Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Kaló Zsuzsa x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

Szerhasználó várandós és kisgyermekes nők anyaság-fogalmának feltárása

Meaning of motherhood for pregnant women and young mothers who are using drugs

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author: Zsuzsa Kaló

Background: The topic of pregnant women and young mothers who are using drugs is overly stigmatized in the public and professional discourse. The topic is rarely researched, however the studies about the possible solutions, protocols are agreeing that for understanding this topic a complex and biopsychosocial approach is needed. It is also a consensus that in modern societies some kind of substance use during pregnancy is foreseen. Aim: The aim of this qualitative case study is to explore the meanings of motherhood for pregnant women and young mothers who are using drugs in Hungary. Methodology: This idiographic case study is designed in a feminist-phenomenological paradigm, the focus is on the respondents’ meanings and experiences as women. The respondents were clients of a harm reduction service for pregnant women who are using drugs. The respondents (n = 34, mean age: 29 years, range: 18-43 years) were using drugs or were being in opioid substitution therapy. The study was conducted between 2009 and 2014 using different qualitative methods (triangulation): 1) participatory observations at the harm reduction service and at rehabilitation homes for mothers who use drugs, 2) semi-structured interview with pregnant women who are using drugs, 3) deep, longitudinal interviews with 2 mothers at rehabilitation homes for mothers who use drugs. The data analysis was based on thematic analysis (TA). Results: The main themes found: the relationship with the foetus/baby, financial insecurity, the changes of the identity, relationship with the services; in the motherhood: role models, patterns, the motherhood as turning point. Conclusions: The motherhood for women who are using drugs was a turning point to change and to become autonomous. The child becomes the most important issue in their life and in the new autonomy of motherhood a new dependency is developing. This dependence is the child for whom the mother is thankful and willing to change and recover and to spend all their time with. Ambivalence and dependence is expressed in the meaning of motherhood for pregnant women and young mothers who are using drugs.

Open access
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Csupor, Ágnes Kuna, Judit Nóra Pintér, Zsuzsa Kaló, and Márta Csabai

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.

Restricted access

Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében

Deterioration of health and change in health behavior among individuals at risk of work addiction: a qualitative study

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Bernadette Kun, Anna Hamrák, Viktória Kenyhercz, Zsolt Demetrovics, and Zsuzsa Kaló

Háttér és célok

Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására. Bár az elméleti modellek feltételezik, hogy a túlzott munkavégzés többek között az egészségi állapotra is negatív hatással van, a kutatások alapvetően kvantitatív módszerekkel vizsgálták-e kérdést; kvalitatív vizsgálatok, amelyek a munkafüggő személyek saját élményeit elemzik, alig születtek. Célunk az volt, hogy munkafüggő személyek egészségi állapotának, egészség-magatartásának, és ezek munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezzük.

Módszer

Egy korábbi kutatásunk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kértünk fel a kutatásban való részvételre, és összesen 29 fővel (15 férfi és 14 nő) készítettünk félig strukturált interjúkat. Az interjúk kitértek a személyek pályaorientációjára, munkavégzési szokásaikra, munkamotivációikra, munkafüggőséggel kapcsolatos élményeikre, testi és lelki egészségükre. Az interjúkból készült átiratok elemzése deduktív és induktív szinten is zajlott, Braun és Clarke (2006) hatlépéses módszerét követve kvalitatív témaelemzéssel történt.

Eredmények

Az interjúalanyok a túl sok munkavégzés következtében számos szempontból tapasztalták az egészségromlás jeleit. Az általános egészségromlás mellett mozgásszervi és autoimmun betegségek kialakulásáról, kardiovaszkuláris és gyomorbetegségekről, túlsúlyról, alvászavarokról és kiégésről is beszámoltak. Az egészség-magatartásuk mentén is negatív irányú változásokat tapasztaltak: az egészségtelen táplálkozás és a kevés fizikai aktivitás mellett az alvás önmaguktól való megvonása is jellemző volt.

Következtetések

Kutatásunk rámutatott arra, hogy az érintettek a fizikai egészségi állapotukban megjelenő panaszaikat a túlzott munkavégzés és munkafüggőség következményeként írták le. Az eredményeink arra utalnak, hogy a munkafüggőség nem „pozitív addikció”, sőt, a jelenséget addiktológiai megközelítésből érdemes tárgyalni, mivel a munkafüggőség tünettanában is rokonságot mutat más függőségekkel.

Background and aims

An increasing amount of studies examine the risk factors and outcomes of work addiction. Several theories posited that work addiction associates not only to negative psychological and social consequences but work addiction leads to deterioration of health status. Most of the studies explore the relationship between work addiction and physical health by using cross-sectional quantitative methods and only a few amounts of qualitative studies analyzed the personal experiences of individuals with work addiction. The aim of the current study was to explore and analyze the associations between working habits, physical health status, and health behaviors among individuals at risk of work addiction.

Methods

In our previous study, applying a valid work addiction measure, we have identified a group of individuals who showed a high risk of work addiction and we asked them to participate in the current study. Finally, 29 individuals (15 males and 14 females) have been asked by a semi-structured interview. Topics of career orientation, working habits, work motivations, experiences of work addiction, and physical and mental health have been involved in the interviews. The texts of the interviews have been analyzed by qualitative content analysis, by using both deductive and inductive methods. We applied the six steps of thematic analysis by Braun and Clarke (2006).

Results

Individuals with a high risk of work addiction have reported several negative signs of deterioration of physical health as a consequence of excessive work, such as motoric diseases, autoimmune diseases, cardiovascular and gastrointestinal diseases, obesity, sleep disorders, and burnout. They have experienced negative changes in their health behavior too: unhealthy eating behaviors, lack of physical activity, and a lower need for sleep have been reported.

Conclusion

Our results have indicated that at-risk population considered physical health symptoms as consequences of excessive work and work addiction. Considering our results, work addiction is not a “positive addiction”, moreover, the problem has to be conceptualized as a behavioral addiction because the negative consequences of overwork have been experienced by these individuals.

Open access