Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Kata Dudás x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az evészavarok gyakoriságuknál fogva a pszichiátriai érdeklődés előterébe kerültek. Az utóbbi évtizedben több új forma is megjelent, amelyben az evés és a testkép megváltozása központi tünet. Ezek egyike az orthorexia nervosa, amelyet Bratman írt le 1997-ben. Ez a zavar a legújabb obszesszió az étkezéssel kapcsolatban, mely egészséges(nek tartott) táplálékok kényszeres felhasználását jelenti, azaz egészségesétel-függőségről van szó. Ebben az esetben az étel minősége az obszesszív jelenségek tárgya. A betegek speciális érzelmeket társítanak az ételekhez. Hevesebb érzelmek esetén – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – leküzdhetetlen vágyat éreznek az evésre. Az áttekintés az új típusú evészavart mutatja be két rövid esetismertetéssel.

Restricted access

Indokolt-e a spermaminták bakteriológiai szűrése in vitro fertilizáció előtt?

Is bacteriological screening of semen samples before in vitro fertilization treatment justified?

Orvosi Hetilap
Authors:
Éva Berkes-Bara
,
Annamária Nemes
,
Kata Joó
,
Beáta Dudás
,
Ákos Murber
,
János Urbancsek
, and
Péter Fancsovits

Világszerte egyre több pár keres fel meddőség miatt asszisztált reprodukciós központot. Vitatott kérdés, hogy a kivizsgálás és a kezelés során szükséges-e a sperma rutinszerű bakteriológiai szűrése. Az ondó a mintanyerés higiéniai szabályainak betartása mellett is gyakran tartalmaz baktériumokat. Egyre több tanulmány foglalkozik a sperma mikrobiomjának vizsgálatával. Bacteriospermia nemcsak fertőzés, hanem kontamináció vagy kolonizáció folytán is kialakulhat. A panaszokat okozó fertőzéseket vagy szexuális úton terjedő betegségeket kezelni kell, de megoszlanak a vélemények a tünetmentes pozitív tenyésztési leletek jelentőségéről. Számos kutatás szerint lehet oki szerepe a húgyúti fertőzéseknek a férfimeddőség kialakulásában, és az ondó minőségét ronthatja az emelkedett baktérium- vagy fehérvérsejtszám. Ellentmondók azonban az eredmények a bacteriospermia és a leukocytospermia kezelésének a spermaképre gyakorolt hatásáról. A mikrobákkal szennyezett sperma megfertőzheti a létrejövő embriókat is, és ezzel veszélyeztetheti a kezelés sikerességét. Ezzel szemben a legtöbb tanulmány nem talált szignifikáns különbséget az in vitro fertilizációs kezelés eredményességében bacteriospermia jelenlétében vagy hiányában. Ez magyarázható a sperma-előkészítési technikákkal, a tenyésztőoldatok antibiotikumtartalmával és az intracitoplazmatikus spermiuminjekció módszerének használatával. Így megkérdőjelezhető a kezelés során rutinszerűen végzett ondótenyésztés szükségessége és a tünetmentes bacteriospermia kezelése. Orv Hetil. 2023; 164(17): 660–666.

Open access