Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: Kálmán Hüttl x
Clear All Modify Search
Restricted access
Authors: Attila Doros, László Horváth and Kálmán Hüttl
Open access
Authors: Kálmán Hüttl, Balázs Nemes, Edit Dósa, Dániel Varga and Viktor Bérczi

Absztrakt

Szerzők a carotis stentelés indikációját, technikai részleteit valamint nemzetközi irodalmát foglalják össze. Az elmúlt 3 évben, intézetükben beültetett carotis stentelések adatait ismertetik. 2003. január 1. és 2006. július 31. között 703 betegen végeztek carotis stent beültetést (CAS). Az átlagos életkor 67 év (39–91 év) volt. A vizsgálatban 273 nő (39%) és 430 férfi (61%) vett részt. A beavatkozást megelőző fél évben 154 betegnek (22%) voltak releváns neurológiai tünetei, 549 beteg (78%) tünetmentes volt. A carotis intervenció indikációjánál tünetes betegek esetén a NASCET ajánlásokat vettük figyelembe. Tünetmentes esetben az ACST tanulmány volt a mérvadó. A szűkületek átlagos értéke 87% volt. A 703 beavatkozásból 684 (97,3%) sikeres volt. A 19 sikertelen eset többségében (n = 12) az anonyma vagy a bal a. carotis communis mélyen ülő eredése és/vagy jelentős fokú elongációja akadályozta meg a vezető katéter felvezetését. A beavatkozások során distalis embolisatio ellen védő eszközt minden esetben használtunk. A 24–48 órás perioperatív 3,11% stroke/halálozási ráta megfelel a nemzetközi elvárásoknak.

Restricted access
Authors: Csaba Dzsinich, Kálmán Hüttl, Gaetano Cavarra and Máté Dzsinich

Absztrakt

Az endograftok az aortaaneurysmák sebészi kezelésének lehetőségeit kiszélesítették, alkalmazzák őket az aortaív és a thoracoabdominalis aorta tágulatainak megoldására is. A nagy mellékágak keringését az endograftbeültetés előtt biztosítani kell. Az utóbbi években tapasztalatot szereztünk az aortaív aneurysmáinak hybrid kezelésével. 2007 januárjában egy 79 éves nőbetegnél thoracoabdominalis hybrid műtétre vállalkoztunk. A Crawford IV. típusú aortaaneurysma felső hasi fájdalmat okozott, átmérője 60 mm volt, és 80 mm-es aortaszakaszt érintett, involválta a truncus coeliacus szájadékát is. Megfelelő distalis rögzítési zóna kialakítására szükségessé vált a truncus coeliacus lekötése és keringésének extraanatomicus helyreállítása. Az aorta infrarenalis szakaszáról 8 mm-es PTFE graftot vezettünk antepancreaticus úton az arteria lienalisra. Ezután a truncus coeliacust az aorta szintjében elvarrtuk. Az arteria lienalison át a coeliaca valamennyi ága megfelelő keringéshez jutott. A lép vérellátását a gastroepiploicus arteria biztosította. Négy nappal később a bal arteria femoralison át 34 mm átmérőjű 15 cm hosszú Thoracic excludert vezettünk a thoracoabdominalis aortába és lefedtük az aneurysmát. A distalis rögzítőpont az a. mesenterica szájadékáig ért. A beavatkozást a beteg jól viselte, sebei pp gyógyultak, panaszmentesen távozott. A 12 hónappal később végzett CT-vizsgálat jó coeliacakeringést és az aneurysma involutióját bizonyította. A beteg panaszmentes. Hazánkban ez volt az első thoracoabdominalis hybrid műtét.

Restricted access
Authors: Csaba Csobay-Novák, Zsuzsanna Járányi, Edit Dósa and Kálmán Hüttl

Abstract

Free-floating thrombus (FFT) of the internal carotid artery, which is almost always symptomatic and is usually discovered by ultrasound or angiography performed after a transient cerebrovascular event, is a highly uncommon diagnosis. Here, we report a case of an asymptomatic freefloating internal carotid artery thrombus most probably caused by an atherosclerotic plaque rupture. It was detected by carotid ultrasound and was treated with eversion endarterectomy without any neurologic complications. Six weeks after surgery, the patient is doing well.

Restricted access

Abstract

Arterioportal fistula — either acquired or congenital — is a rare syndrome, which is a real challenge in gastroenterologic diagnostics. We report a case of a 76-year-old female, who was admitted to the hospital with symptoms of permanent abdominal pain and a bruit in the epigastric region. Twelve years prior she underwent Billroth II gastrojejunostomy due to a perforating duodenal ulcer, followed by cholecystectomy 6 months later. CT and MR angiography showed a fistula between the gastroduodenal artery and the portal vein. Successful treatment of the arterioportal fistula was achieved by intravascular coil embolization resulting in the resolution of the symptoms. After six years of follow-up, abdominal ultrasonography did not show any novel findings and our patient is still doing well with no recurrence.

Restricted access
Authors: Tamás Mirkó Paukovits, Balázs Nemes, Kálmán Hüttl and Viktor Bérczi

Az arteriaanonyma-stenosisok kezelésében az intervenciós radiológia (ballonkatéteres tágítás, illetve stentbeültetés) beavatkozásai kerültek túlsúlyba a sebészi terápia helyett. A szerzők az anonymaszűkületek kezelése során nyert tapasztalataikat mutatják be az olvasóközönségnek. A nemzetközi irodalomban fellelhető két legnagyobb esetszámú retrospektív analízisük beteganyagából emelnek ki két beteget, akik példáján az arteriaanonyma-laesiók kivizsgálását, kezelését, majd utánkövetését illusztrálják. A megbeszélésben pedig részletes irodalmi áttekintéssel támasztják alá e kezelés eredményességét és biztonságosságát. A 74 éves dohányzó férfi beteg hypertonia, hypercholesterinaemia és alsó végtagi claudicatio korábbi diagnózisaival, szédüléssel és felső végtagi claudicatióval jelentkezett. Kivizsgálása során 30 Hgmm felső végtagi vérnyomáskülönbség, a carotis-Doppler-ultrahangon szignifikáns stenosisra utaló poststenoticus nyomásgörbe, az arteria vertebralisban retrográd áramlás volt kimutatható. Diagnosztikus angiográfia során 80%-os stenosist igazoltak az arteria anonymán, amit egy ülésben primer ballonkatéteres tágítással és stentbeültetéssel oldottak meg. A beteg öt hónapos utánkövetése során neurológiai komplikáció vagy szignifikáns restenosis nem igazolódott. A második beteg 59 éves, szintén dohányzó nőbeteg volt, aki ismert hypertoniában és 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedett. A beteg jobb felső végtagi zsibbadással jelentkezett kivizsgálásra, amely során szubokkluzív arteriaanonyma-szűkület igazolódott. A diagnosztikus angiográfiát megelőző fizikális vizsgálat a jobb felső végtagon radialis pulzus hiányát igazolta, egyidejűleg az arteria carotis communisban proximalis, szignifikáns szűkületre utaló nyomásgörbe volt fellelhető. Primer ballontágítást követően a beteg 15 hónapos utánkövetési idő után is panasz- és tünetmentes, preoperatív tünetei nem tértek vissza, új neurológiai tünetek nem alakultak ki. Az esettanulmány két betegen illusztrálja a szerzők nagy esetszámú retrospektív tanulmányaik során nyert tapasztalatait, melyek szerint a transfemoralis arteriaanonyma-intervenció stentbeültetéssel vagy a nélkül jó sikerrátájú, biztonságos, napjainkban elsődlegesen választandó terápiás beavatkozás. Az irodalmi áttekintés adatai megerősítik, hogy az a. anonyma intervenciós radiológiai kezelése, ballonos tágítása, illetve stentelése eredményes és biztonságos. Orv. Hetil., 2011, 152, 1745–1750.

Open access
Authors: Márta Kovács, Péter Pák, Gábor Pák, János Fehér and Kálmán Hüttl

Az angiodysplasiák a gastrointestinalis traktus leggyakoribb vascularis anomáliái és a vérzésből eredő mortalitás jelentős tényezői. Az obskúrus gastrointestinalis vérzések (OGIV) hátterében megközelítőleg 40%-ban vékonybél-angiodysplasiák állnak, és ebben a betegcsoportban a leggyakoribb vérzésforrást jelentik. Kialakulásuk oka ismeretlen, valószínűleg dominálóan szerzettek, és korral összefüggő degeneratív folyamatok eredményezik őket. Diagnosztikájuk nehézsége egyrészt multiplex megjelenésükből, másrészt kicsiny nagyságukból adódik. Az eddig elvégzett kapszulás endoszkópos (CE) vizsgálatok azt igazolják, hogy manifeszt vérzés során elvégzett CE szenzitivitása lényegesen jobb, mint lezajlott vagy okkult vérzés esetén. Esetismertetés: 61 éves, 13 éve antikoaguláns terápiában részesülő nőbeteg vizsgálatát végeztük el tisztázatlan eredetű, ismétlődő gastrointestinalis vérzés miatt negatív felső endoszkópiát és kolonoszkópiát követően kapszulás endoszkópiával. A vizsgálat során a gyomor antrumában típusos angiodysplasiát és a jejunum felső harmadában aktív vérzést észleltünk látható vérzésforrás nélkül. Következő diagnosztikus lépésként szelektív mezenteriális angiográfiát végeztünk a diagnózis pontosítására, és egyidejűleg radiológiai intervencióra is sor került. Következtetés: A kapszulás endoszkópia megváltoztatta az OGIV-betegek diagnosztikáját, és negatív felső endoszkópiát és kolonoszkópiát követően elsődleges diagnosztikus eljárássá vált. A vizsgálat kellő időben történő alkalmazása esetén a CE jelentősen lerövidítheti a diagnosztikus ténykedések idejét, definitív terápiát eredményezhet, és számos alacsony diagnosztikus értékű és költséges vizsgálat takarítható meg. A vékonybél-angiodysplasiák sikeres terápiája ma is nehéz; a radiológiai intervenció jelenti a legkisebb megterhelést a beteg számára.

Restricted access
Authors: Gábor Sohár, Nikolette Szücs, Károly Rácz, Béla Merkely, Kálmán Hüttl, Pál Sármán, Andrea Györkös and Beáta Gasztonyi

A szerzők coarctatio aortae miatt gondozott 74 éves beteg esetét ismertetik, akinél a kifejezett hypokalaemia hátterében bilateralis macronodularis mellékvesekéreg-hyperplasia okozta Cushing-szindróma igazolódott. Esetükben e két ritka kórkép együttesen fordult elő. Cardialis statusára tekintettel – a fokozott műtéti kockázat miatt – szteroid bioszintézisgátló kezelés mellett döntöttek, amelynek hatására a hypercortisolismus fizikális és biokémiai jelei regressziót mutattak. Később, a coarctatio intervenciós radiológiai megoldását követően állapota, cardialis statusa is lényegesen javult. Esetükben e ritka fejlődési rendellenesség megoldása még későbbi életkorban is eredménnyel járt. A szerzők ismerete szerint a két ritka betegség együttes előfordulását még nem közölték az irodalomban. Orv. Hetil., 2013, 154(50), 1999–2002.

Open access