Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Karolina Eszter Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Tanulói egészségmagatartási csoportok jellemzői és azok területi megoszlása

The Characteristics and Territorial Distribution of Student Clusters in The Light of Health-Behaviour

Educatio
Author: Karolina Eszter Kovács

Absztrakt:

A tanulmány célja a középiskolás diákok tanulmányi és nem tanulmányi eredményességének vizsgálata az egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség egyes faktorai alapján létrehozott klaszterek által. A minta 48 középiskola tanulóit tartalmazza hazánk hét régiójából és Budapestről, valamennyi évfolyam (9–12) bevonásával (n = 2 864). Klaszteranalízis alapján négy tanulói klaszter vált elkülöníthetővé: a deviáns (rossz egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség), flegma (jobb egészségmagatartás, rosszabb tanulmányi eredményesség), stresszes (jobb egészségmagatartás, rosszabb mentális egészség és tanulmányi eredményesség) és kiegyensúlyozott (jobb egészségmagatartás és jó tanulmányi teljesítmény) klaszterek. Eredményeink alapján a nem, az évfolyam és a területi elhelyezkedés tekintetében a klasztertagságok megoszlásában jelentős különbségek mutathatóak ki.

Open access
Educatio
Authors: Karolina Eszter Kovács and Beáta Erika Nagy
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Egészségtudatosságunk fontos szerepet játszik életünkben. A fogalom magában foglalja az egészséggel kapcsolatos attitűdöket és viselkedéseket. Az egészségtudatosságra ható társadalmi háttérváltozók vizsgálata számos korábbi kutatás alapját képezte demográfiai és pszichológiai faktorok mentén. E vizsgálatok azonban általában önálló kérdések alkalmazásával történnek. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy új, egészség-magatartást és egészséggel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kérdőív kialakítása és tesztelése. Módszer: Jelen kutatásban az egészség-magatartás és az egészségtudatossággal kapcsolatos attitűdök vizsgálatára szolgáló kérdőív bemutatása, valamint az erre ható tényezők feltérképezése történt meg egy debreceni mintán (Sportiskolák és Hagyományos Köznevelési Intézmények Tanulóinak Egészségmagatartása = SHTE 2017; n = 256). Eredmények: Az új, fókuszcsoportos beszélgetések tartalomelemzése alapján létrehozott, 10 alskálát tartalmazó, 35 állításos kérdőív megbízhatónak bizonyult a Cronbach-α mutató alapján. Következtetések: A korábbi kutatási eredményekkel egybehangzóan megállapíthattuk, hogy a nem, az apa iskolai végzettsége, a lakóhely típusa, valamint az objektív és szubjektív anyagi helyzet hatása szignifikánsan negatív, míg a sportolás, szubjektív egészségi és edzettségi állapot, valamint a szubjektív vallásosság hatása szignifikánsan pozitív eredményt hozott, tovább erősítve a kérdőív megbízhatóságát. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1754–1760.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az 1-es típusú (1TDM) cukorbetegségben szenvedő serdülők többségének HbA1 c-értéke világszerte a céltartomány felett van. Annak ellenére, hogy már számos kutatás foglalkozott a diabetesspecifikus adherencia vizsgálatával gyermek- és serdülőkorban, nem létezik rendszerszintű módszer, eljárás az öngondoskodás korlátainak azonosítására. Célkitűzés: A kutatás célja egy olyan magyar nyelvű, megbízható és valid kérdőív létrehozása, amely magában foglalja az 1-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos adherencia valamennyi területét. Módszer: A jelen kutatásban a figyelem középpontjában a gyermek- és serdülőkorban egyaránt használható, diabetesspecifikus adherenciát vizsgáló új kérdőívünk állt. A kérdőív teszteléséhez, itemredukciójához és skáláinak meghatározásához megbízhatósági elemzést (Cronbach-α mutatót), illetve faktoranalízist alkalmaztunk. Eredmények: Az eddigi angol nyelvű kérdőívek magyar nyelvre történő lefordítása, előtesztelése, majd a faktoranalízissel és megbízhatósági teszttel történt redukálása alapján létrehozott, 9 alskálát tartalmazó, 58 állításos új kérdőív megbízhatónak bizonyult a Cronbach-α mutató alapján. Következtetés: A létrehozott Diabetes Adherencia Kérdőív (DAK) megbízhatóan alkalmazható gyermek- és serdülőpopuláción, s adaptálható más krónikus betegek számára is. Orv Hetil. 2019; 160(29): 1136–1142.

Open access

Higher educational dropout is a major education policy issue that can be influenced by several factors. In addition to the family background, it is necessary to mention the motivation for further education as an individual factor which has a complex effect. Another possible individual cause can be the attractiveness of the labor market. Due to the ratio of students dropping out of higher education in Hungary, it can be suspected that students’ intensive work contributes to weaker learning outcomes, resulting dropout finally. In this context, however, the decisive role of the different work values and working attitudes is also unquestionable. Other institutional factors such as the country of the institution or the type of financing of the training cannot be ignored as well. Accordingly, in our research, we investigated individual, institutional, and sociodemographic factors affecting persistence through the TESCEE 2015 (N = 2015) database. Factors influencing persistence were measured by linear regression analysis with the application of two-sample t-test to measure the between-group differences. Regarding socio-demographic factors, the father’s educational level showed a significant impact on a negative while the mother’s employment in a positive way, furthermore, gender presented a trend effect. Institutional factors by themselves are not remarkable; however, some individual factor can increase their impact. At the individual level, the significant effect of career office membership and work values could be detected. Our results can contribute to the recognition of the relationships behind the high ratio of dropout and the identification of factors that can promote persistence, which can support to reduce the dropout ratio at a national and international level.

Open access
Journal of Adult Learning, Knowledge and Innovation
Authors: Veronika Bocsi, Tímea Ceglédi, Zsófia Kocsis, Karolina Eszter Kovács, Klára Kovács, Anetta Müller, Katalin Pallay, Barbara Éva Szabó, Fruzsina Szigeti, and Dorina Anna Tóth

Higher educational dropout is a significant area of education policy in Hungary. First, the proportion of graduated higher educational students is low when compared to the OECD average, which may be caused by dropout from higher educational courses. On the other hand, although the phenomenon of dropout has been closely investigated in several international research papers, the methodology used to determine the dropout ratio is unsatisfactory, mainly due to the lack of expert consensus. As a consequence, we do not have precise data regarding the dropout ratios, which make investigations related to this area even more necessary. The aim of this study was to measure the possible reasons for delayed graduation and dropout, and it was carried out as a qualitative study based on existing theories. In our investigation, the role of the sociocultural background; the years prior to the time spent in higher education; and the motivation of the choice of institution, employment, sports, and social activities were measured through an analysis of seven individual interviews and one focus group conversation involving 10 participants based on a semi-structured interview methodology. The causes of delayed graduation and dropout, which are more difficult to observe, are an inappropriately chosen institution and/or course, employment while studying intensively in a higher education institution, competitive sport and friends with a negative attitude toward learning. Our analysis provides a stable basis for a wider questionnaire-based investigation on a representative sample and its main units have been developed according to the research blocks of the interview analysis.

Open access