Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Julianna Szabó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Szabó Julianna „Város és szabályozás – A településrendezés hagyományai és paradigmaváltása” című PhD értekezésének védésére 2008. június 17-én került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói klubjában. Az értekezés a településrendezés napjainkban aktuális paradigmaváltásával foglalkozott, amelyben a tervezési eszközök mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a szabályozási típusú eszközök. Az értekezés első része négy tartalmi és egy metodológiai hagyományba sorolta az urbanisztikának azokat az áramlatait, amelyek a mai településrendezési eszköztárat meghatározzák. A tervezés és a szabályozás tervezéselméleti összehasonlításán túl a dolgozat a településrendezés mai kulcsproblémáin keresztül mutatta be az új rendezési paradigma szükségességét, kialakulásának lehetséges irányait. Jelen cikk a PhD értekezésből az építészeti kérdésfeltevéshez legközelebb álló építészeti-esztétikai hagyományt és a településrendezésnek az esztétikai megítéléssel kapcsolatos problémakörét emeli ki.

Restricted access

Budapest városképének elemzésében jelen tanulmány elsősorban Granasztói Pál és Pogány Frigyes hagyományába illeszkedve, azt térben kibővítve és dinamizálva, a városhasználat mai jellegzetességeit figyelembe véve, az időközben kidolgozott vizuális érzékelési elméletek segítségével négy szinten gondolja tovább Budapest dunai városképének fejlődését, fejlesztését:

  • A látás fiziológiája alapján és a proxemika analógiájaként bevezeti a városban az építészeti, a városépítészeti, illetve a tájképi érzékelés fogalmát, definiálva annak távolságát és leírva jellegzetességeit. Elemzi a budapesti Duna-part kiépülését a különböző érzékelési távlatok függvényében.

  • A térérzékelés fiziológiája és pszichológiája alapján elemzi a városi kontextusban szerepet játszó mélységi információs forrásokat az érzékelés távlatának függvényében. Kiemeli a budapesti dunai látkép érzékelésében jelentős információs forrásokat.

  • Történeti és kortárs forgalmi adatok alapján leírja a budapesti dunai városkép elsődleges használói célcsoportját, annak érzékelési helyzetét.

  • Mindezek segítségével körvonalazza azokat a követelményeket, amelyek az építészeti alapú hagyományból kilépő Duna-parti szabályozás előtt állnak, figyelembe véve a történeti beépítésű partszakaszokat csakúgy, mint a további fejlődés előtt álló Duna-partokat.

Restricted access
Építés - Építészettudomány
Authors: Julianna Lipták-Váradi, Márta Széll, János Szabó, Andrea Szabó, Melinda Vanya, Lilla Kató, and Károly Szili

Műszaki és orvos szakemberekből álló kutatócsoportunk egy hosszabb kutatást végez arra vonatkozóan, hogy az otthoni mikrokörnyezet különböző összetevői milyen hatással vannak szervezetünkre és egészségünkre. Az otthoni környezet kiemelt fontosságú, mivel életünk nagy részét itt töltjük, feltöltődésünk, pihenésünk színtere. Napjainkban számos tudományterület foglalkozik az új anyagok, technológiák, szokások elterjedésének hatásaival. A különböző kutatások eredményei azt mutatják, számos betegség kialakulása köthető a beltéri környezetek nem megfelelő kialakításához. A beltéri környezetet komplex paraméterrendszer alakítja ki, amelynek felépítését be is mutatjuk cikkünkben. Vizsgálatunk bonyolult, sok összetevőt szükséges figyelembe venni. Ezen kezdeti vizsgálatok alapján tudunk a továbbiakban egyszerűsítési lehetőségeket javasolni, megállapítani, melyek azok az összetevők, amelyek egyes célcsoportokat különösen érintenek, kiemelendően kezelendők. Meg kell továbbá vizsgálni, hogy ezen paraméterek interakciója milyen hatást ér el (az eddigi kutatások főleg az egyes hatásokkal külön-külön foglalkoztak). Továbbá célszerű a betegségek gyógyítása helyett a megelőzésre, az egészséges belső terek kialakítására helyezni a hangsúlyt. Jelen vizsgálatok speciálisan az otthoni mikrokörnyezet kérdésével foglalkoznak, azonban a gondolatok adaptálhatók — részben módosítandók — irodaépületek, munkahelyek, közösségi terek esetére is. Ezen cikk ismerteti a kutatás elméletének alapjait, amelyre a további lépések épülnek.

Restricted access

Háttér és célok: Kutatásunkban elszegényített beszédingerek két típusát használtuk gyerekek és felnőttek beszédészlelési képességének vizsgálatára.

Módszer: Vizsgálatunkat 5-6 éves gyermek és felnőtt mintán végeztük, szinuszhullámú és amplitúdómodulált beszédingerek – magyar nyelvű mondatok – segítségével. Beszédingereinket természetes kiejtésű változatokból szintetizáltuk.

Eredmények: Korábbi angol nyelvű vizsgálatok eredményeihez hasonlóan azt tapasztaltuk, hogy mindkét korcsoport igen jól érti ezeket a szintetizált beszédfajtákat, bár a felnőttek jobban teljesítenek a gyerekeknél. Ugyanakkor adataink eltérő képet mutatnak a kétféle szintézistípus viszonyáról az angol nyelvű vizsgálatokhoz képest. Míg angol anyanyelvű mintáknál a gyerekek a szinuszhullámú beszédet relatíve jobban értették, mint az amplitúdómoduláltat, felnőtteknél pedig ez a viszony megfordult, a magyar nyelvű vizsgálatok esetén gyerekeknél egyforma teljesítményt találtunk a kétféle ingertípusra, míg felnőtteknél az amplitúdómodulált ingerek előnyét találtuk (lehetséges ugyanakkor, hogy ez csak az ingernehézségi paraméterek eltérő beállításának következménye). A lexikai restaurációs hatásokat jelezte, hogy a mondatok első főnévi csoportjának felismerése igen erősen korrelált a mondatok további részének felismerésével.

Konklúzió: Adataink részben reprodukálják az angol nyelven végzett vizsgálatok eredményeit. Új eredményként kétféle perceptuális tanulási hatást sikerült elkülönítenünk: az azonnali perceptuális tanulás gyerekeknél és felnőtteknél is megfigyelhető, míg a próbák során jelentkező gyakorlási, tehát az egyes mondatok közötti transzferhatás csak felnőtteknél.

Restricted access

A vizsgálat háttere és céljai: az ember és a terek/tárgyak környezetpszichológiai tranzakciói során tudatosan és nem tudatosuló módon illeszkedés jön létre a környezet és használója között (személy–környezet összeillés). Az egész életen át tartó fejlődésben a személy–környezet tranzakció változásának fontos szerepe van (pszicho-bio kontextuális fejlődés). A helykötődés és a helyidentitás fejlődésmodellje szerint a pszichológiailag fontos helyek beépülnek a személyek (hely)identitásába. A környezetpszichológiai vizsgálatok szerint a gyerekek és a fi atalok számára – az otthon mellett – a kültéri környezeteknek fokozódóan nagy jelentősége van (tranzakcionális téri-idői társas kontinuum). Ehhez illeszkedik a szociofi zikai önállóság bel- és kültéri környezetekben egyaránt vizsgálható környezetpszichológiai, tranzakcionális fogalma, amelyet kutatásunkba környékhasználatra értelmezünk. A kutatások szerint a térhasználat gyerekkori emlékei nem térnek el építészek és nem építészek esetében, viszont a felnőtt építészek képzési tapasztalataik és vizualizációs módszereik segítségével másképp látják és ábrázolják a világot, mint a laikusok. Vizsgálatunk kérdése, hogy a szociofi zikai önállóság kezdetén használt fontos külterek mentális reprezentációját – közvetlenül a kamaszkor után – mi határozza meg inkább: az ezekhez a színterekhez kapcsolódó hétköznapi tapasztalatok vagy a kibontakozó szakmai tértudás?

Módszer: elsőéves építész (kezdő térszakértő) és tanulmányai elején járó nemépítész (kezdő humán szakértő, térlaikus) egyetemi hallgatók első önálló környezethasználatának retrospektív mentális térképeit vizsgáltuk transzdiszciplináris (TD), ötvözött kvalitatív és kvantitatív kutatási stratégiával. A rajzok feldolgozását kollaboratív transzdiszciplináris teammunkában végeztük.

Eredmények: az ábrázolás módja, elemei és relációik szerint két – megfelelően működő – főkategória (képszerű és térképszerű), és ezeken belül több alkategória formálódott meg. A térképszerű ábrázolás vártnál nagyobb arányú alkalmazása azt mutatja, hogy egy énközeli esemény szociofi zikai kontextusa képi kifejezésmódjának – térszakértelemtől függetlenül – inkább ez felel meg.

Következtetésünk, hogy a térszakértők és a térlaikusok térfelfogásának és -ábrázolásának sokszor igazolt eltéréseit érdemes és kívánatos a környezetpszichológiai szakirodalomban általában megszokottnál tágabb kontextusban kezelni és vizsgálni.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: B. Kádár, M. Szász, Katalin Kristóf, Natasa Pesti, G. Krizsán, Julianna Szentandrássy, L. Rókusz, K. Nagy, and Dóra Szabó

The aim of the study was to investigate the biofilm-production of 60 Pseudomonas aeruginosa strains isolated from clinical samples and to examine the effect of different antimicrobials and their combinations with clarithromycin on biofilm-formation.The minimal inhibitory concentrations (MICs), minimal biofilm inhibitory concentrations (MBICs), and antibiotic synergy by calculating the fractional inhibitory concentration (FIC) index were determined for the following antibiotics: ceftazidime, cefepime, piperacillin/tazobactam, imipenem, meropenem, levofloxacin, ciprofloxacin, gentamicin, amikacin, tobramycin, netilmicin and clarithromycin.A total of 14 (23.3%) isolates out of 60 isolates of P. aeruginosa were biofilm positive. Cefepime, imipenem and meropenem had the lowest MIC90 values. Piperacillin/tazobactam and clarithromycin had the highest MIC90 values. Imipenem, meropenem, piperacillin/tazobactam and clarithromycin had the lowest MBIC90 values.For biofilm-forming P. aeruginosa strains 2-fold to 128-fold higher MBIC values than MIC values were obtained for ceftazidime, cefepime, imipenem, amikacin and netilmicin. The MBIC was 2-fold to 512-fold lower then the MIC values in the case of piperacillin/tazobactam, ciprofloxacin, levofloxacin and clarithromycin.Synergy was generally demonstrated for clarithromycin in combination with aminoglycosides, fluoroquinolones or ceftazidime. However, surprisingly it was found that combinations of clarithromycin with carbapenems or cefepime led to an antagonistic interaction: combination of clarithromycin with imipenem, meropenem or ertapenem showed antagonism in 37.5%, 50% and 62.5% of the strains tested whereas its combination with cefepime expressed antagonism in 75% of the strains, respectively. To the best of our knowledge no one has previously described this phenomenon so far.

Restricted access

Co-housing és városi fenntarthatóság

Piaci és közösségi többlakásos fejlesztések helyválasztása a fenntarthatóság tükrében

Építés - Építészettudomány
Authors: Szabó Julianna, Kissfazekas Kornélia, and Babos Annamária

Nyugat-Európa városi lakásfejlesztéseiben az 1990-es évek óta megfigyelhető a környezeti fenntarthatósági szempontok, illetve a közösségi lakhatás szempontjainak terjedése. Egymáshoz közelítő trendekről van szó, hiszen számos co-housing2 közösség alapértékként fogalmazza meg a fenntartható életmód kialakítását, ugyanakkor az integrált lakóközösség kialakítása és az azzal járó társadalmi előnyök a fenntarthatóság harmadik, társadalmi pillérének tekinthetők, ami egyre több zöld ingatlanminősítési rendszerben is megjelenik. Ugyanakkor a fejlesztés egyes döntéseiben a két trend által meghatározott szempontok nem mindig esnek egybe. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a városias többlakásos lakóingatlanok helykiválasztását milyen módon befolyásolhatja a környezettudatos és a co-housing szempontrendszer, felismerhetők-e karakteres különbségek, illetve miképpen és mely feltételekkel erősítheti egymást egy beruházásban a két nézőpont.

Elemzésünket Yosef Jabareen városi fenntarthatósági kritériumaira alapozzuk. A településföldrajzi lokációs elméletek analógiájára bevezetjük a telek helyi és helyzeti energiájának fogalmát. Jabareen kritériumait az ingatlanfejlesztés lokációs szempontjainak feleltetjük meg, szembeállítva egymással a tipikus piaci ingatlanfejlesztés szempontjait, a közösségi lakásépítés szempontrendszerével. Vizsgálatainkat részben a co-housing szakirodalom megállapításaira és esettanulmányaira, részben — széles körű és releváns magyar tapasztalatok hiányában — berlini megépült közösségi lakóházak adatbázisára építjük. Végezetül felvetjük a városi önkormányzati felelősség kérdését a közösségi lakásfejlesztések orientációjában, a fenntartható lokációs döntések támogatásában.

Open access

The European urban areas are growing fast, with many contemporary housing forms. Among these, co-housing forms related to sharing have become a key issue for urban housing development. These housing forms are analysed (their physical and social characteristics or effects) in more and more publications, without a common terminology of this interdisciplinary research field. In our study, based on the overview of existing definitions, characteristics we introduce a comprehensive sharing based categorization that could be valuable for terms and projects, as well. With the note, that the social dimension of sharing methods would not exist without the physical ones, because in co-housing the shared space is the basic criteria. In this paper, we focus on three groups of the social fields of sharing related to housing: the shared creation, the shared tenure, and the shared activities. We conclude the structural approach of our overview unravels new perspectives for the classification of housing forms. Based on our categorization and methodology, we recommend the development of a sharing based scalable classification that measures projects consistent and comparable.

Összefoglaló. A városias, beépített területek aránya Európa szerte folyamatosan növekszik, ennek következtében kortárs városi lakhatási formák is teret nyernek. A megosztáshoz kötődő, úgynevezett co-housing formák a kortárs városi lakófejlesztések jelentős részét képzik. Éppen ezért egyre több elemzés és publikáció születik a témában (például a fizikai és társadalmi jellemzőikről vagy azok hatásairól), azonban a lakhatás kutatási területén nincs egyetértés a kifejezések és definíciók használatában. A következő tanulmányban egy, a lakhatási formákat megosztás alapján rendszerező kategorizáció kerül bemutatásra, melynek elméleti és gyakorlati haszna is lehet. A kategorizáció a meglévő kifejezésekre, definíciókra és jellemzőkre egyaránt épít. A co-housing lakhatás alapvető feltétele a – változó méretű és minőségű – megosztott tér, így a társadalmi dimenziók minden esetben kötődnek egy fajta tériséghez is. A lakhatási formákban jelenlévő társadalmi és fizikai dimenziók együttes vizsgálata nem képezi jelen kutatás tárgyát, a társadalmi típusúakra koncentrál: a megosztott létrehozásra, tulajdonlásra és a tevékenységekre. Megállapítható, hogy a kutatás során alkalmazott rendszerezett áttekintés új irányvonalakra mutatott rá a lakhatási formák osztályozásának területén. A tanulmányban tárgyalt megosztás-alapú kategorizálásra és módszertanra alapozva egy, a megosztásra épülő és skálázható osztályozás kidolgozása javasolt, melyben a projektek mérése és összehasonlítása egységes módon történhet.

Open access