Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Károly Juhász x
- Refine by Access: All Content x
Hazai gyakorlatban a beton szintetikus szálerősítésről a mérnököknek, kivitelezőknek, de gyakran még a betontechnológusoknak is a szintetikus mikroszál jut eszükbe, habár léteznek makroszálak is, ráadásul a közöttük lévő különbségek jelentősek. Míg a szintetikus mikroszálaknak a repedés után gyakorlatilag nincs statikai hatásuk a szerkezetre, addig a makroszálak hasonlóan viselkednek az acélszálakhoz.A BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Laborjában a hazai forgalmazású szintetikus mikro- és makroszálakat vizsgáltam egy előadással egybekötött laborbemutató keretében. Jelen cikkben ennek a kutatásnak az eredményeit közlöm és azok felhasználást a jelenlegi irányelvek szerint.
Szintetikus szálerősítésű betonok hozzáadott törési energiája az adalékanyag függvényében
Added fracture energy of the synthetic fibre reinforced concrete as a function of the aggregate
A szálerősítésű beton egy kompozit anyag, amely betonból, mint a szálak ágyazóanyagából és a benne elkevert szálakból tevődik össze. A beton egy kétfázisú anyag, amely tovább bontható adalékanyag vázra és habarcsra (víz, cement és homok). A beton egy kvázi-rideg anyag, azaz a repedés után rendelkezik maradó húzószilárdsággal, amely a repedéstágasság növekedésével csökken. Ez a maradó feszültség, amely leginkább az adalékanyag függvénye, adja a beton törési energiáját. A hozzákevert szálakkal ez a törési energia megnövelhető. A szálerősítésű beton törési energiája így két részre bontható: a beton törési energiájára és a szálak által hozzáadott törési energiára. A beton törési energiáját leginkább az adalékanyagok mérete és típusa definiálja, míg a szálak által hozzáadott törési energiát a szál és a habarcs kapcsolata.
A szálak a beton habarcs részével vannak közvetlen kapcsolatban, így felmerül a kérdés, hogy az adalékanyag váznak van-e hatása a hozzáadott törési energiára, vagy attól részben vagy teljesen független. Jelen cikk szintetikus szálerősítésű betongerendákkal elvégzett kísérletekkel erre a kérdésre keresi a választ.
Acél és szintetikus szálak orientációjának meghatározása szálerősítésű betonban
Determining the orientation of steel and synthetic fibres in fibre reinforced concrete
Mind az acél, mind a szintetikus szálerősítésű betonok elterjedése és használata az iparban folyamatosan igényli a számítási módszerek fejlesztését. Az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszáma egy fontos paraméter: egyrészt jól jellemzi a szálak hatékonyságát, másrészt a próbatest eltört keresztmetszetén levő szálak megszámolásával a szálak elkeveredésének egyenletességét vizsgálhatjuk vagy az eredmények szórását csökkenthetjük. A legtöbb anyagmodell kiinduló paramétere ezért az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszáma.
A szálerősítésű betonban elhelyezkedő szálaknál feltételezzük az egyenletes, homogén elkeveredést és a véletlenszerű orientációt. Ez az orientáció azonban a zsaluzat közelében megváltozik, a szálak részben irányítottá válnak, ami hatással van az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszámára is. Ezen darabszámok megállapítása már a szálerősítésű beton kezdeti vizsgálatakor is foglalkoztatta a kutatókat, ennek megállapítására elméleti, szemi-empirikus és empirikus képletek egyaránt léteznek az irodalomban. Jelen cikkben az orientáció változását vizsgálom a zsaluzat közelében és különbséget teszek merev (acél) és hajlékony (szintetikus) szálak között. A keresztmetszeten áthaladó szálak darabszámára mutatok be olyan számítási módszereket, amelyek a zsaluhatást és a szálak merevségét is figyelembe tudják venni.
Vasbeton szerkezetek alakváltozásait, elmozdulásait a rugalmas, berepedt, úgynevezett II. feszültségi állapotban szokták vizsgálni. Külpontos nyomás esetén a semleges tengely meghatározása nemlineáris egyenletek megoldását követeli meg. A Vasbeton szakirodalomban nincs általánosan elfogadott módszer, ennek feltehetoen az az oka, hogy eddig alkalmazott eljárások bonyolultak, és konvergenciájukról keveset lehet tudni. Dolgozatunkban egy olyan új eljárást mutatunk be, melynek alapja egy direkt rekurzió, és amely az egyváltozós, szimmetrikus esetben alkalmazott, sokszor Pelikán-félének nevezett iterációs eljárás (Pelikán, 1972) természetes általánosításának tekintheto. A legegyszerubb esetben (beton téglalap keresztmetszet) bizonyítani tudtuk, hogy az eljárás mindig konvergál, tehát kedvezobben viselkedik, mint az eredeti Pelikán-módszer. Bonyolultabb esetekben ugyanezt a kedvezo globális konvergenciát tapasztaltuk numerikusan.
A szerzők ismertetik a 2010. január 1-jén megkezdett Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálatot. A nemzetközileg elfogadott diagnosztikus kritériumokat alkalmazó és előre meghatározott adatokra kiterjedő, prospektív, epidemiológiai adatgyűjtés hosszas és széles körű szakmai egyeztetése után indult el Budapest öt kerületében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Budapesten öt szívkatéteres centrumban és három – ilyen lehetőséggel nem rendelkező – kardiológiai osztályon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy szívkatéteres centrumban és három belgyógyászati osztályon kezdődött el a vizsgálat. A lakosok száma a szóban forgó területen 997 324 fő. A vizsgálat megkezdését követően – a program fontosságát felismerve – további 16 centrum csatlakozott a vizsgálathoz. A program indulásától 2011. május 1-jéig 4293 beteg adatait rögzítették. A regisztrált betegek 52,1%-ánál ST-elevációval járó (STEMI), 42,1%-ánál nem ST-elevációval járó myocardialis infarctust (NSTEMI), 3%-ánál instabil angina pectorist, 2,8%-ban egyéb diagnózist állapítottak meg a kórházi elbocsátás idején. A szerzők vizsgálják a programba tartozó STEMI miatt kezelt betegek ellátásának jellemzőit Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A 301 budapesti beteg ellátásában öt, a 402 vidéki beteg ellátásában egy szívkatéteres centrum vett részt. A STEMI miatt kórházba került budapesti betegek 79,7%-a szívkatéteres centrumba került, és ezen betegek 84,6%-ánál intervenció történt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a STEMI miatt kezelt betegek 62,9%-a került szívkatéteres centrumba, és a betegek 77%-ánál történt katéterterápiás beavatkozás. A 301 budapesti beteg esetén 8%-os, a 402 vidéki beteg esetén 10%-os kórházi halálozást észleltek. A kórházból eltávozott betegek esetén a szekunder prevenció szempontjából fontos gyógyszereket a Budapesten ellátott beteg esetén javasolták gyakrabban. A szerzők megállapítják, hogy az egységes diagnosztikus kritériumokat alkalmazó, prospektív adatgyűjtésen alapuló Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálat kivihető, az adatok népegészségügyi szempontból fontosak. A program országos bevezetése a finanszírozás során nyert adatoknál pontosabb képet adhatna az infarktusos betegek ellátásának helyzetéről. Orv. Hetil., 2011, 152, 1278–1283.
