Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Karolina Janacsek x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Vizsgálatunkban a kétértelmű szavak feldolgozását befolyásoló faktorok szerepét kívántuk tisztázni. A korábbi kutatások egyértelműen kimutatták a gyakoriság (lásd például Zempléni és mtsai, 2007), a kontextus (pl. Gergely és Pléh, 1995) és a munkamemóriában jelentkező egyéni különbségek (pl. Mason és Just, 2007) szerepét a lexikális kétértelműség feldolgozásában. Eddig azonban egyetlen kutatás sem tesztelte e faktorok relatív dominanciáját egy olyan komplex vizsgálatban, mely figyelembe veszi a szógyakoriságot, a mondatkontextust és a munkamemória-különbségeket is. Kísérletünkben intermodális priminghelyzetben szó–nemszó lexikális döntési feladatot alkalmaztunk. A kétértelmű szavak három típusú mondatkörnyezetben kerültek bemutatásra: (1) a gyakoribb jelentést korán előfeszítő mondatkontextusban, (2) a ritkább jelentést korán előfeszítő mondatkörnyezetben és (3) semleges (gyakoribb, illetve ritkább jelentést későn előfeszítő) mondatkontextusban. Minden feltételben szerepeltek a gyakoribb és a ritkább jelentés asszociátumai, illetve kontroll célingerek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kétértelmű szavak feldolgozását elsődlegesen a kontextus befolyásolja, kisebb mértékben a szógyakoriság. A nagy munkamemóriájú személyeknél a kétértelmű szavak mindkét jelentése elérhető, mivel elegendő erőforrásuk van ahhoz, hogy mindkét jelentést aktívan tartsák. Ezzel szemben a kis munkamemóriájú személyeknél elsődlegesen a gyakoribb jelentés áll rendelkezésre.

Restricted access

Absztrakt

Mindennapi nyelvhasználatunk során gyakran fejezzük ki szándékainkat indirekt módon. A nem szó szerinti jelentéstartalmon keresztül folytatott kommunikáció kutatása hosszú múltra tekint vissza mind a jelenség nyelvészeti hátterét, mind pedig a beszédforma pszichológiai megközelítését tekintve. Ez utóbbi tudományterület a korábbiakban elsősorban az indirekt beszédaktusok használata mögött húzódó stratégiai okokra és logikai magyarázatokra koncentrált. Jelen kutatás egy új aspektusból járja körül a kérdéskört: a kognitív feldolgozás felől. A fő kérdésünk, hogy vajon a direkt és az indirekt mondatok feldolgozásának idői mintázatában van-e különbség? Tovább árnyalva a képet megvizsgáljuk, hogy vajon az általános és társas kognitív funkciók, mint a munkamemória és a mentális állapottulajdonítás meghatározza-e — és ha igen, hogyan — a rejtett tartalommal bíró mondatok használatát. A mondatok feldolgozását önütemezett olvasási helyzetben mértük, ahol a függő változó a feldolgozási idő volt. A munkamemória-kapacitást a hallási és a számlálási terjedelem tesztekkel, míg a mentális állapottulajdonítást a „Faux Pas” Teszttel mértük. Az eredményeink azt mutatják, hogy a direkt mondatok feldolgozása gyorsabb, mint az indirekt mondatoké. A tanulmány eredményei szerint különbséget találhatunk a magas és az alacsonyabb munkamemória-kapacitású személyek mondatfeldolgozásának mintázatában. Az elmeteória fejlettség viszont nem befolyásolta az indirekt megnyilatkozások feldolgozásának sebességét. Összefoglalva, annak ellenére, hogy a hétköznapi életben gyakran használjuk az indirekt megfogalmazást, a kognitív feldolgozás szempontjából mégis kapacitásigényesebb.

Restricted access

A Numerikus Feldolgozás és Számolás Teszt (NFSZT) egy neuropszichológiai tesztcsomag, amely szerzett numerikus sérülések vizsgálatára és diagnózisára alkalmas. Numerikus kompetenciánkért számos, egymástól független kognitív rendszer felelős, amelyek disszociatív mintázatokban sérülhetnek. A teszt, azon túlmenően, hogy sorra veszi a numerikus feldolgozásban nélkülözhetetlen rendszereket és reprezentációkat, külön figyelmet szentel az egyes ki- és bemeneti jelölésmódok (arab szám, írott/hallott számnév) részletes vizsgálatának. Kutatócsoportunk a teszt magyar változatát készítette el, amelynek különlegessége, hogy a feladatok sz_

Restricted access

Az aktuális teljesítmény és a mögötte álló tudás disszociációja: az idői tényezők szerepének áttekintése a procedurális tanulás példáján keresztül

Dissociation between Performance vs. Competence: A Review on the Role of Temporal Factors through the Example of Procedural Learning

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Kiss Mariann, Németh Dezső, and Janacsek Karolina

A hétköznapok során gyakran előfordul, hogy gyengén teljesítünk egy olyan helyzetben, amelyben korábban már bizonyítottuk tudásunkat. A pszichológián belül elméleti és empirikus eredmények is alátámasztják ezt a hétköznapi jelenséget, mely szerint egy adott időpontban mérhető teljesítmény (performancia) nem feltétlenül tükrözi hűen a mögötte álló tudást (kompetencia). Jelen rövid, célzott összefoglaló tanulmánnyal az a célunk, hogy felhívjuk a fi gyelmet a performancia-kompetencia disszociációra a procedurális tanulás területét használva példaként. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a jelenség más kognitív funkciók esetén is jelen lehet (pl. nyelvi teljesítmény, döntéshozatal, észlelés), ezért tanulmányunk új kutatásokat ösztönözhet számos kognitív funkció esetén. A korábbi empirikus eredmények áttekintésekor külön hangsúlyt fektetünk a tanulás idői faktoraira, amelyek meghatározhatják, hogy disszociáció lép-e fel adott esetben a performancia és kompetencia között vagy nem. Ezután kitérünk azokra az elméleti magyarázatokra is, amelyek az idői faktorok tanulásra, illetve performancia-kompetencia disszociációra kifejtett hatását próbálják magyarázni. A tanulmány végén kitekintést nyújtunk a disszociáció kutatásmódszertani vonatkozásaira és olyan alkalmazott helyzetekre is, ahol ez a disszociáció jelentősen befolyásolhatja a levont következtetéseket: ilyen például az oktatási-tanulási környezet (készségtanulás, nyelvtanulás), illetve a kognitív tesztek használata a klinikai diagnosztikában.

It often occurs in our daily life that we perform weaker in a task in which we have previously shown good knowledge and understanding. In psychology, both theoretical and empirical evidence supports this phenomenon: that is, on certain occasions, our momentary performance does not accurately refl ect our underlying knowledge (competence). The aim of our short, focused review paper is to draw attention to this performance vs. competence dissociation using the fi eld of procedural learning as an example. It is important to note, however, that this phenomenon may occur for a wide range of cognitive functions (e.g., aspects of language performance, decision-making, perception), and therefore, our paper can stimulate research in these areas. In this paper, we review previous empirical fi ndings that focused on the role of temporal factors in procedural learning as these factors can affect whether or not dissociation occurs in a certain case. Then, we briefl y present the explanatory accounts of the role of the temporal factors in learning and in performance vs. competence dissociation. Finally, our review discusses the implications of the presented fi ndings both from a methodological and an applied perspective, highlighting that the dissociation between performance and competence can substantially alter the outcomes and our interpretations in various situations such as in education (e.g., skill learning, language learning) and when applying cognitive tests in clinical settings.

Open access
Pszichológia
Authors: Zita Gál, Katalin Katona, Karolina Janacsek, and Dezső Németh

A tanulmány a bűnelkövetők tudatelméleti működésével foglalkozik. A vizsgálatban a csalást és az erőszakos bűncselekményt elkövető, a vizsgálat idején szabadságvesztésüket töltő bűnelkövetők és kontrollszemélyek mentalizációs képességét hasonlítottuk össze. Az eredményeink azt mutatják, hogy a csalást elkövető személyek magasabb teljesítményt mutatnak az erőszakos cselekményt elkövetőkhöz képest, az affektív mentálisállapot-tulajdonítás néhány dimenziója mentén: a Szemekből Olvasás Teszten és az Arcok Tesztben az alapérzelmek felismerésében jobban teljesítenek, azonban a komplex érzelmek tekintetében már nincs különbség a csoportok között. A faux pas-k, vagyis a véletlen elszólások felismerését tekintve a következő eredményeket kaptuk: az erőszakos cselekményt elkövetőknek, szemben a kontrollszemélyekkel, nehézségeik vannak az elszólások detektálásában, illetve a faux pas-t elkövető személy mentális állapotának megértésében, azaz nehezebben jósolják be, hogy egy tett mögött szándékosság állt-e. Emellett az erőszakos cselekményt elkövetők a kontrollcsoporthoz képest rosszabbul teljesítettek az elszólások mögött fellelhető tévesvélekedés-tulajdonításban, a faux pas kognitív komponensében is. Azonban a faux pas negatív érzelmi következményének felismerésében a csalást elkövetők teljesítettek tendenciaszinten jobban az erőszakos cselekményt elkövetőkhöz képest. Mindezek alapján a csalást elkövetők jobb elmeolvasó képességgel jellemezhetők az erőszakos cselekményt elkövetőkhöz képest a tudatelmélet bizonyos komponenseiben. A szemek régiójából és az arcokon megjelenő érzelmeket tekintve különösen az alapérzelmek tulajdonításában nyújtanak jobb teljesítményt az erőszakos tettért elítéltekhez képest, továbbá a negatív érzelmi következmények felismerésében tendenciaszinten jelenik meg a magasabb teljesítmény. Mindezek az eredmények egyrészt további kutatásokat ösztönözhetnek e területen, továbbá a bűnelkövetők rehabilitációjában, szociális készségeik fejlesztésében is értékes támpontokkal szolgálhatnak.

Restricted access

Jelen tanulmány különböző neurokognitív folyamatok versengő kapcsolatát vizsgálja az implicit tanulás és a végrehajtó funkciók működésének bemutatásán keresztül. Az implicit tanulásról ma már tudjuk, hogy — a végrehajtó funkciókat működtető frontális területekkel átfedésben — a fronto-striatális hálózat működésén alapszik. Ez az átfedés egymással kooperáló és kompetitív folyamatokat is eredményezhet. Két kognitív folyamat versengő kapcsolatát többféle kísérleti elrendezésben is lehet vizsgálni, például az egyik folyamat gyengítésével vagy egy olyan vizsgálati populáció választásával, amelyben az egyik vagy a másik funkcióért felelős agyi terület sérült. Jelen áttekintő tanulmány célja, hogy az utóbbi években megjelent, ezeket a módszereket használó kutatásokon keresztül bemutassa az implicit tanulás és a végrehajtó funkciók kapcsolatát. A felsorakoztatott eredmények alapján a frontális lebeny függő végrehajtó funkciók és az implicit tanulás között negatív kapcsolat áll fenn, tehát a gyengébb végrehajtó funkciók jobb implicit tanulási képességgel járhatnak együtt. Ennek a versengő kapcsolatnak a hátterében a felhasznált kognitív erőforrások átfedése állhat. A kognitív folyamatok interaktív szemlélete a kognitív funkciókat más funkciókkal való interakcióban vizsgálja, ami hozzájárulhat a pszichológiai funkciók jobb megértéséhez általában véve. Ez a szemléleti keret segíthet az atipikus fejlődési mintázatok és kognitív nehézségek jobb megértésében és fejlesztő módszerek kidolgozásában.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Karolina Janacsek, Tímea Tánczos, Tünde Mészáros, and Dezső Németh

Tanulmányunkban egy olyan neuropszichológiai mérőeljárást mutatunk be, amely alkalmas a munkamemória életkori változásainak vizsgálatára és patológiáinak differenciált feltérképezésére. Ez a hallási mondatterjedelem (Listening Span) teszt, amely az egyik legtöbbet használt munkamemóriát mérő eljárás az angolszász nyelvterületen. Kutatócsoportunk elkészítette a teszt magyar nyelvű változatát, ezzel bővítve a magyar nyelven rendelkezésre álló munkamemóriát mérő tesztbattériát. A hallási mondatterjedelem teszt legnagyobb előnyei, hogy elődeinél szélesebb célcsoportokban alkalmazható, például olvasni nem vagy nehezen tudó populációknál is, valamint az olvasni tudó célcsoportoknál is objektívebb képet tud adni az emlékezeti kapacitásról, kiküszöbölve az olvasási képességekben mutatkozó egyéni különbségeket. Emellett hasznos segédeszköz lehet tanulási nehézségek azonosításában és a neuropszichológiai diagnosztikában. Tanulmányunkban közzé tesszük a teljes hallási mondatterjedelem tesztet és a hozzá tartozó normatív adatokat.

Restricted access

Sleep-disordered breathing (SDB) is a prevalent sleep disorder among young children and is associated with daytime impairments, such as behavioral dysregulation, affective symptoms, and reduced cognitive performance. Microstructural changes of non-rapid eye movement sleep, particularly the reduction of slow frequency oscillations during slow-wave sleep (SWS) might be associated with impaired learning among children with SDB. In this study, we investigated the associations between learning capacity, overnight memory retention, and post-learning, spectral power density of SWS within a clinical sample of children (n = 27) with SDB. Participants performed a declarative (the “War of the Ghosts”) and a non-declarative (the “Alternating Serial Reaction Time”) memory task at night, before their clinical (nighttime polysomnographic) evaluation. Memory retention was assessed in the morning. Overnight changes in performance in the declarative and non-declarative task were not related to relative spectral power measures of SWS. Nevertheless, declarative learning capacity was positively correlated with relative delta (1.25–4 Hz) and negatively with relative theta (4.25–8 Hz) power. Although statistical learning was not associated with spectral power, general skill learning was positively associated with delta and negatively associated with theta power. Associations in case of declarative learning remained significant beyond the influence of age; however, in case of general skill learning the associations with delta and theta power were explained by age. These findings indicate that among children with SDB, oscillations within the delta and theta band during SWS are associated with declarative learning capacity, but are independent from non-declarative, statistical learning.

Open access
Learning & Perception
Authors: Tamas Sefcsik, Dezso Nemeth, Karolina Janacsek, Ildiko Hoffmann, Jeff Scialabba, Peter Klivenyi, Geza Gergely Ambrus, Gabor Haden, and Laszlo Vecsei

Abstract

The role of the basal ganglia in cognition is still uncertain. This case study investigates the partial neuropsychological profile of a 20-year-old patient with a perinatal left putaminal lesion. This pathology is relatively rare and little is known of its cognitive effects. The focuses of our neuropsychological assessment were working memory, executive functions, analysis of spontaneous speech and implicit skill learning. The patient's executive functions did not attain the normal range, and working memory was also partially impaired. In addition, the temporal features of her speech revealed an increased pause/signal time ratio. Finally, in an implicit skill learning task, the patient showed general motor skill learning, but no sequence specific learning. Together these findings suggest that the frontal/subcortical circuit between the putamen and frontal motor areas plays a role in higher cognitive processing such as executive functions, working memory, as well as in first-order sequence learning.

Restricted access