Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Karolina Janacsek x
Clear All Modify Search

A Numerikus Feldolgozás és Számolás Teszt (NFSZT) egy neuropszichológiai tesztcsomag, amely szerzett numerikus sérülések vizsgálatára és diagnózisára alkalmas. Numerikus kompetenciánkért számos, egymástól független kognitív rendszer felelős, amelyek disszociatív mintázatokban sérülhetnek. A teszt, azon túlmenően, hogy sorra veszi a numerikus feldolgozásban nélkülözhetetlen rendszereket és reprezentációkat, külön figyelmet szentel az egyes ki- és bemeneti jelölésmódok (arab szám, írott/hallott számnév) részletes vizsgálatának. Kutatócsoportunk a teszt magyar változatát készítette el, amelynek különlegessége, hogy a feladatok sz_

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunkban a kétértelmű szavak feldolgozását befolyásoló faktorok szerepét kívántuk tisztázni. A korábbi kutatások egyértelműen kimutatták a gyakoriság (lásd például Zempléni és mtsai, 2007), a kontextus (pl. Gergely és Pléh, 1995) és a munkamemóriában jelentkező egyéni különbségek (pl. Mason és Just, 2007) szerepét a lexikális kétértelműség feldolgozásában. Eddig azonban egyetlen kutatás sem tesztelte e faktorok relatív dominanciáját egy olyan komplex vizsgálatban, mely figyelembe veszi a szógyakoriságot, a mondatkontextust és a munkamemória-különbségeket is. Kísérletünkben intermodális priminghelyzetben szó–nemszó lexikális döntési feladatot alkalmaztunk. A kétértelmű szavak három típusú mondatkörnyezetben kerültek bemutatásra: (1) a gyakoribb jelentést korán előfeszítő mondatkontextusban, (2) a ritkább jelentést korán előfeszítő mondatkörnyezetben és (3) semleges (gyakoribb, illetve ritkább jelentést későn előfeszítő) mondatkontextusban. Minden feltételben szerepeltek a gyakoribb és a ritkább jelentés asszociátumai, illetve kontroll célingerek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kétértelmű szavak feldolgozását elsődlegesen a kontextus befolyásolja, kisebb mértékben a szógyakoriság. A nagy munkamemóriájú személyeknél a kétértelmű szavak mindkét jelentése elérhető, mivel elegendő erőforrásuk van ahhoz, hogy mindkét jelentést aktívan tartsák. Ezzel szemben a kis munkamemóriájú személyeknél elsődlegesen a gyakoribb jelentés áll rendelkezésre.

Restricted access

Absztrakt

Mindennapi nyelvhasználatunk során gyakran fejezzük ki szándékainkat indirekt módon. A nem szó szerinti jelentéstartalmon keresztül folytatott kommunikáció kutatása hosszú múltra tekint vissza mind a jelenség nyelvészeti hátterét, mind pedig a beszédforma pszichológiai megközelítését tekintve. Ez utóbbi tudományterület a korábbiakban elsősorban az indirekt beszédaktusok használata mögött húzódó stratégiai okokra és logikai magyarázatokra koncentrált. Jelen kutatás egy új aspektusból járja körül a kérdéskört: a kognitív feldolgozás felől. A fő kérdésünk, hogy vajon a direkt és az indirekt mondatok feldolgozásának idői mintázatában van-e különbség? Tovább árnyalva a képet megvizsgáljuk, hogy vajon az általános és társas kognitív funkciók, mint a munkamemória és a mentális állapottulajdonítás meghatározza-e — és ha igen, hogyan — a rejtett tartalommal bíró mondatok használatát. A mondatok feldolgozását önütemezett olvasási helyzetben mértük, ahol a függő változó a feldolgozási idő volt. A munkamemória-kapacitást a hallási és a számlálási terjedelem tesztekkel, míg a mentális állapottulajdonítást a „Faux Pas” Teszttel mértük. Az eredményeink azt mutatják, hogy a direkt mondatok feldolgozása gyorsabb, mint az indirekt mondatoké. A tanulmány eredményei szerint különbséget találhatunk a magas és az alacsonyabb munkamemória-kapacitású személyek mondatfeldolgozásának mintázatában. Az elmeteória fejlettség viszont nem befolyásolta az indirekt megnyilatkozások feldolgozásának sebességét. Összefoglalva, annak ellenére, hogy a hétköznapi életben gyakran használjuk az indirekt megfogalmazást, a kognitív feldolgozás szempontjából mégis kapacitásigényesebb.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Karolina Janacsek, Tímea Tánczos, Tünde Mészáros and Dezső Németh

Tanulmányunkban egy olyan neuropszichológiai mérőeljárást mutatunk be, amely alkalmas a munkamemória életkori változásainak vizsgálatára és patológiáinak differenciált feltérképezésére. Ez a hallási mondatterjedelem (Listening Span) teszt, amely az egyik legtöbbet használt munkamemóriát mérő eljárás az angolszász nyelvterületen. Kutatócsoportunk elkészítette a teszt magyar nyelvű változatát, ezzel bővítve a magyar nyelven rendelkezésre álló munkamemóriát mérő tesztbattériát. A hallási mondatterjedelem teszt legnagyobb előnyei, hogy elődeinél szélesebb célcsoportokban alkalmazható, például olvasni nem vagy nehezen tudó populációknál is, valamint az olvasni tudó célcsoportoknál is objektívebb képet tud adni az emlékezeti kapacitásról, kiküszöbölve az olvasási képességekben mutatkozó egyéni különbségeket. Emellett hasznos segédeszköz lehet tanulási nehézségek azonosításában és a neuropszichológiai diagnosztikában. Tanulmányunkban közzé tesszük a teljes hallási mondatterjedelem tesztet és a hozzá tartozó normatív adatokat.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Zita Gál, Katalin Katona, Karolina Janacsek and Dezső Németh

A tanulmány a bűnelkövetők tudatelméleti működésével foglalkozik. A vizsgálatban a csalást és az erőszakos bűncselekményt elkövető, a vizsgálat idején szabadságvesztésüket töltő bűnelkövetők és kontrollszemélyek mentalizációs képességét hasonlítottuk össze. Az eredményeink azt mutatják, hogy a csalást elkövető személyek magasabb teljesítményt mutatnak az erőszakos cselekményt elkövetőkhöz képest, az affektív mentálisállapot-tulajdonítás néhány dimenziója mentén: a Szemekből Olvasás Teszten és az Arcok Tesztben az alapérzelmek felismerésében jobban teljesítenek, azonban a komplex érzelmek tekintetében már nincs különbség a csoportok között. A faux pas-k, vagyis a véletlen elszólások felismerését tekintve a következő eredményeket kaptuk: az erőszakos cselekményt elkövetőknek, szemben a kontrollszemélyekkel, nehézségeik vannak az elszólások detektálásában, illetve a faux pas-t elkövető személy mentális állapotának megértésében, azaz nehezebben jósolják be, hogy egy tett mögött szándékosság állt-e. Emellett az erőszakos cselekményt elkövetők a kontrollcsoporthoz képest rosszabbul teljesítettek az elszólások mögött fellelhető tévesvélekedés-tulajdonításban, a faux pas kognitív komponensében is. Azonban a faux pas negatív érzelmi következményének felismerésében a csalást elkövetők teljesítettek tendenciaszinten jobban az erőszakos cselekményt elkövetőkhöz képest. Mindezek alapján a csalást elkövetők jobb elmeolvasó képességgel jellemezhetők az erőszakos cselekményt elkövetőkhöz képest a tudatelmélet bizonyos komponenseiben. A szemek régiójából és az arcokon megjelenő érzelmeket tekintve különösen az alapérzelmek tulajdonításában nyújtanak jobb teljesítményt az erőszakos tettért elítéltekhez képest, továbbá a negatív érzelmi következmények felismerésében tendenciaszinten jelenik meg a magasabb teljesítmény. Mindezek az eredmények egyrészt további kutatásokat ösztönözhetnek e területen, továbbá a bűnelkövetők rehabilitációjában, szociális készségeik fejlesztésében is értékes támpontokkal szolgálhatnak.

Restricted access

Jelen tanulmány különböző neurokognitív folyamatok versengő kapcsolatát vizsgálja az implicit tanulás és a végrehajtó funkciók működésének bemutatásán keresztül. Az implicit tanulásról ma már tudjuk, hogy — a végrehajtó funkciókat működtető frontális területekkel átfedésben — a fronto-striatális hálózat működésén alapszik. Ez az átfedés egymással kooperáló és kompetitív folyamatokat is eredményezhet. Két kognitív folyamat versengő kapcsolatát többféle kísérleti elrendezésben is lehet vizsgálni, például az egyik folyamat gyengítésével vagy egy olyan vizsgálati populáció választásával, amelyben az egyik vagy a másik funkcióért felelős agyi terület sérült. Jelen áttekintő tanulmány célja, hogy az utóbbi években megjelent, ezeket a módszereket használó kutatásokon keresztül bemutassa az implicit tanulás és a végrehajtó funkciók kapcsolatát. A felsorakoztatott eredmények alapján a frontális lebeny függő végrehajtó funkciók és az implicit tanulás között negatív kapcsolat áll fenn, tehát a gyengébb végrehajtó funkciók jobb implicit tanulási képességgel járhatnak együtt. Ennek a versengő kapcsolatnak a hátterében a felhasznált kognitív erőforrások átfedése állhat. A kognitív folyamatok interaktív szemlélete a kognitív funkciókat más funkciókkal való interakcióban vizsgálja, ami hozzájárulhat a pszichológiai funkciók jobb megértéséhez általában véve. Ez a szemléleti keret segíthet az atipikus fejlődési mintázatok és kognitív nehézségek jobb megértésében és fejlesztő módszerek kidolgozásában.

Restricted access

Sleep-disordered breathing (SDB) is a prevalent sleep disorder among young children and is associated with daytime impairments, such as behavioral dysregulation, affective symptoms, and reduced cognitive performance. Microstructural changes of non-rapid eye movement sleep, particularly the reduction of slow frequency oscillations during slow-wave sleep (SWS) might be associated with impaired learning among children with SDB. In this study, we investigated the associations between learning capacity, overnight memory retention, and post-learning, spectral power density of SWS within a clinical sample of children (n = 27) with SDB. Participants performed a declarative (the “War of the Ghosts”) and a non-declarative (the “Alternating Serial Reaction Time”) memory task at night, before their clinical (nighttime polysomnographic) evaluation. Memory retention was assessed in the morning. Overnight changes in performance in the declarative and non-declarative task were not related to relative spectral power measures of SWS. Nevertheless, declarative learning capacity was positively correlated with relative delta (1.25–4 Hz) and negatively with relative theta (4.25–8 Hz) power. Although statistical learning was not associated with spectral power, general skill learning was positively associated with delta and negatively associated with theta power. Associations in case of declarative learning remained significant beyond the influence of age; however, in case of general skill learning the associations with delta and theta power were explained by age. These findings indicate that among children with SDB, oscillations within the delta and theta band during SWS are associated with declarative learning capacity, but are independent from non-declarative, statistical learning.

Open access
Learning & Perception
Authors: Tamas Sefcsik, Dezso Nemeth, Karolina Janacsek, Ildiko Hoffmann, Jeff Scialabba, Peter Klivenyi, Geza Gergely Ambrus, Gabor Haden and Laszlo Vecsei

Abstract

The role of the basal ganglia in cognition is still uncertain. This case study investigates the partial neuropsychological profile of a 20-year-old patient with a perinatal left putaminal lesion. This pathology is relatively rare and little is known of its cognitive effects. The focuses of our neuropsychological assessment were working memory, executive functions, analysis of spontaneous speech and implicit skill learning. The patient's executive functions did not attain the normal range, and working memory was also partially impaired. In addition, the temporal features of her speech revealed an increased pause/signal time ratio. Finally, in an implicit skill learning task, the patient showed general motor skill learning, but no sequence specific learning. Together these findings suggest that the frontal/subcortical circuit between the putamen and frontal motor areas plays a role in higher cognitive processing such as executive functions, working memory, as well as in first-order sequence learning.

Restricted access