Search Results
You are looking at 1 - 10 of 12 items for
- Author or Editor: Károly Pál x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
Intestinal stenosis is a frequent and oftentimes recurring problem in patients with Crohn's disease, accompanied by a high-risk for bowel resection and subsequent short bowel syndrome. Medical therapy has not proven successful, and even the most conservative surgical options are hampered by a definite mortality rate (and high recurrence rates) without doubt. Technical improvements in endoscopic devices over recent years have created an operative subspecialty (therapeutic endoscopy) that can be applied to several gastrointestinal diseases. Endoscopic balloon dilatation (EBD) for Crohn's disease has been developed to prevent or delay the need for surgical resection. The endoscopy-assisted dilatation is a safe and effective treatment modality for uncomplicated, short Crohn's strictures, and therefore should be offered to Crohn's disease patients. Here, we briefly review the current knowledge on hydrostatic balloon dilatation and present a relevant case from our clinical practice.
Abstract
A set of flame-hydrolytic TiO2 samples was synthesized. Via systematically increasing the precursor (TiCl4) feeding rate to the flame, nanocrystalline TiO2 specimens with practically identical bulk structural properties (that is: particle size, anatase-to-rutile ratio, specific surface area) were obtained. However, it has been observed that with increasing precursor feed rate, the fraction of the polyhedral particles increased in the products at the expense of the spherical ones. In our previous work, we argued, that faceted particles are superior to spherical ones in phenol decomposition. In this work, the photocatalytic activities of these samples were determined in the gas phase using methanol and acetaldehyde as model compounds and they were compared with those obtained for an aqueous solution containing phenol. The photocatalytic activities were found to vary in parallel in the case of phenol and methanol: they increased with the precursor feed rate (and also with the frequency of the faceted nanocrystals) for both. However, for acetaldehyde, the photocatalytic activity did not change systematically within this series of experiments, and roughly remained constant. Our results indicate that the surface quality of TiO2 is of primary importance in the selectivity of photocatalytic reactions.
Ötven évvel ezelőtt történt Magyarországon az első veseátültetés, amelyet 1962-ben Németh András végzett Szegeden. 2012-től Magyarország részlegesen csatlakozott az Eurotransplant szervezetéhez, amely – úgy hisszük – ismét korszakváltást jelent a magyarországi szervátültetés történetében. Ennek kapcsán a szerzők áttekintik az elmúlt 50 év eseményeit, fordulópontjait, felelevenítve az első veseátültetés hátterét, körülményeit. Az első veseátültetés során a donor a recipiens testvére volt, a műtét technikailag sikeres volt, azonban immunszuppresszió hiányában 79 nap után kilökődés következtében és dialíziskezelés hiányában a beteget elvesztették. A donor 50 év után is jó egészségnek örvend, és mindenkit a donációra biztat. Egy évtizeddel az első veseátültetés után, 1973-ban Budapesten elkezdődött a szervezett veseátültetési program, most már minisztériumi támogatással. A programhoz 1979-ben csatlakozott Szeged, 1991-ben Debrecen, majd 1993-ban Pécs is. Hazánkban jelenleg is ez a négy vesetranszplantációs központ működik, ahol 2012. december végéig összesen 6611 veseátültetés történt. Orv. Hetil., 2013, 154, 846–849.
A szerzők coarctatio aortae miatt gondozott 74 éves beteg esetét ismertetik, akinél a kifejezett hypokalaemia hátterében bilateralis macronodularis mellékvesekéreg-hyperplasia okozta Cushing-szindróma igazolódott. Esetükben e két ritka kórkép együttesen fordult elő. Cardialis statusára tekintettel – a fokozott műtéti kockázat miatt – szteroid bioszintézisgátló kezelés mellett döntöttek, amelynek hatására a hypercortisolismus fizikális és biokémiai jelei regressziót mutattak. Később, a coarctatio intervenciós radiológiai megoldását követően állapota, cardialis statusa is lényegesen javult. Esetükben e ritka fejlődési rendellenesség megoldása még későbbi életkorban is eredménnyel járt. A szerzők ismerete szerint a két ritka betegség együttes előfordulását még nem közölték az irodalomban. Orv. Hetil., 2013, 154(50), 1999–2002.
Three groups of cockerels were fed with a control diet, with a diet contaminated with T-2 and HT-2 toxin (0.31 and 0.26 mg/kg) or with that containing a combination of T-2 and HT-2 toxin (0.32 and 0.25 mg/kg) and aflatoxin B 1 (AFB 1 , 0.38 mg/kg) for 21 days. Body weight gain and feed conversion ratio did not differ significantly among the groups. Malondialdehyde concentration of the liver was lower in the group fed the diet contaminated with the combination of T-2 + HT-2 toxin and aflatoxin B 1 as compared to the control group or the group fed T-2 + HT-2 toxins. Reduced glutathione (GSH) content of the liver was lower in the T-2 + HT-2 group than in the group fed a combination of T-2, HT-2 and aflatoxin. Reduced glutathione content of the heart was higher in the T-2 + HT-2 group than in the control group. Mycotoxin contamination had no effect on glutathione peroxidase (GSH-Px) activity in comparison to the control, but significantly lower GSH-Px activity was found in the heart of chickens in the T-2 + HT-2 + AFB 1 group than in the T-2 + HT-2 group. In this study, T-2 + HT-2 toxin and aflatoxin B 1 contamination of the diets did not affect the production traits adversely and did not exert additive effects on lipid peroxidation and on the glutathione redox system.
A study was conducted to examine the effects of different oils on the plasma corticosterone concentrations of broiler chickens fed ad libitum or deprived of feed for 24 hours. A total of 36 Ross broilers were randomly assigned to one of three dietary treatments at 10 days of age and fed a grower diet supplemented with 60 g/kg soybean oil (rich in linoleic acid, C18:2n–6), linseed oil (rich in a-linolenic acid, C18:3n–3) or fish oil (rich in C14:0, C16:0, C16:1n–7, C20:1n–9; eicosapentaenoic acid and docosahexaenoic acid, EPA, C20:5n–3 and DHA, C22:6n–3), respectively, for 18 days. Dietary supplementation of fish oil resulted in lower (P < 0.05) baseline plasma corticosterone levels of chickens fed ad libitum for 18 days compared to soybean and linseed oil supplementations. Feed deprivation for 24 h induced a significant (P < 0.05) increase in corticosterone concentration in every treatment group compared to the ad libitum-fed birds. The hormone levels of feed-deprived birds did not differ significantly among groups fed diets supplemented with different oils.
Abstract
The acreage of English walnut (Juglans regia L.) is constantly expanding in Hungary, due to the favorable climatic conditions and economic importance. Last years, serious damage was reported from several orchards with high percentage of rotted, moldy kernels. The aim of this research was to identify the pathogens at different growth stages. Fungi were cultured from the spotty, shriveled and rotted kernels, and monosporic isolates were identified based on morphological characters and molecular markers (ITS region and tef1 locus sequences). Botryosphaeria dothidea and Diaporthe eres were identified in high proportion from symptomatic kernels. These species were also isolated from different parts of walnut trees in different seasons. D. eres was detected in a high proportion from asymptomatic buds in March, while the presence of both species was observed in symptomatic husks with Overnight Freezing-Incubation Technique (ONFIT) in June. Their optimal growth temperature defined to be between 20–25 °C, and the growth of D. eres isolates was completely inhibited at 35 °C.
Absztrakt:
Bevezetés: A plazmasejtes myeloma változatos klinikai lefolyással járó hematológiai malignitás, melyhez heterogén genetikai háttér társul. A betegség patogeneziséhez és progressziójához asszociáltan gyakran jelennek meg visszatérő kromoszomális és szubkromoszomális eltérések, melyek diagnóziskor való kimutatása segíti a betegek genetikai karakterizálását, klasszifikációját és prognosztikai besorolását. Célkitűzés: Tanulmányunkban átfogóan értékeltük a Pécsi Klinikai Központ és a Tolna Megyei Balassa János Kórház plazmasejtes myelomában szenvedő betegein 2005 és 2018 között általunk elvégzett molekuláris citogenetikai vizsgálatok eredményeit. Módszer: Az említett periódusban 231 beteg csontvelői és perifériás vérmintájában szűrtünk visszatérő genetikai aberrációkat fluoreszcens in situ hibridizációval. A módszerrel az immunglobulin-nehézlánc-gént érintő kromoszómatranszlokációkat, az 1p és 17p kromoszómakarokat érintő vesztéseket, az 1q kromoszómakart érintő többletet, valamint a 13-as kromoszómát érintő kiegyensúlyozatlan aberrációkat vizsgáltuk. Negyvenkét beteg mintáján multiplex ligatiofüggő szondaamplifikációval vizsgáltuk az 1p, 1q, 5q, 12p, 13q, 16q és 17p kromoszómakarok jellemző vesztéseit és többleteit. A vizsgált időszakban 116 csontvelői mintán kariotipizálásra is sor került. Eredmények: Összesen 233 genetikai eltérést azonosítottunk célzottan, az aberrációk gyakorisága megfelelt a korábbi nemzetközi tanulmányok által látottaknak. Azonos kromoszómakarokat fluoreszcens in situ hibridizációval, valamint multiplex ligatiofüggő szondaamplifikációval vizsgálva az eredmények 96,2%-os egyezést mutattak. Az utóbbi technikával a fluoreszcens in situ hibridizációval detektált abnormalitásokon túl további 21 kiegyensúlyozatlan genetikai aberrációt azonosítottunk 16/42 betegben (38%). Következtetés: Eredményeink alapján az általunk használt két molekuláris citogenetikai módszer együttes alkalmazása jelentősen segítheti a jövőben a plazmasejtes myelomában szenvedő hazai betegek átfogóbb genetikai karakterizálását. Orv Hetil. 2019; 160(24): 944–951.
Az utóbbi évek tanulmányai a komplementer és alternatív gyógymódok (CAM) egyre gyakoribb alkalmazásáról tudósítanak gyulladásos bélbetegségben (IBD). Ugyanakkor az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a betegek jelentős hányada nem tartja be az orvos előírásait. A tanulmány célja a terápiás nonadherencia és a CAM-alkalmazás gyakoriságának felmérése volt hazai IBD-betegekben. Módszer: multicentrikus vizsgálatban 655 IBD-beteg [Crohn-beteg (CD): 344, átlagos életkor: 38,2 (SD 12,9) év; colitis ulcerosa (UC): 311, átlagos életkor: 44,9 (SD 15,3) év] töltött ki a szokásos szakorvosi vizit során a demográfiai adatokra, gyógyszer-adherenciára és CAM-ra vonatkozó kérdőívet. A klinikai adatokat a kezelőorvos egészítette ki a betegdokumentáció alapján. Amennyiben a beteg az előírt gyógyszerek több mint 80%-át bevette, adherensnek tekintettük. Eredmények: a betegek által önként jelzett nonadherencia (CD: 20,9%, UC: 20,6%) és CAM (CD: 31,7%, UC: 30,9%) használata CD-ben és UC-ben nem tért el. A nonadherencia leggyakoribb okai: feledékenység (47,8%), túl sok/feleslegesnek gondolt gyógyszer (39,7%), mellékhatásoktól való félelem (27,9%), túl gyakori adagolás. A CAM leggyakoribb formája a gyógytea (47,3%), a homeopátia (14,6%), a speciális diéta (12,2%) és az akupunktúra (5,8%) volt. CD-ben a betegségtartam, az utolsó vizittől eltelt idő, az alacsonyabb iskolázottsági szint és a megelőző műtétek voltak a nonadherenciára hajlamosító tényezők. Az alternatív módszerek használata fiatalabb életkorban, magasabb iskolázottsági szint és immunszuppresszív szer szedése esetén volt jellemző. UC-ben ezenfelül a CAM igénybevétele gyakoribb volt nők és pszichiátriai/pszichológiai kezelés alatt állók körében. Következtetés: a nonadherencia és az alternatív gyógymódok igénybevétele gyakori IBD-ben. Az ellenőrző vizitek során különös figyelmet kell fordítani a hajlamosító tényezők feltárására, a betegek együttműködésének és az orvos–beteg kapcsolatnak a javítására.
A gyulladásos bélbetegségben érintett betegek növekvő száma és az új terápiás lehetőségek miatt jelentősen megnőtt az igény a standardizált adatok vizsgálatára. Magyarországon évek óta működik olyan betegregiszter, amelyben lehetőség van a gyulladásos bélbetegek adatainak prospektív gyűjtésére. Cél: Jelen dolgozatban a szerzők colitis ulcerosában szenvedő betegek jellemző adatait ismertetik. Módszerek: A regiszter a Microsoft Access adatbázis-kezelő programján működik. Az adatokat központi szerveren tárolják. Eredmények: Hazánkban is nő a gyulladásos bélbetegség gyakorisága – egyelőre az alacsony előfordulási gyakoriságú országok közé tartozunk. Míg az immunszupprimáló kezelésben nem részesülő betegek aktivitásának megbecslésében szerepe lehet a laboratóriumi paramétereknek és a C-reaktív fehérjének, addig az immunszupprimáló kezelés az aktivitás becslését rontja. Következtetések: 1. Hasznos lenne, ha az ország összes jelentős, gyulladásos bélbeteget gondozó munkahelye csatlakozna az adatközösséghez, és a folyamatos regisztrálással országos képet kaphatnánk. 2. A laboratóriumi paraméterek értékelésekor figyelembe kell venni a beteg aktuális kezelését. Orv. Hetil., 2012, 153, 702–712.
