Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Kóródi Kitti x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A reziliencia fogalma az utóbbi években a pszichológiai diskurzus egyik „sláger” kifejezésévé vált. Ennek is köszönhetően számos értelmezés jelent meg, amelyek egymással átfedésben vannak, hasonló tartalmakra refl ektálnak. Oktatási kontextusban azokat a gyermekeket tekintik reziliensnek, akik hátrányos helyzetük ellenére tanulmányaikban sikeresek. A külföldi szakirodalmat áttekintve relevánsnak tűnik a fogalom kiterjesztése az átlagtól eltérő gyermekekre is (tanulási nehézséggel küzdők, tehetségesek). A tanulmány áttekinti a reziliencia meghatározásának és a fogalom operacionalizálásának nehézségeit, majd bemutatja a tanulmányi reziliencia relevanciáját, mérésének lehetőségeit. Megemlít néhány külföldi és hazai jó gyakorlatot, amelyek közvetve a reziliencia fejlesztését célozzák, ugyanakkor rámutat a programok továbbfejlesztésének szükségességére is. Végül javaslatokat fogalmaz meg a tanulmányi reziliencia kutatásának koncepciójára.

Open access

A Diák Kiégés Kérdőív szerkezetének vizsgálata magyar mintán

Exploring the Student Burnout Scale Using Hungarian Sample

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Jagodics Balázs, Kóródi Kitti, and Szabó Éva

Háttér és célkitűzések

A felnőttek munkahelyi kiégésének vizsgálata mellett egyre nagyobb szerepet kap a problémakör iskolai vonatkozásának feltárása is. Tanulmányunk célja a Salmela-Aro és munkatársai (2008, 2009) által kidolgozott Diák Kiégés Kérdőív hazai változatának tesztelése volt.

Módszer

Magyar általános és középiskolás, 13–18 éves (M = 15,3 év; SD = 2,01) diákokból álló mintán (Náltalános iskola = 337; Nközépiskola = 738) ellenőriztük a kérdőív szerkezetét, belső konzisztenciáját, illetve a diák kiégés kapcsolatát demográfiai és pszichológiai jellegű változókkal.

Eredmények

A feltáró és megerősítő faktorelemzés szerint az eredetivel megegyező, háromfaktoros struktúra jellemző a kérdőívre, amelyet az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés alskálák alkotnak. A kiégés kérdőíven a nemek között nem találtunk különbséget, iskolatípus tekintetében pedig csak a cinizmus alskálán különböztek az általános és középiskolás diákok pontszámai. A tanulmányi eredmény negatív összefüggést mutatott a kiégéssel, hasonlóan az önértékeléshez, az iskolai kötődéshez és a közelítő-elsajátító célorientációhoz. Az elkerülő célorientáció gyenge pozitív együtt járást mutatott a kiégéspontszámmal. A hierarchikus regresszióelemzés szerint a Diák Kiégés Kérdőív alskálái a célorientációs kérdőív dimenzióival együtt az önértékelés varianciájának 50,3%-át képesek megmagyarázni.

Következtetések

Az eredmények alapján kialakított nyolctételes kérdőív alkalmasnak tűnik a diák kiégés mérésére, illetve azon belül az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés tüneteinek elkülönítésére. Ugyanakkor a Cronbach-alfa-mutatók alapján utóbbi két alskála belső megbízhatósága csak elfogadható mértékű, emiatt a kérdőívet egydimenziós skálaként ajánljuk használni. A kérdőív alkalmas lehet további feltáró kutatásokban való alkalmazásra, illetve hasznos segédeszköz lehet az iskolapszichológiai gyakorlat számára is.

Background and goals

Due to the prevalence of burnout-syndrome, research on this phenomenon is becoming increasingly important. As a result, beside examining the burnout-syndrome among adults, it is also important to explore the problem in the schools. The aim of our research is exploring the structure of the Hungarian version of the Student Burnout Inventory (Salmela-Aro et al., 2008, 2009).

Methods

The participants were Hungarian primary (N = 337) and secondary school students (N = 738), between the age 13 and 18 (M =15,3 years, SD = 2,01). We checked the structure of the questionnaire, the internal consistency and the connections between student burnout and other demographic and psychological factors.

Results

According to the exploratory and the confirmatory factor analysis, the three-factor structure of the questionnaire is the same as the original, which consists of three subscales: emotional exhaustion, cynicism and sense of inadequacy. There was no difference between the the boys and the girls in the overall burnout score, and in the case of school-type the scores of primary and secondary school students differed only on the subscale of cynicism. The academic achievement correlated negatively with the burnout, as well as the self-esteem, school attachment and mastery-approach goal orientation. The avoidance goal orientation showed positive correlation with the overall burnout score. The hierarchical regression analysis established that the subscales of the Student Burnout Inventory and the dimensions of the goal orientation could predict the level of the self-esteem, with 50,3% of the explained variability.

Conclusion

Based on the results, the Hungarian version of the Student Burnout Inventory with 8 items is appropriate for measuring student burnout, and for separating the symptoms of emotional exhaustion, cynism and sense of inadequacy. Based on the Cronbach-alfa indicators, the reliability of two of the sub-scales are only acceptable. Therefore we advise to use the questionnaire as a unidimensional scale. The questionnaire may be suitable for further exploratory research or can be an useful tool for school psychologist as well.

Open access

A Diák Kiégés Kérdőív szerkezetének vizsgálata magyar mintán

Exploring the student burnout scale using hungarian sample

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Balázs Jagodics, Kitti Kóródi, and Éva Szabó

Háttér és célkitűzések

A felnőttek munkahelyi kiégésének vizsgálata mellett egyre nagyobb szerepet kap a problémakör iskolai vonatkozásának feltárása is. Tanulmányunk célja a Salmela-Aro és munkatársai (2008, 2009) által kidolgozott Diák Kiégés Kérdőív hazai változatának tesztelése volt.

Módszer

Magyar általános és középiskolás, 13–18 éves (M = 15,3 év; SD = 2,01) diákokból álló mintán (Náltalános iskola = 337; Nközépiskola = 738) ellenőriztük a kérdőív szerkezetét, belső konzisztenciáját, illetve a diák kiégés kapcsolatát demográfiai és pszichológiai jellegű változókkal.

Eredmények

A feltáró és megerősítő faktorelemzés szerint az eredetivel megegyező, háromfaktoros struktúra jellemző a kérdőívre, amelyet az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés alskálák alkotnak. A kiégés kérdőíven a nemek között nem találtunk különbséget, iskolatípus tekintetében pedig csak a cinizmus alskálán különböztek az általános és középiskolás diákok pontszámai. A tanulmányi eredmény negatív összefüggést mutatott a kiégéssel, hasonlóan az önértékeléshez, az iskolai kötődéshez és a közelítő-elsajátító célorientációhoz. Az elkerülő célorientáció gyenge pozitív együtt járást mutatott a kiégéspontszámmal. A hierarchikus regresszióelemzés szerint a Diák Kiégés Kérdőív alskálái a célorientációs kérdőív dimenzióival együtt az önértékelés varianciájának 50,3%-át képesek megmagyarázni.

Következtetések

Az eredmények alapján kialakított nyolctételes kérdőív alkalmasnak tűnik a diák kiégés mérésére, illetve azon belül az érzelmi kimerülés, a cinizmus és az alkalmatlanságérzés tüneteinek elkülönítésére. Ugyanakkor a Cronbach-alfa-mutatók alapján utóbbi két alskála belső megbízhatósága csak elfogadható mértékű, emiatt a kérdőívet egydimenziós skálaként ajánljuk használni. A kérdőív alkalmas lehet további feltáró kutatásokban való alkalmazásra, illetve hasznos segédeszköz lehet az iskolapszichológiai gyakorlat számára is.

Background and goals

Due to the prevalence of burnout-syndrome, research on this phenomenon is becoming increasingly important. As a result, beside examining the burnout-syndrome among adults, it is also important to explore the problem in the schools. The aim of our research is exploring the structure of the Hungarian version of the Student Burnout Inventory (Salmela-Aro et al., 2008, 2009).

Methods

The participants were Hungarian primary (N = 337) and secondary school students (N = 738), between the age 13 and 18 (M =15,3 years, SD= 2,01). We checked the structure of the questionnaire, the internal consistency and the connections between student burnout and other demographic and psychological factors.

Results

According to the exploratory and the confirmatory factor analysis, the three-factor structure of the questionnaire is the same as the original, which consists of three subscales: emotional exhaustion, cynicism and sense of inadequacy. There was no difference between the the boys and the girls in the overall burnout score, and in the case of school-type the scores of primary and secondary school students differed only on the subscale of cynicism. The academic achievement correlated negatively with the burnout, as well as the self-esteem, school attachment and mastery-approach goal orientation. The avoidance goal orientation showed positive correlation with the overall burnout score. The hierarchical regression analysis established that the subscales of the Student Burnout Inventory and the dimensions of the goal orientation could predict the level of the self-esteem, with 50,3% of the explained variability.

Conclusion

Based on the results, the Hungarian version of the Student Burnout Inventory with 8 items is appropriate for measuring student burnout, and for separating the symptoms of emotional exhaustion, cynism and sense of inadequacy. Based on the Cronbach-alfa indicators, the reliability of two of the sub-scales are only acceptable. Therefore we advise to use the questionnaire as a unidimensional scale. The questionnaire may be suitable for further exploratory research or can be an useful tool for school psychologist as well.

Open access

Háttér és célkitűzések

A halogató viselkedés kutatásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a maladaptív passzív halogatás és a hatékony stratégiaként alkalmazható aktív halogatás elkülönítése. Tanulmányunk célja a Choi és Moran (2009) által kidolgozott Aktív-Passzív Halogatás Kérdőív magyar változatának (Szabó, 2012) pszichometriai tesztelése volt. Módszer: Magyar egyetemi hallgatókból álló mintán (N = 843) ellenőriztük a kérdőív struktúráját, reliabilitását és kapcsolatát más pszichológiai tényezőkkel.

Eredmények

A feltáró és megerősítő faktorelemzések alapján egy passzív és egy aktív halogatás alskála jelenik meg a korábbiakban használt ötfaktoros struktúrával szemben. Az alskálák belső megbízhatósága jónak tekinthető. Az aktív halogatás pozitív, míg a passzív halogatás negatív kapcsolatban áll az önértékeléssel és a tanulási énhatékonysággal. Az időperspektívát tekintve a passzív halogatás a múlt-negatív orientációval pozitív, míg a jövőorientációval negatív együtt járást mutat. A halogatásfaktorokon alapuló klaszterelemzés szerint kialakított csoportok között különbség van a tanulási eredmény tekintetében. A legeredményesebbek a nem halogatók csoportjába tartozók, őket követik az aktív és a passzív halogatók.

Következtetések

Az eredmények alapján kapott nyolcitemes kérdőív alkalmas a klasszikus passzív halogatás, illetve az időnyomás-preferencia kapcsán kialakuló aktív halogatás elkülönítésére. Azonban az eredeti modellben használt további aktívhalogatás-típusok feltárására más eszközök kidolgozása szükséges.

Open access