Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Kálmán Török x
  • All content x
Clear All Modify Search

A partially molten buchite xenolith containing quartz, glass, mullite/sillimanite, corundum, Al-rich orthopyroxene, spinel, Mg-Al-bearing Fe-Ti oxides, ilmenite and rutile was found in the basaltic tuff of Szigliget (Balaton Highlands, Hungary). The pre-existing rock may have been a quartz-rich micaschist or phyllite from the wall of the magma vent. Minerals like mullite, Al-mullite and Al-rich orthopyroxene with Al2O3 between 7.62 to 11.54 wt% show ultrahigh-temperature (UHT) metamorphism of the xenolith with temperatures in excess of 1080 °C, which means that the temperature of metamorphism approached that of the enclosing alkaline basaltic melt. CO2 fluid inclusions with homogenization temperatures between +26.5 and +29.7 °C and mineral equilibria indicate pressure of buchitization between 310 and 390 MPa.  Glass compositions are similar to a peraluminous leucogranite which is in accordance with melting experiments when metagreywackes, pelites and orthogneisses are involved. The presence of glass suggests that the duration of the heating process was not long enough to extract the melt from the rock and admix it with the alkaline basaltic melt.  

Restricted access

This paper is devoted to the description of spessartine-almandine garnet (Sps: 39.8-60.2%; Alm: 29.1-56.76%; Grs <7%, Prp <3.6%, Adr <5%) from aplitic dyke rocks of the Mórágy granitoid near Erdõsmecske and Aranyos valley. The aplitic dyke rocks contain K-feldspar, plagioclase, quartz, (myrmekite), ±garnet, ±biotite, chlorite or secondary muscovite, ±ore minerals, ±calcite, ±apatite and ±epidote. Two different zoning types in garnet were detected by electron microprobe. Zoning type I means either Mn enrichment at the expense of Fe towards the rim or towards the core or plateau garnet profiles. Zoning type II displays Ca enrichment at the rim of garnet. A high proportion of Sps component in garnet and the character of zoning type I are considered as typical magmatic features.  The pressure-temperature estimation for aplite formation arises from experimental investigations of Green (1977) in agreement with the hypothetical approach of liquidus relationships by Abott and Clarke (1979) giving a minimum temperature estimation of c. 675 °C-700 °C at pressure of 1-3 kbar. Following the magmatic crystallization, solid state deformation is evidenced by dynamic recrystallization of quartz and feldspars at temperatures of about 450-500 °C in the upper greenschist to lower amphibolite facies. Grossular-rich rim of garnet indicates pressure increase during ductile deformation.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Mihálcz, Tamás Szili-Török, and Kálmán Tóth

Absztrakt

Az utóbbi két évtizedben a katéterablatiós technológia és az ablatiós stratégiák fejlődésével jelentős előrelépés történt a kamrai tachycardiák ablatiós kezelésében. Jelen összefoglaló közlemény célja a kamrai ritmuszavarok aktuális katéterablatiós kezelésének áttekintő ismertetése. A szerzők részletezik a katéterablatiós kezelés technikai alapjait, a kamrai tachycardiák ablatiós kezelésének javallatait és ellenjavallatait, a beavatkozás előtti és az azt követő vizsgálatokat. Ezt követően a kamrai tachycardiák csoportosításán keresztül az egyes típusok katéteres ablatiójának jellemzőit ismertetik. Ezzel párhuzamosan kitérnek az adott ritmuszavar kezelésével kapcsolatos eredményekre is. Összegzésképpen kiemelik, hogy a katéteres ablatio sikeresen alkalmazható eszközös beavatkozás a kamrai tachycardiák kezelésében. Megfelelő javallat esetén a kezelést lehetőleg minél korábban be kell iktatni a terápiás stratégiába. Orv. Hetil., 2015, 156(25), 995–1002.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bernadett Fakan, Eszter Baranyi, Réka Horváth, Endre Kálmán, Janina Kulka, Katalin Tölgyesi, Miklós Török, Nóra Udvarhelyi, Tamás Zombori, and Gábor Cserni

Absztrakt:

Bevezetés: Szervmegtartó műtéttel eltávolított emlőrákoknál fontos a sebészi szélek állapotának vizsgálata, dokumentálása. Ha az eltávolítás nem az épben történik, általában kiegészítő kezelés (ismételt sebészet, tumorágy-besugárzás) javasolt. Célkitűzés: Szervmegtartó műtéttel eltávolított női emlőrákok patológiai leleteinek sebészi szélekre vonatkozó információtartalmának elemzése, a nem ép szélek gyakoriságának felmérése és nem ép szélek esetén a további kezelések gyakoriságának becslése. Módszer: Nyolc magyar patológiai részlegből származó, mellrák miatt végzett szervmegtartó műtéthez tartozó patológiai leletek elemzése, nem ép szél esetén további lokális kezelésre vonatkozó adatok gyűjtésével. Eredmények: Kizárások után 386 leletet elemeztünk. Az ép szél korábbi definíciója (<5 mm) alapján 200, az újabb értelmezés (0 mm) alapján 32 lelet dokumentált nem ép széleket. Lobularis carcinoma esetén gyakoribb volt a szélek pozitivitása, mint nem lobularis rákok esetén. Az épben eltávolított tumorok műtéti anyaga nagyobb tömegű volt. Reoperáció 43/180, illetve 12/22 esetben történt a régi és az új definíció szerinti nem ép szélek esetén. A nem reoperált betegek közül csak 75/137 kapott biztosan külön tumorágy-besugárzást; sok esetben a ’boost’ kezelésről nem állt rendelkezésre információ. Reziduális tumor a reoperált betegek közül csak 15/43-nál igazolódott, 9-nél közülük úgy, hogy a festett szélben a primer műtéti anyagban nem írtak le daganatot. Következtetések: A patológiai leletek sebészi szélre vonatkozó információtartalma nem teljes körű. Az új biztonságos szél definíciója csökkentette a nem ép szél előfordulási gyakoriságát, de alkalmazásakor ép szélek mellett is maradhat reziduális daganat az emlőben, amint azt a reoperációs minták igazolják. Nem épben történő tumoreltávolításkor az esetek egy részében nem történik sem további sebészi kezelés, sem külön tumorágy-besugárzás. Orv Hetil. 2019; 160(26): 1036–1044.

Restricted access