Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: Judit Papp x
  • All content x
Clear All Modify Search

A 2008. évi XXI. genetikai törvény a humángenetikai vizsgálatok és kutatások hazai kodifikálásának mérföldköve. A törvény a nemzetközi jogszabályokkal harmonizál, EU-konform. Garantálja az önrendelkezési jog és a szakma szabályainak teljes körű érvényesülését. A legális működés feltétele az intézményi akkreditáció, a rendszeres auditálás, az állami felügyelet rendeletszintű szabályozása és a koordinált hálózati felépítés lehet. A végrehajtáshoz további kormány- és miniszteri rendeletek szükségesek. Orv. Hetil., 2012, 153, 683–689.

Restricted access

Jelen tanulmányban két vizsgálatot ismertetünk, amelyeknek az volt a célja, hogy feltárja a bocsánatkérés és a jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását. Az első vizsgálatunkban egy nem túl nagy volumenű sérelmet követően egy nem túl szoros kapcsolatban szcenáriós és laboratóriumi vizsgálatban ellenőriztük, hogyan segítheti a jóvátétel a megbocsátást. A második vizsgálatunk felidézéses jellegű volt, arra kértük a vizsgálati személyeket, hogy írjanak le egy nehezen megbocsátható sérelmet. Eredményeink szerint a jóvátétel segíthet egy sérelmet megbocsátani. A jóvátétel hatékonyságát befolyásolja, hogy a jóvátételről szóló döntést ki hozza meg: a jóvátételről intézményes keretek között született döntés hatásosabb, mint ha a jóvátételről maga az elkövető dönt, legalábbis kis volumenű sérelmek esetében, nem túl szoros kapcsolatban. A jóvátétel közeli kapcsolatban is segítheti a megbocsátást, de egy sérelmet követően a kapcsolat teljes helyreállításában a bocsánatkérést nem pótolja, mindkét viselkedésnek megvan a maga szerepe. A jóvátétel elsősorban a megbocsátást segíti a sérelem negatív következményeinek enyhítése révén, a bocsánatkérés pedig a kapcsolatok helyreállását közvetlenül segíti elő.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Csaba Vágvölgyi, László Manczinger, Judit Krisch, Miklós Takó, and Tamás Papp
Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Judit Csomor, Gergő Papp, Csilla Hornyák, and Péter Farkas
Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gábor Papp, Judit Kovács, József Pántya, and Nóra Kiss

Az interperszonális elutasítás komoly következményekkel járó sérelem, erós negatív érzéseket válthat ki. A megbocsátás egy lehetséges módja annak, hogy ezektól a kellemetlen érzésektól megszabaduljunk, a sérelmet követó jóvátételi törekvések pedig elósegíthetik a megbocsátást. Tanulmányunkban az elutasítást követó jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását annak függvényében vizsgáljuk, hogy a jóvátétel mennyire teljes körű, illetve kinek a döntése alapján érkezik vagy nem érkezik. A kutatásunk újszerűsége, hogy az intézményesen rendelt, illetve a sértó fél által hozott jóvátételi döntés hatását abban az esetben is vizsgálja, amikor a jóvátételi döntés nemleges.Kérdóíves kutatást végeztünk 323 fó részvételével. Az eredményeink azt mutatták, hogy a jóvátétel elósegíti a megbocsátást, de a teljes körű jóvátétel nem bizonyult hatékonyabbnak a részleges jóvátételnél. Továbbá az intézményesen rendelt jóvátétel inkább elósegítette a megbocsátást, mint az a jóvátétel, ami a sérelmet okozó féltól származott. A tanulmányunkban az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságáról is beszámolunk.

Restricted access

Absztrakt

A kölcsönösen eredményes együttműködések létrejöttét számos más tényezőn kívül bizonyosan meghatározza az is, hogy a potenciális partnerek mennyire ítélik egymás viselkedését együttműködőnek. A kutatás azt vizsgálja, hogy a nem érintett megítélők együttműködésről kialakított benyomásait hogyan befolyásolja a cselekvő partnere szempontjainak megismerésére irányuló figyelme és az együttműködés eredményessége. E hatásokon kívül a megítélő társas értékorientációjának a megítélést befolyásoló szerepe is tárgyalást nyer. A kérdőíves kutatásban a társas értékorientációs mérőeszközön kívül a vizsgálati személyek SD-skálákon fejezték ki benyomásukat a kapott szcenárióban megismert cselekvő viselkedéséről, személyéről. A leírásokban a fent nevezett változók (partner szempontjainak megismerésére irányuló figyelem, illetve az eredményesség) 2–2 értéke (van/nincs) szerepelt a különböző kombinációkban. Az eredmények szerint az együttműködési ítéletet mind az eredményesség, mind a másik szempontjainak megismerésére irányuló gesztus, mind a közös érdeket az egyéni elé helyező társas értékorientáció pozitívan befolyásolja. A másik szempontjainak megismerésére irányuló gesztus az egyéni érdeket a közös érdek elé helyező társas értékorientációjú személyek számára különösen fontos jelzés. A diszkusszió az eredmények megvitatásán túl elemzi a „közös–egyéni” szembeállítása gondolat helyét.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Urbancsek, Ildikó Noémi Forgács, Tímea Bianka Papp, Judit Boczán, Judit Barta, István Édes, Zoltán Csanádi, and László Rudas

Absztrakt:

A szívelégtelenség napjaink egyik fontos népbetegsége. Zajlása során a neurohumoralis szabályzás kórossá válik. A cardiovascularis autonóm regulációt a csökkenő paraszimpatikus aktivitás és a fokozott szimpatikus aktivitás jellemzi. A paraszimpatikus (cardiovagalis) hatásokat jól tükrözi a pulzusszám, a szimpatikus aktivitás azonban nehezen vizsgálható. A vázizomzathoz haladó vazomotorrostokat tartalmazó perifériás idegek mikroneurográfiás vizsgálata az „izom szimpatikus idegaktivitásról” (MSNA) szolgáltat közvetlen információt. Az MSNA jól tükrözi a szív felé irányuló szimpatikus aktivitást, s jól korrelál a keringő katecholaminszintekkel is. Az utóbbival szemben azonban a rövid távú, pillanatszerűen zajló szimpatikus válaszok tanulmányozását is lehetővé teszi. Számos kórképben (hypertensio, obesitas, szívizom-ischaemia, veseelégtelenség) figyeltek meg fokozott MSNA-t. Szívelégtelenségben szoros kapcsolatot mutat a klinikai súlyossággal, és erős prognosztikus értékkel bír. Közleményünkben az MSNA-vizsgálat történetét, élettani hátterét és klinikai jelentőségét mutatjuk be. Orv Hetil. 2020; 161(29): 1190–1199.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Ságodi, Janka Jakab, Ákos Kiss, Erzsébet Ladányi, Erzsébet Balogh, Anikó Ujfalusi, Judit Papp, Tímea Megyeri, and Judit Kovács

A szerzők 45,X/46,XY karyotypusú dysgeneticus pseudohermaphroditismus masculinus esetről számolnak be, amelyet fiatal csecsemőkorban diagnosztizáltak. Az újszülött egyhetes korában proximalis hypospadiasis és jobb oldali retentio testis miatt részletes endokrinológiai kivizsgálást végeztek. A szérumbeli FSH: 5,2 mU/ml, LH: 2,0 mU/ml, tesztoszteron: 144,3 ng/dl, androsztendion: 0,42 µg/l, 17-hidroxiprogeszteron: 1,12 ng/ml volt. A kromoszómavizsgálat 45,X/46,XY karyotypust igazolt. Fluoreszcens in situ hibridizációval a lymphocyták 51%-a hordozta az Y-kromoszómát és az SRY gént. Y-kromoszóma microdeletio analízis SRY génen, illetve az AZFa,b,c régióban nem bizonyított deletiót. A kismedencei MRI a hólyag és a rectum között vaginát, a jobb oldali lágyékcsatornában 15×8 mm-es, a scrotum bal oldalán 13×7 mm-es ovális gonádképletet mutatott ki. Sebészeti beavatkozás egyéves korban történt. A jobb oldali gonádot eltávolították, a scrotalis heréből biopsziát végeztek, a szövettani vizsgálat kétoldali dysgeneticus testist igazolt. A szerzők szükségesnek tartják a perineoscrotalis hypospadiasissal és egy- vagy kétoldali hereleszállás-zavarral született újszülöttek endokrinológiai, citogenetikai kivizsgálását közvetlenül a születés után. A hasüregben elhelyezkedő dysgeneticus gonád eltávolítása és annak szövettani eredménye biztosítja a 45,X/46,XY mozaikosság eseteinél a vegyes gonáddysgenesis, a dysgeneticus pseudohermaphroditismus masculinus, a kétoldali gonáddysgenesis és az ovotestis elkülönítését. A részletes kivizsgálás biztosítja a korrekt nemi besorolást és a dysgeneticus gonád malignus elfajulásának megelőzésére a sebészeti beavatkozás indikációjának megalapozását. Orv. Hetil., 2012, 153, 303–307.

Restricted access

Extracellular β-glucosidase activity of 94 strains, representing 24 species of the genera Gilbertella, Mucor, Rhizomucor , and Rhizopus was evaluated in submerged culture and under solid state fermentation on wheat bran. Gilbertella persicaria G1 isolate showed the highest activity (70.9 U ml −1 ) followed by other Gilbertella (58.6–59.0 U ml −1 ) and Rhizomucor miehei isolates (29.2–42.0 U ml −1 ). Optimum temperature for enzyme production was 25 °C for Gilbertella and Mucor , and 30 °C for Rhizomucor and Rhizopus strains. Enzymes of R. miehei strains proved to be thermotolerant preserving up to 92.8% residual activity after heating to 75 °C in the presence of cellobiose substrate. Enzymes of Mucor racemosus f. chibinensis, R. miehei and Rhizopus microsporus var. oligosporus strains were activated at acidic condition (pH 4). Glucose was a strong inhibitor for each fungal β-glucosidase tested but some of them showed ethanol tolerance up to 20% (v/v). Ethanol also activated the enzyme in these strains suggesting glycosyl transferase activity.

Restricted access

The plant hormone ethylene or the gaseous signalling molecule nitric oxide (NO) may enhance salt stress tolerance by maintaining ion homeostasis, first of all K+/Na+ ratio of tissues. Ethylene and NO accumulation increased in the root apices and suspension culture cells of tomato at sublethal salt stress caused by 100 mM NaCl, however, the induction phase of programmed cell death (PCD) was different at lethal salt concentration. The production of ethylene by root apices and the accumulation of NO in the cells of suspension culture did not increase during the initiation of PCD after 250 mM NaCl treatment. Moreover, cells in suspension culture accumulated higher amount of reactive oxygen species which, along with NO deficiency contributed to cell death induction. The absence of ethylene in the apical root segments and the absence of NO accumulation in the cell suspension resulted in similar ion disequilibrium, namely K+/Na+ ratio of 1.41 ± 0.1 and 1.68 ± 0.3 in intact plant tissues and suspension culture cells, respectively that was not tolerated by tomato.

Restricted access