Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Julianna Boros x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A magyarországi várandósgondozási rendszer sajátosságai: a magán- és állami ellátások igénybevétele mögött húzódó egyenlőtlenségek

Characteristics of the Hungarian pregnancy care system: background inequalities in the preferences for private and public care

Orvosi Hetilap
Authors: Julianna Boros, Krisztina Kopcsó, and Zsuzsanna Veroszta

Összefoglaló. Bevezetés: Jóllehet Magyarországon a várandósok a társadalombiztosítási rendszer által támogatott komplex várandósgondozási ellátásra jogosultak, mégis sokan vesznek közülük igénybe privát szolgáltatásokat. Ezt a döntést többek között a biztonságérzet fokozása és a várandósgondozást végző szakember szülésig tartó folytonosságának biztosítása motiválja. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján mindemellett feltételezhető, hogy hazánkban is befolyásolja a választást a társadalmi-gazdasági helyzet. Célkitűzés: A jelen elemzés célja annak vizsgálata magyarországi várandósok reprezentatív mintáján, hogy az állami/magán/vegyes finanszírozású várandósellátás igénybevétele mennyiben kapcsolódik bizonyos demográfiai, szocioökonómiai, egészségi és pszichológiai változókhoz. Módszer: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós anyák körében zajló szakaszának súlyozott adatain történt (n = 8287). Az adatok forrását a védőnők által szóbeli interjúk során felvett, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok szolgáltatták. Eredmények: Az egyes várandósgondozási formák igénybevétele erősen összefüggött a várandós korával, iskolai végzettségével, anyagi helyzetével és foglalkozási presztízsével. Közepes erősségű kapcsolatban állt a várandós partnerkapcsolati helyzetével és meglévő gyermekeinek számával, míg gyenge összefüggésben az egészségi állapotával és pszichés tüneteivel. A finanszírozási formához mindemellett erősen kapcsolódott az, hogy a várandós választott orvossal, szülésznővel tervezte-e szülését. Megbeszélés: A kapott eredmények rámutatnak, hogy a várandósellátás különböző finanszírozású formáinak igénybevétele jelentős mértékben együtt jár a várandós szocioökonómiai és demográfiai sajátosságaival, míg egészségi és pszichés állapotával csupán gyenge összefüggésben áll. Következtetés: A hazai várandósgondozást jellemző kettős finanszírozás háttér-egyenlőtlenségek egész sorát hordozza magában. Jövőbeli elemzésekben vizsgálat tárgyává szükséges tenni, hogy ez mennyiben mutat összefüggést ellátásminőségi és -hozzáférési különbségekkel, valamint ezeken keresztül a várandós és gyermeke egészségével. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402–1412.

Summary. Introduction: While pregnant women in Hungary are entitled to complex pregnancy care financed by the social security system, many of them do use private services. This decision is motivated, among other things, by increasing the sense of security and ensuring the presence of the doctor providing pregnancy care at the birth. However, based on the international literature, it can be assumed that this decision is influenced by the socio-economic background as well. Objective: The aim of the present analysis is to examine the extent to which the use of public/private/mixed funded pregnancy care is related to certain demographic, socioeconomic, health related and psychological variables on a representative sample of pregnant women in Hungary. Method: The analysis was performed on the weighted data of the first, pregnant wave of the Cohort ’18 Growing Up in Hungary (n = 8287). The analysis is based on data from personal interviews and self-administered questionnaires conducted by the health visitors among pregnant women in 2018. Results: The use of different forms of pregnancy care was strongly related to the age of the pregnant women, their education, financial situation and occupational prestige. It was moderately correlated with the pregnant woman’s partnership status and their parity, while it was weakly correlated with her health status and psychological symptoms. The form of financing of the pregnancy care was, however, strongly related to whether the pregnant woman planned to give birth with a chosen doctor or midwife. Discussion: The results show that the use of different forms of pregnancy care is greatly associated with the socioeconomic and demographic characteristics of the pregnant women, while it is only weakly related to the health status and mental wellbeing. Conclusion: Double funding in the Hungarian pregnancy care system carries a whole range of background inequalities. Future analyses should examine whether this has an impact on the quality and availability of care and, indirectly, on the health of pregnant women and their children. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402–1412.

Open access

E-páciensek Magyarországon: Digitális egészséggel kapcsolatos ismeretek, szokások egy országos reprezentatív felmérés tükrében

E-patients in Hungary: Digital health use and attitudes based on a representative nationwide survey

Orvosi Hetilap
Authors: Edmond Girasek, Julianna Boros, Bence Döbrössy, Anna Susánszky, and Zsuzsa Győrffy

Bevezetés: A digitalizáció egészségügyre gyakorolt hatása az elmúlt évek egyik legfontosabb kutatási területévé vált. E folyamatot a COVID–19-járvány is jelentősen katalizálta. Célkitűzés: Országosan reprezentatív, lakossági kutatásunkban (n = 1500) arra kerestünk választ, hogy a magyarországi páciensek miként használják a digitális egészség eszköztárát, milyen előnyöket, hátrányokat jelent ezeknek a technológiáknak a bevezetése és alkalmazása, és hogyan alakítja át mindez az orvos-beteg kapcsolatot. Módszer: Országos reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk, telefonos megkereséssel (CATI), 1500 fő megkérdezésével. A minta nem, kor, településtípus és iskolai végzettség tekintetében reprezentálja Magyarország nagykorú lakosságát. Eredmények: A válaszadók 81,3%-a használja az internetet, a használók 87,6%-a – ez a teljes minta 71,2%-át jelenti – egészséggel, betegséggel kapcsolatban is. Az internetes tájékozódás legfontosabb forrásai a weboldalak (76,3%) és a közösségi média (47,3%). Az e-receptet és az online időpontfoglalást ismerik a páciensek közül a legtöbben (92,6% és 85,2%), ugyanakkor a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet, és szívesen venné, ha orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, applikációkat és szenzorokat. Eredményeink azt mutatják, hogy a településtípus hatása a digitális egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben nem jelentős, ugyanakkor az életkor, az iskolai végzettség és a nem hatása számottevő. Következtetés: Országos, reprezentatív lakossági felmérésünk adatai azt mutatják, hogy a digitális egészségügyi megoldások használata már jelenleg is az ellátás integráns része, ugyanakkor nagymértékű igény rajzolódik ki a további digitális lehetőségek irányában is. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1159–1165.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Zajkás, Lajos Bíró, Erika Greiner, Ildikó Szórád, Helga Ágoston, Anikó Balázs, József Vitrai, Dóra Hermann, Julianna Boros, Renáta Németh, Zsuzsanna Kéki, and Éva Martos

A harmadik hazai országos táplálkozási vizsgálat az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) keretében valósult meg, ennek megfelelően az adatfelvétel 2003 november–decemberében történt. A vizsgálat 19 éven felüliekre terjedt ki, 1179 fő táplálkozási adatfelvétele volt értékelhető, az energia- és makrotápanyag-beviteli eredmények 2005-ben, az ásványianyag-beviteli adatok 2007-ben az Orvosi Hetilapban kerültek közlésre, ezúttal a vitaminbevitel bemutatására kerül sor. Az eredmények értékeléséhez a szerzők felhasználják a két korábbi hazai és hasonló külföldi vizsgálatok adatait, valamint a magyar és nemzetközi tápanyag-beviteli ajánlásokat. Az eredmények közül kedvezőnek ítélhető az ajánlásoknak mindkét nemben megfelelő retinolekvivalens-, B 1 -, B 6 -, B 12 -vitamin- és niacin-, biotin-, valamint a férfiak esetében emellett az elegendő E-vitamin-bevitel. Kedvezőtlennek minősül a jelenlegi vizsgálatban mindkét nemben elégtelen B 2 -, C- és D-vitamin-, valamint pantoténsav-bevitel, továbbá a folátok ajánlott mennyiségnél kisebb átlagos bevitele és emellett a nők elégtelen E-vitamin-bevitele. Magyarországon először ebben a táplálkozási vizsgálatban került sor D-vitamin, biotin, pantoténsav és folátok bevitelének meghatározására. A szerzők nyomatékosan hangsúlyozzák a kellően változatos és egészséges táplálkozás jelentőségét a lakosság megfelelő vitaminellátottsága érdekében.

Restricted access

Női kismedencei funkciózavarok keresztmetszeti vizsgálata magyarországi populáción

Cross-sectional study of female pelvic floor dysfunction in a Hungarian population

Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Ambrus, Alexandra Makai, Viktória Prémusz, Julianna Boros-Balint, Péter Tardi, Anett Tóvári, Nóra Nusser, Melinda Járomi, Pongrác Ács, Miklós Koppán, József Bódis, and Márta Hock

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A női kismedencei funkciózavarok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, és jelentősen befolyásolják az érintettek életminőségét. Vizsgálatunk célja volt felmérni a medencefenék-diszfunkciós tüneteket és azok hatását az egyén életminőségére. Módszer: Vizsgálatunkba 203 nőt vontunk be. Az adatgyűjtést két kérdőív, egy általunk összeállított és az Australian Pelvic Floor Questionnaire segítségével végeztük. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 20.0 rendszert használtunk. Spearman-korrelációt, khi-négyzet-próbát, Mann–Whitney-féle U-tesztet, Kruskal–Wallis-próbát és többváltozós lineáris regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciaszintet p≤0,05 határnál állapítottuk meg. Eredmények: A hólyagdiszfunkciók gyakorisága (56,2%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p<0,001), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001), az episiotomiával (p<0,001) és a prolapsusműtétekkel (p = 0,010). A süllyedéses kismedencei kórképek gyakorisága (27,1%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p = 0,002), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001) és a korábbi episiotomiával (p<0,001). Az analis incontinentia gyakorisága (58,9%) a magasabb testtömegindexszel (p = 0,029) volt szignifikáns kapcsolatban. Szexuális diszfunkciót (53,2%) allergia és tüdőbetegségek (p = 0,048) jelenlétével kapcsolatban találtunk. A többes diszfunkció előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p = 0,043), a korábbi hysterectomiával (p = 0,046) és prolapsusműtétekkel (p<0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Minden diszfunkció esetén kimutatható volt az életminőség-romlás (hólyagfunkciók: p<0,001; bél- és székletürítési funkciók: p<0,001, hüvelyfali süllyedés: p<0,001, szexuális funkciók: p<0,001). Következtetés: Az általunk vizsgált női populációban nagy arányban találtunk kismedencei funkciózavarokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak az érintettek életminőségére. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.

Summary. Introduction and objective: Pelvic floor dysfunction (PFD) can cause several complaints in women and has an adverse effect on the quality of life (Qol). The aim of our study was to evaluate the prevalence of pelvic floor dysfunction and its effect on Qol. Method: 203 women were included. We used two questionnaires, a self-constructed and the Australian Pelvic Floor Questionnaire. Statistical analysis was performed by SPSS 20.0. Spearman’s correlation, chi-square, Mann–Whitney U, Kruskal–Wallis tests and multivariate linear regression were used. Statistical significance was set at p≤0.05. Results: There was a significant association between the prevalence of urinary incontinence (56.2%) and age (p<0.001), obesity (p<0.001), number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001), episiotomy (p<0.001) and pelvic organ prolapse (POP) surgery (p = 0.010); between the occurrence of POP (27.1%) and age (p = 0.002), the number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001) and episiotomy (p<0.001); between the prevalence of anal incontinence (58.9%) and obesity (p = 0.029); between sexual dysfunction (SD) (53.2%) and respiratory disease and allergy (p = 0.048). Multiple PFD was significantly associated with age (p<0.001), obesity (p = 0.043), hysterectomy (p = 0.046) and POP surgery (p = 0.010). There was a significant difference between women having more severe PFD than milder complaints regarding Qol (bladder p<0.001; bowel p<0.001; SD p<0.001 and POP p<0.001). Conclusion: Pelvic floor dysfunction was common in our study population and had a great adverse effect on Qol. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.

Restricted access

Hungarian national dietary survey, 2003–2004

Mikro-tápanyagok: ásványi sók

Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Biró, Gábor Zajkás, Erika Greiner, Ildikó Szórád, Anna Varga, Andrea Domonkos, Helga Ágoston, Anikó Balázs, Erzsébet Mozsáry, József Vitrai, Dóra Hermann, Julianna Boros, Renáta Németh, Zsuzsanna Kéki, and Éva Martos

A 3. Országos Táplálkozási Vizsgálatban az adatgyűjtésre 2003-ban, az eredmények értékelésére 2004–2005-ben került sor. A 19 éven felüli lakosság 1179 főből álló mintájának energia- és tápanyagbeviteléről az Orvosi Hetilap 2005. év 34. számában jelent meg beszámoló, a jelen közlemény a mikrotápanyagok közül az ásványi sók beviteléről szól. Az eredményeket a szerzők elsősorban a két korábbi hazai táplálkozási vizsgálat adataival összehasonlítva, valamint magyar és nemzetközi ajánlásokhoz viszonyítva értékelték. Az ásványi anyagokat illetően kedvezőnek ítélhető a mindkét nemben megfelelő átlagos magnézium-, valamint a férfiak esetében az ajánlást kielégítő vas-, cink- és rézbevitel. Kedvezőtlen a mindkét nemben elégtelen kalcium- és a túlzott foszforbevitel, valamint a kalcium- és foszforbevitel aránytalansága. A kedvezőtlen eredmények közé tartozik a nők elégtelen vas-, cink- és rézbevitele, valamint a mindkét nemben rendkívül nagy nátriumbevitel. A szerzők hangsúlyozzák az egészséges táplálkozás elterjesztésének és az élelmiszeriparral való együttműködésnek a fontosságát az ásványianyag-hiányok megelőzése érdekében.

Restricted access