Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Judit Szidor x
Clear All Modify Search

Az influenza elleni védőoltás a leghatékonyabb módja az influenza megelőzésének. Az egészségügyi dolgozók átoltottsága világszerte alacsony. Hazánkban az influenza elleni oltóanyag térítésmentes az egészségügyi dolgozók részére, így nem érthető az alacsony átoltottság. Cél: A szerzők célja azokat a tényezőket vizsgálni, amelyek miatt az egészségügyi dolgozók nem veszik fel az oltást. Módszer: A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma mintegy 4000 dolgozót foglalkoztat. Az egészségügyi dolgozók véleményének kikérésére 45 kérdésből álló kérdőívet állítottak össze. A dolgozók kiválasztása random módon történt, összesen 525 kérdőívet küldtek ki és 294 válasz érkezett vissza. (A kiküldött kérdőívek 56%-a.) Az értékelhető kérdőívek (294) feldolgozását Epiinfo számítógépes programmal végezték. Eredmények: A válaszolók jónak értékelték, hogy térítésmentes az oltás és a munkahelyen könnyen hozzáférhető. A hivatalos ajánlások közül a foglalkozás-egészségügy, a Magyar Orvosi Kamara és a háziorvos javaslata nem befolyásolta a döntést. Jelentős hatással volt a döntésre a családtagokkal, barátokkal és a közvetlen munkatársakkal való kommunikáció. Következtetések: Az eredmények azt mutatják, hogy a munkahelyi belső kommunikáció a legfontosabb eszköz a védőoltással kapcsolatos döntés meghozatalában, de nem tartós ez a hatás. A nemzetközi adatok is igen változó átoltottságot mutatnak (2,1% és 82% között), ennél jobb átoltottsági arányt (98% vagy fölötte) csak a kötelező influenza elleni védőoltással értek el egészségügyi dolgozók körében. Orv. Hetil., 2012, 153, 505–513.

Restricted access

A H1N1 influenzavírus legújabb sertéseredetű pandémiás variánsa 2009-ben jelent meg. A 2009/2010-es influenzaszezon epidemiológiáját megváltoztatta globálisan és nemzeti szinten egyaránt. Célkitűzés: A két influenzaszezon eseteinek elemzése. Módszerek: A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma 1690 ággyal és évi 85 000 körüli betegforgalommal rendelkező egyetemi egészségügyi intézmény. Az influenzadiagnosztikát az Országos Epidemiológiai Központ és a Debreceni Egyetem Mikrobiológiai Intézete végezte az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott valós idejű polimeráz láncreakcióval. Eredmények: A megbetegedések száma ugyan nem volt magasabb a korábbi szezonális influenzáknál, de két kiemelten magas kockázati csoport jelent meg: a várandósok és az immunhiányos állapotúak (onkohematológiai betegségek, szövet- és szervtranszplantáltak). A megelőzés legfontosabb eszköze az influenza elleni védőoltás, ami a kockázati csoportok és az egészségügyi dolgozók részére térítésmentes. A 2010/2011-es influenzaszezonban az 58 influenzás betegünk közül egynek sem volt védőoltása. Következtetés: Az eredmények alapján megoldandó feladat az Orvos- és Egészségtudományi Centrum számára az onkohematológiai betegek, a szövet- és szervtranszplantáltak védelme a következő influenzaszezonokban. Orv. Hetil., 2012, 153, 649–654.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Rurik, Tímea Ungvári, Judit Szidor, Péter Torzsa, Csaba Móczár, Zoltán Jancsó and János Sándor

Absztrakt

Bevezetés: A világszerte növekvő arányú elhízás Magyarországon is észlelhető, populációs előfordulásáról az első nagyszabású felmérés 1988-ban történt. Célkitűzés: A szerzők az eddigi legnagyobb esetszámú hazai elhízásprevalencia-vizsgálataik eredményeit mutatják be, amelyet háziorvosok és foglalkozás-egészségügyi orvosok részvételével bonyolítottak le. Módszer: A 18 év fölötti magyar lakosság 0,55%-ának, 43 287 fő (17 901 férfi és 25 386 nő) regisztrált adatait elemezték, országosan reprezentatív megoszlásban. Összehasonlították a korábbi hazai vizsgálatokkal, elemezték a testtömegindex, haskörfogat, iskolázottság, hypertonia és/vagy diabetes jelenléte és az életkor közötti kapcsolatot. Eredmények: Összességében férfiaknál a túlsúly 40%, az elhízás 32%-ban van jelen, míg nőknél mindkét kategória közel 32%-ban. A 18–34 év közötti életkori csoportban a férfiak 32,7%-a túlsúlyos, míg 18,2%-uk elhízott, 35–59 év között 40,1% és 34,4%, 60 év fölött 43,5%, illetve 38,8%. Ugyanezen korosztályi adatok nőknél: 19,6 és 15,7%, 36,8 és 38,7%, 36,5 és 39,7%. A testtömegindex-eloszlásokat és a hasi elhízás (férfiaknál >102 cm, nőknél >88 cm) adatait évtizedes életkori csoportokban és településtípusok szerint is bemutatják. A legnagyobb arányú túlsúly a felsőfokú végzettségű férfiaknál, a legtöbb elhízott a legalacsonyabb végzettségű nőknél volt. A testtömegindex szerinti és hasi elhízás a falvakban volt a legnagyobb arányú, különösen nőknél. A metabolikus betegségek jelenléte erősen korrelált a testtömegindexszel, és inverz módon az urbanizáció mértékével. Következtetések: Az elmúlt évtizedekben a túlsúly és főleg az elhízás aránya jelentősen megnőtt, különösen látványosan férfiaknál, szembetűnően a fiatalabbaknál. Ez nemcsak orvosi, de komoly népegészségügyi és gazdasági problémát is jelent, kezelése össztársadalmi figyelmet, a jelenleginél nagyobb szakmapolitikai támogatást igényel. Orv. Hetil., 2016, 157(31), 1248–1255.

Open access