Search Results

You are looking at 1 - 10 of 54 items for

  • Author or Editor: Judit Szabó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A homloklebeny szerepére a szkizofrénia tüneteinek kialakulásában azon klinikai megfigyelések hívták fel a figyelmet, amelyek szerint ezen - elsősorban negatív - tünetek hasonlóak a frontális lebeny, különösen a prefrontális régió léziója esetén tapasztalható szimptómákhoz (Bánki, 1994). Ezt a hipotézist mind strukturális és funkcionális agyi képalkotó eljárások (Dabasi, 1994; Kenéz, 1994; Degrell, 1998), mind neuropszichológiai tesztek (Levin, Yurgelun-Todd, Craft, 1989; Jeste, Galasko, Corey-Bloom, Walens, Granholm, 1996) alkalmazásával sikerült alátámasztani. A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat célja a frontális lebeny diszfunkciójára utaló jegyek neuropszichológiai módszerekkel történő megragadása volt. A vizsgálatban a tartós és incidentális figyelmet, a verbális és téri-vizuális rövid távú memóriát, a vizuopercepciót és -konstrukciót mérő neuropszichológiai tesztek és egyszerű motoros próbák eredményei alapján hasonlítottunk össze szkizofrén betegeket és egészséges kontrollszemélyeket. Hipotézisünk szerint a szkizofrén csoport szignifikánsan rosszabb teljesítményt nyújt frontális lebeny diszfunkciójára érzékeny tesztekben, mint a kontrollszemélyek, és a mennyiségi különbség mellett minőségbeli eltérés is mutatkozik a két csoport teljesítménye között. A kapott eredmények kvantitatív és kvalitatív elemzése megerősítette a hipotézist; a szkizofrén betegek teljesítménycsökkenése elsősorban a gyakori perszeverációs hibákra, az aktív szervezés és tervezés hiányára és a nagyfokú figyelmi deficitre vezethető vissza. E vizsgálat bemutatásán keresztül az előadás célja az, hogy rámutasson a neuropszichológiai vizsgálóeljárások pszichiátriai betegeknél történő alkalmazásának hasznosságára a komplexebb diagnosztikai munka, terápiás terv és rehabilitációs program kialakításában.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Judit Fazekas, Pál Szabó, and Csaba Pléh
Restricted access

The purpose of this study was to determine prevalence and molecular characterization of plasmid-mediated quinolone resistance (PMQR) genes [qnrA, qnrB, qnrC, qnrD, qnrS, aac(6′)-Ib-cr, qepA, and oqxAB] among extended-spectrum beta-lactamase (ESBL)-producing Escherichia coli and Klebsiella spp. isolates from bloodcultures in Hungary. A total of 103 isolates were tested for quinolone susceptibility by microdilution method and PMQR genes were detected by polymerase chain reaction. About 40 ESBL-producing E. coli (39%) and 50 ESBL-producing Klebsiella spp. strains (48%) were resistant to ciprofloxacin; 40 ESBL-producing E. coli (39%) and 47 ESBL-producing Klebsiella spp. strains (45%) were resistant to levofloxacin; and 88 strains including 40 ESBL-producing E. coli (39%) and 48 (47%) ESBL-producing Klebsiella spp. were resistant to moxifloxacin. Among the 103 ESBL-producing isolates, 77 (75%) isolates (30 E. coli and 47 Klebsiella spp.) harbored PMQR genes. The most commonly detected gene was aac(6′)-Ib-cr (65%). The occurrence of qnrS gene was 6%. Interestingly, qnrA, qnrB, qnrC, qnrD, and qepA were not found in any isolates. Among 77 PMQR-positive isolates, 27 (35.1%) and 1 (1.3%) carried two and three different PMQR genes, respectively. Only Klebsiella spp. harbored more than one PMQR genes. Observing prevalence of PMQR genes in the last 8 years, the increasing incidence of aac(6′)-Ib-cr and oqxAB can be seen. Our results highlight high frequency of PMQR genes among ESBL-producing Klebsiella pneumoniae and E. coli isolates with an increasing dynamics in Hungary.

Restricted access

An in vitro model has been developed for study of cariogenic potential of different Candida species. Slices were prepared from the root of extracted healthy teeth. These disks were covered with inert material, only the central hole, i.e. the root canal dentin surface remained uncovered. These preparates with free root dentin surfaces were incubated in Sabouraud medium in the presence of six-six Candida albicans, Candida glabrata, Candida tropicalis, Candida krusei, Candida inconspicua and Candida norvegensis strains. The calcium release was detected for 15 days. Two types of release could be distinguished. C. albicans deliberated calcium more aggressively (type “A” curve), while other Candidas were characterized by less expressed calcium releasing capacity (type “B” curve). Curves type “A” and “B” were divided into four steps in order to characterize more precisely the different dynamics of calcium release. Analyses of the different steps also suggested the more aggressive behaviour of C. albicans. Our results indicate that in addition to cariogenic role of different bacteria, fungi may also actively take part in the dentinal caries progress.

Restricted access

Background and objectives

Humor style reflects the way in which people use humor in their daily lives. Its investigation is paramount in humor research and it is also important in the context of various psychological investigations and mental health research. Due to the lack of a relevant tool, the aim of the current inquiry was to validate the Hungarian version of the Humor Styles Questionnaire (HSQ; Martin et al., 2003).

Methods

A total of 425 male and female volunteers’ completed the Hungarian version of the Humor Styles Questionnaire (HSQ-H).

Results

The HSQ-H has emerged to be a significantly shorter (22 items vs. 32 items of the original English HSQ), but nevertheless reliable, instrument. The four subscales, affiliative- (6 items), self-enhancing- (6-items), self-defeating- (5 items), and aggressive humor (5 items), all had acceptable internal consistencies, ranging from (Cronbach’s alpha) .72 to .85. The HSQ-H differentiated young adults (18–21 years) from adults and older adults (36 years and over), and those with lower and higher education levels, but did not yield statistically significant gender differences, or differences that could be linked to the living area of the respondents. Intercorrelations of the subscales were similar to those reported in validation research performed in other languages.

Conclusions

It is concluded that the HSQ-H is a short and reliable instrument for assessing humor styles in the Hungarian population, but the further testing of its psychometric properties is warranted.

Restricted access

To grow up with Crohn’s disease

(81 gyermek követése 18 éves korig)

Orvosi Hetilap
Authors: Judit B. Kovács, Anikó Nagy, András Szabó, and Margit Lőrincz

Célkitűzés: A gyermekkori Crohn-betegség magyarországi jellegzetességeinek és lefolyásának vizsgálata. Módszer: 1984 és 2006 között diagnosztizált és 18 éves korig legalább egy éven át kezelt 81 beteg adatainak retrospektív értékelése. Eredmények: 62%-os fiúdominancia, 12,5% familiaritás észlelhető. A diagnosztikus késedelem 11,36 (1–96) hónap volt. A diagnóziskor az átlagéletkor 13,6 (4–17) év, az aktivitási index 37,88 (5–80), ilealis érintettség 87%-ban, stricturaképző és penetráló forma 27%-ban, perianalis manifesztáció 26%-ban, óriássejt-, illetve granulomaképződés 47%-ban, malnutritio 23,5%-ban, hyposomia 11%-ban volt jelen. Szteroidkezelést a betegek 84%-a, azathioprinterápiát 62%-a kapott. Biológiai terápia a vizsgált időszakban nem volt lehetséges. A műtéti arány 31% (bélműtétek: 20%, perianalis műtétek: 11%). 18 éves korra az átlagos aktivitási index 6,63-ra (0–35), a malnutritiós betegek aránya 9,9%-ra, a hyposomiásoké 2,5%-ra csökkent. A változások mértéke statisztikailag szignifikáns. Következtetések: A gyermekkori Crohn-betegség magyarországi jellegzetességei hasonlóak az európai adatokhoz. A hosszú diagnosztikus késedelem, a magas kezdeti aktivitási index, a granulomák, valamint a stricturaképző és penetráló formák jelenléte későbbi szövődményeket, illetve műtéti igényt jelezhetnek, ezért erőteljes iniciális terápiát indokolnak. Az immunmoduláns terápia korai bevezetése a lefolyást kedvezően befolyásolja. Orv. Hetil., 2011, 152, 546–554.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 1997 óta még nem készült olyan felmérés, amely a neonatális intenzív centrumokban (NIC) dolgozó orvosok helyzetét vizsgálta volna. Célkitűzés: Átfogó helyzetkép nyújtása a NIC III. szintű intézményekben dolgozó orvosok szociodemográfiai jellemzőiről, magán- és szakmai jellegű nehézségeiről, családi és munkahelyi szerepekre, az egészséges életmód gyakorlására vonatkozó elégedettségéről, erőforrásairól. Módszer: Felmérést végeztünk 2015. április és 2016. január között a magyarországi NIC-ekben önkitöltős, anonim kérdőíves módszerrel. Eredmények: Az orvosok (n = 111) jellemzően a középkorosztályt képviselik, magasan kvalifikáltak, beosztottként dolgoznak, többségüknek van másodállása. A férfiakra jellemző a vezetői és vezetőhelyettesi pozíció. A családi állapot tekintetében jellemzően párkapcsolatban élnek. Számukra nem a családi-magánéleti, hanem a szakmai élet és az anyagi kihívások okoznak nehézséget. A párválasztás és gyermekvállalás, valamint a munkahelyi nehézségek miatt családi konfliktusokkal is küzdenek. Elégedettségük leginkább a szülői, a társkapcsolati és munkahelyi szerepükre igaz, azonban a családra mint anyagi biztonságot nyújtó erőforrásra, valamint az egészséges életmódra vonatkozóan ez már kevésbé jellemző. Nehéz élethelyzetekben a barátok és a családtagok mellett a munkatársakra, a munkahelyi vezetőkre is számíthatnak. Következtetés: Elsőként készült a NIC III. szinten dolgozó orvosok körében átfogó helyzetkép, lehetővé téve a szakmai-magánéleti-családi helyzetükbe történő betekintést. Orv Hetil. 2018; 159(16): 628–635.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Enikő Lakatos, Gábor Szabó, Judit F. Szigeti, and Piroska Balog

Bevezetés: Hazánk termékeny népességének 10–15%-a reprodukciós problémával küzd. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy az egyén pszichés jólléte, valamint életmódja szerepet játszik a termékenységgel szorosan összefüggő általános egészségi állapot alakulásában. Célkitűzés: A vizsgálat célja a pszichés jóllét és az életmódtényezők termékenységgel való összefüggéseinek elemzése magyar mintán. Módszer: A vizsgálatban 194 nő (115 meddő és 79 termékeny) vett részt. A pszichés jóllétet standardizált, validált, önkitöltős kérdőívekkel, az életmódtényezőket saját összeállítású kérdésekkel mértük. Eredmények: A meddő nők fiatalabbak (33,98±4,89 vs. 36,43±5,81, p<0,005), és pszichés jóllétük szignifikánsan rosszabb, mint a termékenyeké. Magasabb a depressziós tüneteik száma (BDI 14,00±12,21 vs. 7,79±9,17, p<0,005) és jobban szoronganak (STAI-T 48,53±10,56 vs. 40,25±10,65, p<0,005), mint a termékenyek. Az életmódtényezőket vizsgálva azt találtuk, hogy a meddő nők kevesebb folyadékot fogyasztanak (1,71±0,67 vs. 1,95±0,68, p<0,05) és közülük többen tartanak valamilyen diétát (31,30% vs. 18,42%, p<0,05), mint a termékenyek. A mintában a nagyobb mennyiségű folyadékfogyasztás a testtömegindextől és az életkortól függetlenül is előre jelezte annak valószínűségét, hogy egy nő a termékeny csoportba tartozzon (OR = 1,65, CI = 2,58–1,06). Következtetések: Az eredmények egybecsengenek a nemzetközi kutatási eredményekkel, miszerint a reprodukciós problémával szembesülők rosszabb pszichés állapotban vannak termékeny társaikhoz képest. A szerzők az eredményeik utánkövetését, valamint a folyadékfogyasztás termékenységgel való összefüggésének további elemzését feltétlenül indokoltnak tartják Orv. Hetil., 2015, 156(12), 483–492.

Open access

Elméleti háttér: A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk az Élettel való Elégedettség Skála módosított magyar fordítását (SWLS-H), az azzal szerzett eredményeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzéshez összesen nyolc keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (összesen N = 3805, férfi: 1547, nő: 2253). Az SWLS-H mellett szerepeltek a kérdőívcsomagokban a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életcél Kérdőív (PIL) és az Élet Értelme Kérdőív (MLQ) magyar változatai is. A társas kívánatosság hatásának ellenőrzésére egy almintán felvettük az EPQ Hazugság Skáláját (EPQ-L), valamint több esetben rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: Az SWLS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta a kérdőív egydimenziós szerkezetét, ami a faktorsúlyok tekintetében invariánsnak bizonyult az egyes alminták között is. A kérdőív belső konzisztenciája (Cronbach-alfa stabilan 0,84 felett) és időbeli stabilitása is kiváló. A magasabb életkorú csoportoknál valamivel alacsonyabb elégedettséget találtunk, de a legerősebb pozitív előrejelzőnek a szubjektív anyagi helyzet bizonyult (béta = 0,304). Az SWLS-H értéke csekély mértékben korrelált az EPQ-L-pontszámmal, viszont összefüggött az élet értelmességének megélésével (PIL: r = 0,549, MLQ: r = 0,395), valamint az önértékeléssel (r = 0,429), továbbá pozitívan jelezte előre a szubjektív egészségi állapotot (béta = 0,219), függetlenül az élet értelmessége megélésének és az önértékelésnek a szintjétől. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján az Élettel való Elégedettség Skála magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, amely jól alkalmazható az élettel való elégedettség szubjektív tapasztalatának mérésére.

Restricted access