Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for

  • Author or Editor: Judit Mészáros x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A szülés érzelmi, kognitív, viselkedéses vonatkozásai, a megtapasztalt stressz szoros kapcsolatban állnak bizonyos fiziológiai háttérfolyamatokkal. Célkitűzés: Vizsgálni kívántuk a szülés közbeni fizikai környezet biztonságának, a szüléskísérők támogatásának, a mesterséges oxitocinadagolásnak mint beavatkozásnak összefüggéseit az észlelt stressz viszonylatában. Módszer: Kutatásunkban a nők stressz-szintjére a rövidített Észlelt Stressz Skálával, a fizikai és szociális környezet biztonságára, a mesterséges oxitocinadagolásra külön kérdésekkel kérdeztünk rá. Eredmények: A stressz, a fizikai és szociális biztonság között szoros negatív összefüggés mutatkozott. Az átlag alatti fizikai és szociális biztonságot megtapasztalók csoportja szignifikánsan magasabb stresszt élt át; és az, aki kapott oxitocint, nagyobb stresszt és kisebb fizikai és szociális biztonságérzetet észlelt. Következtetések: Mivel szülés során a fiziológiai és pszichés folyamatok, viselkedések szorosan hatnak egymásra, javasoljuk a beavatkozásmentes, természetes élettani szülés támogatását, ami az anya és gyermeke hosszú távú érdekeit is szolgálja. Egy modellben szemléltetjük a nyugodt fizikai környezet, a minimális beavatkozás és a szüléskísérői támogatás hozzájárulását az anya biztonságos és kielégítő szülésélményéhez. Orv Hetil. 2017; 158(29): 1149–1156.

Open access

Absztrakt

A napfény gyógyító ereje évezredek óta ismert, de az utóbbi évtizedekben a légkör ózonrétegének fokozatos csökkenése, valamint a szoláriumok használata következtében az ultraibolya sugarak bőrkárosító hatása egyre jobban érvényesül. A szerzők a leggyakoribb photodermatosisokat, valamint kezelésük irányelveit tekintik át. Orv. Hetil., 2016, 157(3), 94–97.

Open access

A szerzők célja a hagyományos kínai orvoslás mibenlétének pontos meghatározása. A kínai orvoslásnak saját, jellegzetes ismeretrendszere van, ami alapvetően meghatározza a terápiás eljárásait (akupunktúra, manuálterápia és fitoterápia). A szerzők részletesen bemutatják a kínai orvoslás elméleti alapvetéseit: az emberi szervezet rendes és kóros jelenségeinek működési modellek alapján történő osztályozását és a nagyfokú terápiás individualizációt. A kínai orvoslás mai gyakorlatát a kínai modellen keresztül mutatják be, amelyben nagy hangsúlya van a modern medicina és a hagyományos kínai orvoslás integrációjának. A kínai orvoslás mai gyakorlata elképzelhetetlen a modern orvostudománnyal való ötvözés nélkül. Ezen alapelv áthatja a kínai orvoslást az oktatás, az ellátás és a kutatás területein is. Ha pontos válaszokat kívánunk kapni a kínai orvoslással kapcsolatos tudományos kérdésekre, akkor az első teendő a kínai orvoslás elméleti hátterének egzakt körvonalazása, valamint a kínai orvoslás alkalmazási lehetőségeinek kínai gyakorlaton keresztüli megismerése. Az ilyen alapvetések tisztázása nemcsak a tudományos kutatás, hanem a szakmai szabályozás szempontjából is hasznos lehet. Orv. Hetil., 2012, 153, 723–731.

Open access

Bevezetés: A transzfúziós terápiában részt vevő valamennyi személy szakmai, jogi és etikai felelősséggel tartozik saját tevékenységéért. A kompetenciák megfogalmazásához elengedhetetlen az ápolás funkcióinak meghatározása. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a transzfúziós terápia gyakorlatának, valamint az ápolók transzfúziós terápiával kapcsolatos ismereteinek feltérképezését. Módszer: A vizsgálathoz leíró statisztikai megközelítésben a megfigyelés, a kérdőíves felmérés és az interjú módszerét választották. A saját készítésű kérdőív megbízhatóságát és érvényességét matematikai statisztikai módszerekkel vizsgálták, amelynek során variancia-, standarddeviáció-, valamint Cronbach-alfa-számítást és Pearson-korreláció-meghatározást végeztek. Eredmények: Az ápolók transzfuziológiai ismeretei az érvényes transzfúziós szabályzat tekintetében megközelítették a 90%-ot, az ápolási funkciókat az ápolók 56,2%-a rendszerezte helyesen. Az intézményeknél jelentős különbséget találtak a transzfúziós terápia gyakorlatára, az idevonatkozó dokumentációk alkalmazására vonatkozóan. Az intézmények 75–77%-a rendelkezik saját protokollal, és a betegosztályok ötödén dolgozik megbízott transzfúziós felelős ápoló. Következtetések: A szerzők a megoldást az ápolás vezetőinek a transzfúziós terápia ápolási vonatkozásainak nagyobb mértékű felügyeletében, a kollégák szakmai felelősségének növelésében látják. Orv. Hetil., 2015, 156(9), 366–378.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán 2007 óta alkalmaznak valósághű szimulátorokat. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hallgatók ismereteinek, készségeinek felmérését a szimulációs kurzusok befejezését követően. Módszer: A C-SEI elnevezésű validált értékelőlap segítségével történő adatfelvételre a szülésznőhallgatók felmérése során került sor, a „Klinikai szimuláció” kurzus után 67 fő részvételével, a „Szimulációs esettanulmányok” kurzust követően 58 fő bevonásával. Eredmények: A „Klinikai szimuláció” kurzust követően a hallgatók által elért átlagos pontarány 88,8±9,14 volt, a „Szimulációs esettanulmányok” kurzus után 86,6±14,87, amely eredmények szignifikánsan magasabbak a minimálisan elvárt 75-höz viszonyítottan (p<0,01). Az értékelőlap alcsoportjai közül mindkét kurzust követően a kritikus gondolkodás esetén mutatkozott a legalacsonyabb átlageredmény. Az „Általános ápolástan” tantárgy vizsgája során kapott osztályzatok és a „Szimulációs esettanulmányok” kurzus utáni eredmények között közepes erősségű, pozitív, szignifikáns összefüggést találtak (r = 0,34; p<0,01). Következtetések: A valósághű páciensszimulátorok alkalmazása megbízható és validált értékelőlap egyidejű használatával megfelelő módszer lehet a hallgatók értékelésére. Orv. Hetil., 2015, 156(33), 1335–1340.

Open access
Acta Oeconomica
Authors: Judit Kapás, László Csaba, and Sándor Mészáros

(1)Douglass C. North: Understanding the Process of Economic Change (Princeton and Oxford: Princeton University Press, 2005, 187 pp. - Reviewed by Judit Kapás), (2) Vladimir Mau: From Crisis to Growth (London: Centre for Research into Post-Communist Economies, New series, No. 21, 2005, 305 pp. - Reviewed by László Csaba), (3) Imre Ferto: Agri-food Trade between Hungary and the EU (Budapest: Századvég, 2004, 257 pp. - Reviewed by Sándor Mészáros)

Restricted access

Bevezetés: A társadalmak nemzetköziesedése és a globalizációs folyamatok az egészségügyi ellátó szakemberek számára is felvetik az interkulturális szempontok figyelembevételét a napi munka során. Célkitűzés: A szerzők felmérésükben arra kerestek választ, hogy a szakemberek ezen új kihívásokkal mennyiben vannak tisztában és mennyire képesek ezeknek megfelelni. Módszer: Kérdőíves felmérés módszerével, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképzettséggel és főiskolai végzettséggel rendelkező ápoló szakemberek körében vizsgálták az ellátórendszerben dolgozó, gyakorló szakemberek interkulturalitáshoz való viszonyát, az attitűdök és ismeretek vonatkozásában egyaránt. A kérdőív összeállításánál a nemzetközileg elfogadott és validált Transcultural Self Efficay Testet tekintették kiindulásnak, és a teszt szerzőjének engedélyével az egyes kérdéseket hazai viszonyokra adaptálták. A válaszokat statisztikai módszerekkel értékelték ki. Eredmények: A főiskolai végzettséggel rendelkezők esetében mind az ismeretek, mind az interkulturális igényekkel kapcsolatos attitűd komponens vonatkozásaiban jobb eredmények (magasabb score-értékek) születtek az OKJ-s szakképzettséggel rendelkező szakemberekéhez képest, azonban mindkét csoport esetén nagyon nagy volt azok száma, akik vagy nem rendelkeztek, vagy nem tudták megítélni a társadalmi elvárásokkal és jelenségekkel kapcsolatos interkulturális készségeiket. Következtetések: A szerzők kimutatták, hogy az ellátórendszer részéről valódi igény mutatkozik a társadalmi elvárásokkal kapcsolatos interkulturális ismeretekre. Az ellátás minőségének javítása érdekében szükséges ezen ismeretek bővítése. Orv. Hetil., 2012, 153, 1711–1718.

Open access

The reason why the migration of healthcare professionals has not been described and analyzed yet in Hungary can obviously be found in the authenticity and the lack of this of the Hungarian society. There are several theoretical approaches to the migration processes. Each and every one of them analyzes and defines migration from a different point of view. Our goal was to find out the nature of the migration willingness and activity of Hungarian healthcare specialists. We intended to concentrate primarily on the sociological, cultural-anthropological and social-psychological aspects of this complex phenomenon. This sub-cultural phenomenon can be derived form numerous factors: (a) the family background of Hungarian healthcare specialists, (b) their typical, modal system of values when choosing a profession, (c) the fact that they are typically women, (d) the lack of former experience and knowledge of inspirations in mobility. At the Semmelweis University Faculty of Health Sciences we have already carried out several research projects and their synthesis might lead to the description of the migration trends of healthcare specialists. Four years ago, when we did a study about migration to work abroad, the number of those who predicted leaving the country for sure was the same as today. But the number of those who rejected the whole idea was far higher than nowadays. At that time 20% of healthcare specialists considered a career like this impossible, while now their number is less than 5%. When taking into consideration the fact that the recruiting processes are far more intensive and organized than they used to be, we can expect that a larger number of people can be convinced than ever before. However, the migration intentions are not definite, homogenous or final. The interventions, aiming to keep healthcare specialists in Hungary, still have a chance.

Restricted access
Antik Tanulmányok
Authors: D. Tóth Judit, Mészáros Tamás, and Gellérfi Gergő
Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A mentális betegek stigmatizációja mind a hazai, mind a nemzetközi kutatásokban kiemelt jelentőséggel bír. Az érintetteknek a társadalmi előítéleteken túl az egészségügyi szakemberek stigmatizáló attitűdjével is meg kell küzdeniük. Célkitűzés: A vizsgálat során a pszichiátriai betegségekkel kapcsolatos sztereotípiák, a stigmatizáló egészségügyi szakdolgozói attitűdök jelenlétét kerestük. Célunk volt továbbá az ápolási munkát végző dolgozók körében a mentális betegségekkel kapcsolatos ismeretek felmérése. Az eredmények tükrében az ápolóképzések reformjával kapcsolatos javaslatok tételét tűztük ki célul. Módszer: A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (mentésügyi, sürgősségi betegellátási, pszichiátriai ápolási és felnőttápolási tagozat) tagjainak körében végzett online, kvantitatív, kérdőíves felmérés eredményeinek deskriptív és többváltozós elemzése. Eredmények: A kitöltött kérdőívek közül 495 volt értékelhető (n = 495). A pszichiátrián dolgozó ápolókat kevésbé stigmatizáló attitűd jellemzi a mentés és a sürgősségi ellátás, illetve az egyéb területeken dolgozókénál. Erőteljesebben megjelenik a stigmatizáló attitűd a hosszabb ideje a szakmában tevékenykedőknél. Kevésbé stigmatizáló attitűd jellemzi a főiskolai vagy egyetemi végzettségűeket, mint a középfokú végzettségűeket. A vizsgálatban részt vevő összes ápoló közel fele (47%) tartja hiányosnak felkészültségét a mentális betegségekkel kapcsolatosan. Tagozati bontásban a mentés és a sürgősségi ellátás dolgozóinál 49%, a felnőttápolási tagozat tagjainál 55% ez az arány. A pszichiátriai ápolók körében is viszonylag nagy (28%) azok aránya, akik hiányosnak ítélik meg felkészültségüket, ugyanakkor természetesen a megfelelő felkészültséget is ez a csoport választotta a legnagyobb arányban (37%). Következtetés: A pszichiátria oktatását az ápolóképzések minden szintjén szükséges hatékonyabbá tenni. Fontos lenne továbbá az érzékenyítő, stigma elleni módszerek beépítése és az empátia fejlesztése. Orv Hetil. 2020; 161(2): 56–66.

Open access