Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Kálmán Kulcsár x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

Kína több ezer éves múltja és jelene természetesen nem szorítható egyetlen tanulmányba, még ha folytatásokban több részes is. Az első rész (l. 23/3 füzet) csupán arra vállalkozott, hogy rövid áttekintést adjon Kína szövevényes és több évezredet felölelő történelméről, az egységes köztársaság megteremtéséig. Aligha lenne érthető a mai Kína anélkül, hogy eszmetörténetének legfontosabb mozzanatait, államiságát formáló alapvető politikai filozófiájának nagy múltját és jelenét ne foglalta volna össze a jelen írás első része. A második rész két nagy nemzetiségi terület integrációjának folyamatát ismerteti. Voltaképpen az első két rész csupán a további részekben elvégzendő analízis hátteréül szolgál és célja, hogy a ma meghatározónak tekintett terjedelmes szakirodalom legfőbb megállapításait összefoglalja. A folyóirat következő füzeteiben (24. kötet) közlendő részekben tér majd át a tanulmány a Kínát ma meghatározó politikai, eszmei és gazdasági folyamatok elemzésére és arra, hogyan kapcsolódik be a hatalmas ország a jelen világpolitikai folyamataiba.

Restricted access

A folytatásokban közölt tanulmány első két része a folyóirat 23/3. és 4. füzetében Kína több évezredet felölelő történelmét tekintette át az egységes köztársaság megteremtéséig. Bemutatta továbbá két nagy nemzetiségi terület integrációjának történetét. A lap 24/1. füzetében közölt III. rész a modern Kína és az USA viszonyát vizsgálta. A most olvasható IV. és V. rész napjaink Kínájába enged betekintést, felvázolva a „kínai csoda” útját, buktatóit és kérdőjeleit.

Restricted access

Kína több ezer éves múltja és jelene természetesen nem szorítható egyetlen tanulmányba, még ha folytatásokban több részes is. Az első rész csupán arra vállalkozik, hogy rövid áttekintést adjon Kína szövevényes és több évezredet felölelő történelméről, az egységes köztársaság megteremtéséig. Aligha lenne érthető a mai Kína anélkül, hogy eszmetörténetének legfontosabb mozzanatait, államiságát formáló alapvető politikai filozófiájának nagy múltját és jelenét ne foglalná össze a jelen írás, mielőtt a második rész (l. 23/4. füzet) két nagy nemzetiségi terület integrációjának folyamatát ismertetné, végül a harmadik, negyedik és ötödik részben (24/1-2. füzet) rátérne a Kínát ma meghatározó politikai, eszmei és gazdasági folyamatok elemzésére és arra, hogyan kapcsolódik be a hatalmas ország a jelen világpolitika folyamataiba. Voltaképpen az első két rész csupán a további részekben elvégzendő analízis hátteréül szolgál és célja, hogy a ma meghatározónak tekintett terjedelmes szakirodalom legfőbb megállapításait összefoglalja.

Restricted access

„Demokratáink hazárdjátékot játszanak a demokráciával, diktátorjelöltjeink nem tudják, mit diktáljanak. Régi történelmünk, figyelemre méltó kultúránk, lelkesítő mitológiánk dajkameséivel ringatjuk magunkat. De jelenünk oly lehangoló, hogy vezetőink csak a közvetlen jövőről tudnak beszélni –vagy a közvetlen múltról.” (Shastri Tharoor: The Great Indian Novel ) A tudományban –miként a hétköznapi életben –sem szokatlan, hogy egy-egy fogalom megjelenik, egy idő után használhatatlanná válik, net_

Restricted access

Állam, politika, társadalom

Politikatudományi stratégiai kutatások a magyar tudományos akadémián

Társadalomkutatás
Author: Kálmán Kulcsár

A tanulmány röviden elemzi a Magyar Tudományos Akadémián az 1998–1999-ben a szerző által irányított (s a címben jelzett témakörben végzett) kutatások legfontosabb eredményeit részben saját kutatásai, részben pedig az egyes témafelelős kutatók összefoglalói alapján._Ä

Restricted access

A jog és a társadalom viszonyában a társadalom a meghatározó tényező, a maga történelmileg kialakult sajátosságaival, gazdasági, politikai és kult__

Restricted access

A szerző F. Braudelnek a történelem síkokra bontását felvázoló elméleti alapjából kiindulva teszi fel a kérdést, hogy a magyar történelemben a modernizáció milyen távú folyamat. Ehhez előbb tisztázza, hogy mit is jelent a modernizáció fogalma, és melyek a korszerűség mutatói. A folyamatban ma a legfontosabb tényező a centrum és a periféria, az előbbi fejlődése pedig jelentős mértékben az utóbbi rovására történik. A megkésettség a periférián, különösen a globalizált világgazdaságban külső minta követését jelenti. Nincs azonban mechanikus, lineáris fejlődés, importált eszmékkel és intézményekkel a társadalmat nem lehet átalakítani. A modernizáció csakis az adott ország lehetőségeire építve bontakozhat ki.Ezt követően a szerző áttekinti a magyarországi modernizáció folyamatát, és megállapítja, hogy a XXI. század első évtizedében hatalom nélküli országgá vált. A továbbiakban azt vizsgálja, hogy a politikai rendszer mennyiben képes és hajlandó észlelni és kezelni a társadalom problémáit, konfliktusait, változásait. Ebben az összefüggésben vizsgálja a politikai struktúrát, kultúrát, annak premodern elemeit. Megállapítja, hogy az államszervezet és a pártstruktúra inadekvát elemei gátolják a modernizációt. Egyebek között a pártrendszer sem alkot még modern pártstruktúrát. A pártok a súlyos gazdasági helyzetben kényszerpályán mozognak, bizonytalan a társadalmi bázisuk és „izmusok” terhelik őket.A szerző külön részben foglalkozik a jog uralmával, a jogbiztonsággal, a hatósági és emberi magatartással, a jogszerű működéssel. Az elmúlt húsz esztendő választási és kormányzati gyakorlata alapján megállapítja, hogy az anomikus társadalmi jelenségek nem segítik elő a modernizáció folyamatát. Egyelőre azonban a gazdasági válság és a befejezetlen modernizáció megoldási módozatai váratnak magukra, illetve bizonytalanok.

Restricted access

A tanulmány áttekinti napjaink legfontosabb nemzetközi tendenciáit. A legkorszerűbb szakirodalom alapján - illetve azzal polemizálva - mutatja be, hogy a világon megjelent az egységesülés, vagyis az együttműködés fokozódó szükséglete a gazdaság és a politika területén, amely számos tekintetben követhető. A folyamat a legújabb korban a globális tőke megjelenésével vált megragadhatóvá, ezt követte a globális léptékű nemzetközi szervezet megalakítása és a regionális integráció. A szerző bemutatja, hogy a globalizáció fogalma több folyamatot fed, amelynek rövid történetét is áttekinti. Ezt követően a globális kultúra lehetőségeit vizsgálja. Ebben az összefüggésben idézi egyebek között Immanuel Wallersteinnek a világrendszer problematikájával foglalkozó munkásságát, az USA, az EU, Japán, illetve Kína mint nagy régiók szerepét. Foglalkozik a nacionalizmus jelenségével, a nemzetállam és a nemzeti szuverenitás kérdéseivel. Igen nagy teret szentel Samuel P. Huntington sok vitát kiváltott munkásságának és azt az újabb folyamatokkal alátámasztva cáfolja. Részben Huntington nyomán boncolja a különböző civilizációk között meglévő, vagy lehetséges konfliktusokat. Ráirányítja a figyelmet Kína változó és növekvő globális jelentőségére. Végül foglakozik a multikulturalizmus jelenségével, az EU-val, különösen pedig a NATO-hoz fűződő viszonyával, más regionális szervezetekkel, illetve az azokon belüli konfliktusokkal. Végül foglalkozik az EU-val, amelyben még nem teremtődött meg az az alkotmányos rend, amely kormányozhatná a tagállamok politikai és gazdasági tevékenységét.

Restricted access