Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Judit Nóra Pintér x
- Refine by Access: All Content x
Krónikus légzőszervi betegek élményvilágának vizsgálata a COVID–19-világjárvány idején interpretatív fenomenológiai analízissel
Exploring the experiences of chronic respiratory patients during the COVID-19 pandemic using interpretative phenomenological analysis
Elméleti háttér: A koronavírus világjárvány idején a krónikus légzőszervi betegek fizikai sérülékenységük mellett a mentális problémákra is fokozottan érzékenyek lehetnek. Betegségük sajátosságaiból kifolyólag nagyobb valószínűséggel rendelkeznek már meglévő tapasztalattal krízishelyzetek, súlyos egzisztenciális kérdések és az ezekkel való megküzdés területén. Ezeknek a korábbi tapasztalatoknak szerepe lehet a COVID–19-járvánnyal kapcsolatos veszélyeztetettség megélése szempontjából. Az egyre nagyobb számú kvantitatív kutatáson alapuló szakirodalom ellenére az érintettek szubjektív tapasztalatainak megismerése továbbra is hiányzik. Cél: Kutatásunk célja a krónikus légzőszervi betegek COVID–19-világjárvány általi veszélyeztetettségélményének, tapasztalatainak feltárása és mélyebb megértése volt kvalitatív, idiográfiás módszerrel. Az alábbi kutatási kérdésekre kívántunk választ kapni: 1. Hogyan viszonyulnak az interjúalanyok a légzőszervi alap- betegségükhöz? 2. Mit jelent a számukra a veszélyeztetettség megélése? 3. Hogyan hatnak az alapbetegséggel kapcsolatos eredeti tapasztalatok a világjárvánnyal járó sérülékenység megélésére? Módszerek: Vizsgálatunkhoz az interpretatív fenomenológiai analízis módszerét használtuk. A kutatásban 8 fő vett részt: 7 nő és 1 férfi, 29–60 évesek, a következő diagnózisok valamelyikével: asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség, cisztás fibrózis. Eredmények: A félig strukturált interjúk elemzése során három főtéma bontakozott ki: 1. légzőszervi betegség mint a mindennapokat meghatározó tapasztalat, 2. a koronavírus világjárvány hatása az énre és az identitásszerveződésre, illetve 3. a veszélyeztetettség megéléséhez való alkalmazkodás. A levegőtlenség a progresszív tüdőbetegségek legnehezebben tolerálható, leginkább félelmetes velejárója, amely élmény különböző módokon kapcsolódhat a félelemmel és a szorongással. A COVID–19 potenciális fertőző volta éles határvonalat húz a veszélyeztetett Én és a veszélyes Másik; vagyis az én és a világ közé, továbbá kritikus élethelyzetet jelent a társas szükségletek és vágyak kielégíthetősége szempontjából. Adaptációjukban alapvetően énvédő mechanizmusok, illetve érzelem- fókuszú stratégiák bontakoztak ki. Következtetések: A jelenlegi világjárvány jelentős hatást gyakorol az érintett betegek életére. A koronavírus elsősorban légutakat érintő természete miatt az érintettek veszélyeztetettként tekintenek önmagukra, a veszélyeztetettség megélése pedig alapvetően meghatározza életüket; döntéseiket, a világhoz való kapcsolódásukat, identitásszerveződésüket, megküzdésüket, s megkérdőjelezi a világ biztonságosságába vetett hitüket. A krónikus légzőszervi betegek tapasztalatainak feltárása kiemelt jelentőséggel bír a járvány pszichoszociális hatásait mérséklő stratégiák kidolgozásában.
A szintetikus kannabinoid termék használat élménye: interpretatív fenomenológiai analízisen alapuló kutatás
Investigating the experience of using synthetic cannabinoid products — an interpretative phenomenological analysis
Elméleti háttér
Az utóbbi években a szintetikus kannabinoid termékek (SZKT), mint új pszichoaktív szerek terjedése a hazai szerhasználók körében új kihívások elé állítják a segítő szakmát és a kutatókat egyaránt. A használók körében végzett vizsgálatok és klinikai tapasztalatok alapján, az SZKT használata együtt jár más szerek esetében nem tapasztalt hatásokkal, újszerű, szokatlan testi és pszichés tünetekkel. Azonban mind hazai, mind nemzetközi téren hiányoznak az olyan kvalitatív kutatások, amelyek az SZKT-használat élményének vizsgálatát, a tapasztalat személyközpontú megismerését célozzák.
Cél
A vizsgálat célja az SZKT-használat élményének feltárása volt egy olyan kvalitatív pszichológiai módszerrel, az interpretatív fenomenológiai analízissel (interpretative phenomenological analysis továbbiakban: IPA), amelynek központjában az egyén tapasztalata és értelmezése áll.
Módszerek
A vizsgálati személyek az IPA kutatási elrendezésének megfelelően kerültek kiválasztásra két drogrehabilitációs intézet kliensei közül. A vizsgálatban hat 20 és 27 év közötti férfi vett részt. Szerhasználatuk (elsődleges SZKT-használat) hossza 2–6 év volt és a vizsgálatot megelőző (legalább) egy hónapban nem használták a szert. A vizsgálat során félig-strukturált interjúkat használtunk, ahol a vizsgálati személyek az SZKT használatából származó élményeiket, tapasztalataikat értelmezték. Az interjúkat az IPA alapján elemeztük; először a megjelenő témákat összegeztük, majd ezek alapján alakítottuk ki az ún. főtémákat.
Eredmények
Az elemzés témái és főtémái képezték az eredményeket. A főtémák az SZKT észlelésére vonatkoznak, amelyet az interjúalanyok „kiszámíthatatlannak” (első főtéma) és „irányítónak” (második főtéma) érzékeltek. Az első főtéma alá a „paranoid észlelés — mindenhol ott van”, „paranoid észlelés — fenyegető veszély”, „kiszámíthatatlan hatások — pozitívból negatívba változó élmények” című témákat soroltuk. A második főtéma alá soroltuk a „kiszámíthatatlan élmények, amelyek az SZKT, mint irányító észleléséhez vezetnek”, „SZKT társas leválasztó hatása” és a „függőségből származó élmények” című témákat.
Következtetések
Az SZKT-használat élménye más szerek használatához képest igen különbözőnek mondható. A kiszámíthatatlanság, a gyorsan negatívba forduló élmények és a szer „irányítása” miatt a használók kevéssé tudják a tapasztalataikat értelmezni, vagy más szerekkel összehasonlítani, ami nehézséget jelent a kezelés során. Ez az élményszerveződés egyfajta magyarázat lehet az SZKT használóknál megfigyelhető súlyos pszichopatológiai tünetekre is.
Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) mint kvalitatív pszichológiai eszköz bemutatása
Szakirodalmi összefoglalás
Introduction of the interpretative phenomenological analysis (IPA) as a qualitative research method: Literature review
Szakirodalmi összefoglaló tanulmányunkban az interpretatív fenomenológiai analízist (IPA) mutatjuk be. A módszert elsősorban kvalitatív pszichológiai kutatásokban alkalmazzák. A tanulmányban összefoglaljuk az IPA fenomenológiai és hermeneutikai alapjait. Kiemeljük az IPA idiográfiai alkalmazását, ami egyben a módszer erőssége: részletgazdag bemutatást tesz lehetővé, kis létszámú, homogén vizsgálati személyek esetén. Ismertetjük azokat a különbségeket, amelyek más fenomenológiai módszerektől megkülönböztetik az IPA-t. Bemutatjuk az IPA alkalmazását: a kutatói kérdés, a mintaválasztás, az interjúkészítés és az interjúátiratok fenomenológiai interpretációjának lépései segítségével. Kitérünk a validitás kérdésére és ismertetjük a módszer gyakorlati korlátait (kis minta) és episztemológiai kockázatait (az interpretációnak nincsenek objektíven ellenőrizhető kritériumai). Végül, néhány IPA-kutatást mutatunk be, ezekkel érzékeltetve a módszer kvalitatív pszichológiai használhatóságát: a krónikus betegség tapasztalatát, a pszichoaktív anyaghasználatot, a függőséget és a felépülést. Az IPA középponti témája az énhez, illetve az identitáshoz való viszonyulás változása.
Tanulmányunk célja annak bemutatása, hogyan alkalmazható az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszere, amely kifejezetten az élmény és identitás vizsgálatára kifejlesztett kvalitatív pszichológiai kutatási eszköz a szerhasználat és felépülés vizsgálatára. Az IPA módszere elsősorban az egészségpszichológia területéről származik, és a legtöbb kutatás továbbra is ezen a területen jelenik meg, mert a módszerrel kiválóan vizsgálhatók olyan tapasztalatok, amelyek befolyásolják az egyén mindennapi életét és azt, ahogyan észleli az identitását. Ilyen tapasztalat lehet a betegség tapasztalat, valamint a függőség, felépülés tapasztalat is. Tanulmányunk során bemutatjuk, hogyan folyik az IPA-kutatás menete, és az identitással kapcsolatos tapasztalatok feltárása, valamint miért fontos az élmény és identitás kapcsolatának vizsgálata a függőség és felépülés során. Végül bemutatjuk korábbi IPA-kutatások és saját kutatásunk tapasztalatait.
Absztrakt:
Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.
