünetmentes betegeknél is csökken az immunvédekezés. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2062–2066.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
Aurél Ottlakán
,
Tibor Géczi
,
Balázs Pécsy
,
Bernadett Borda
,
Judit Lantos
,
György Lázár
,
László Tiszlavicz
,
Péter Klivényi
, and
József Furák

Absztrakt

Célkitűzés: A myasthenia gravis (MG) kezelésében számos nyitott, illetve minimálisan invazív thymectomia ismert. A tanulmány ugyanazon intézeten belül a transsternalis (TS), illetve kétféle minimálisan invazív thymectomia (video-assisted thoracoscopic extended thymectomy – VATET; unilateral video-assisted thoracoscopic surgery – UL-VATS) eredményeit hasonlítja össze. Anyag és módszerek: Három különböző időintervallumban 71 betegnél történt thymectomia MG miatt (60 nő, 11 férfi): 23 transsternalis thymectomia (1995. január–2004. szeptember), 22 VATET (2004. szeptember – 2009. augusztus) és 26 UL-VATS thymectomia (2009. szeptember – 2011. december). Az eredmények értékelésénél a műtéti idő, MG-hez társuló neurológiai és a műtét utáni sebészi szövődmények, valamint az MG státuszában az egyéves utánkövetéskor észlelt neurológiai változások szerepeltek. Eredmények: Perioperatív mortalitás nem fordult elő. A műtéti idő 112, 211, 116 perc (p = 0,001), a kórházi napok száma: 8,9, 5,6 és 4 nap (p = 0,001) volt a TS-, VATET- és UL-VATS-csoportban. Az MG-hez kapcsolódó postoperativ neurológiai szövődmények 21,7%, 18,2% és 7,7% (p = 0,365) értékeket mutattak. A sebészi szövődmény 4,3%, 13,7%, 0% (p = 0,118) volt. Az MG tüneteinek javulása 91,3%, 94,7%, 87,5% (p = 0,712), míg komplett remisszió 13%, 10,5%, 11,5% (p = 0,917) volt a TS-, VATET- és UL-VATS-csoportokban. Következtetések: A műtéti idő, valamint a kórházban eltöltött napok száma UL-VATS esetében volt a legrövidebb. A kisebb sebészi beavatkozáshoz alacsonyabb sebészi, illetve MG-s neurológiai szövődmények társultak. Az MG-tünetek javulásában mindhárom módszernél kiváló eredményt értek el.

Restricted access

Intubálással biztosított spontán légzés módszerével elvégzett sublobaris tüdőreszekciók korai műtét utáni eredményei. Új műtéti eljárás

Early postoperative results of sublobal lung resections performed with spontaneous ventilation combined with double lumen tube intubation. A new surgical method

Magyar Sebészet
Authors:
József Furák
,
Zsanett Barta
,
Judit Lantos
,
Tibor Németh
,
Balázs Pécsy
,
András Buzás
,
Márton Vas
,
Csongor Fabó
,
Zsolt Szabó
,
Anna Rieth
, and
György Lázár

Bevezetés

A nem intubált spontán légző (NITS) minimál invazív (video-assisted thoracic surgery VATS) eljárás széles körben elterjedt, de felmerülnek kétségek az eljárás biztonságosságával kapcsolatosan. Ennek megoldására fejlesztettünk ki egy új, alacsonyabb kockázatú spontán légző mellkassebészeti módszert (intubált spontán ventilláció – SVI). Vizsgálatunkban az SVI sublobaris reszekciók korai posztoperatív eredményeit mutatjuk be.

Anyag és módszer

2020. május 25. és 2021. március 26. között 20 SVI VATS sublobaris reszekciót végeztünk kétlumenű intratrachealis tubus használatával.

Eredmények

A műtétre került betegek közül 9 nő és 11 férfi, az átlagos életkor 66,1 év, az átlag BMI 27,8, FEV1 89,1%, Carlson Comorbidity Index pedig 6,2 volt. A műtéti idő 61,5 perc volt, a behelyezett mellkasi drain átlagosan 1,85 nap után került eltávolításra. A kórházi ápolási napok száma 3,35 volt. A morbiditásra 5%-os értéket kaptunk. 9 esetben primer tüdődaganat került eltávolításra, 6 metastasectomiát végeztünk, 5 esetben pedig benignus elváltozás miatt történt a műtét.

Következtetés

A kétlumenű intratrachealis tubus melletti spontán ventillációs VATS sublobaris reszekciók a posztoperatív eredményeik alapján biztonságos mellkassebészeti eljárásnak tarthatók.

Open access