Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Katalin Berecz x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

The paper is dealing with 194 Aucissa brooches from 27 sites in the Roman province of Pannonia, based on the results and methodology of international archaeological and historical research. Aucissa fibulae, as costume items, are one of the leading artefacts of the early imperial period, initially used mainly by soldiers (sagum), and are therefore an important archaeological source for the Roman expansion, occupation and Romanisation. In Pannonia 98% of the Aucissa fibulae were recovered from settlements, mainly from the early layers of military forts and later towns. The material of the fibulae is bronze, there is only a single known item being silver-plated. The formal, technological and chronological analysis of the Aucissa fibulae in Pannonia is followed by a costume, historical and archaeological analysis. The Aucissa brooches in Pannonia can be dated from the beginning of the 1st century A.D. to the first decades of the 2nd century A.D. The earliest types (subtypes A242.1,2,3) are found in military forts along the Roman expansion trail. The Aucissa brooches come from the areas of the East–West military expansion route (the Drava-Save interfluve, Siscia, Sirmium, Gomolava), the North–South expansion route to the Danube (Amber Road, Salla, Savaria, Carnuntum) and the Danube limes (Brigetio, Matrica, Rittium). The smaller number of later types of fibulae (subtypes A242.4,5,6) found in the interior of the province of Pannonia (vici) indicates a process of Romanisation of the local population (Bátaszék, Csákberény, Mezőörs). The Aucissa brooches can also refer to cultural and trade relations with the Barbaricum (Púchov culture); they can indicate the movement of the Roman army (Devín, Mušov) and also the mobility of people (Veresegyház, Szeged). In some places Aucissa brooches later appeared in the clothing of civilians and women (Emona).

Open access
Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Sándor Hoffmann
,
Katalin Berecz
,
Ágnes Bálint
,
Krisztina Kristóf
,
Györgyi Kampfl
, and
György Heltai

Tenyészedény-kísérleteket végeztünk egy szántóföldi tartamtrágyázási kísérletre épülve, hogy összehasonlítsuk a szerves- és ásványi trágyázás, valamint ezek kombinációjának hatását kukoricanövények szárazanyag-produkciójára és N-felhalmozására, valamint a talajlevegő CO2-koncentrációjára.A Keszthelyen, Ramann-típusú barna erdőtalajon, 1963-ban beállított szántóföldi kísérlet alábbi kezeléseinek parcelláiról töltöttünk meg nagyméretű, 40 literes tenyészedényeket: a) kontroll; b) növekvő adagú istállótrágyázás (FYM) (35, 70, 105 t·ha−1·év−1); c) ezzel ekvivalens hatóanyag-tartalmú NPK-trágyázás (1ekv, 2ekv, 3ekv); d) ezek nagy NPK-adagokkal történő kombinációja (640-360-660 kg·ha−1·év−1 N-P2O5-K2O), szervesanyag-visszapótlással vagy anélkül. Az üvegházban, teljes érésig felnevelt növényeket szervrészekre bontva vizsgáltuk. A tenyészedényekben, 20 cm talajmélységben gázcsapdákat helyeztünk el és a teljes vegetáció során vizsgáltuk a talajlevegő CO2-koncentrációját.A három kísérleti év és a kétféle kísérleti szint terméseredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy mind a tenyészedény-, mind a szántóföldi kísérletek az istállótrágya NPK-tartalmával azonos mennyiségű ásványi trágyázás előnyét mutatták az istállótrágyázáshoz képest. Ez az előny a tenyészedényekben csaknem minden esetben szignifikánsan megmutatkozott a kukoricanövények szemtermésében és szem N-hozamában a kísérleti évek átlagában. A nagy ásványitrágya-adagokat tartalmazó, kombinált kezelések adták a legmagasabb értékeket a kukoricaszemek, az egyes vegetatív szervrészek, valamint a teljes föld feletti növények szárazanyagprodukcióját és N-hozamát, valamint a szántóföldi kísérlet terméseredményeit illetően is. Ezek a tápanyagadagok nagyságukat illetően azonban már többnyire nem voltak gazdaságosak.A különböző szerves és/vagy ásványi trágya kezeléskombinációk a vegetációs periódus első felében növelték a talajlevegő CO2-koncentrációját. A CO2 gáz képződése a tenyészidő második felében csökkenő tendenciát mutatott. A méréseket megelőző két nap átlagos külső léghőmérsékletének napi középértéke jó összefüggést mutatott a talajban mért CO2-koncentrációkkal. A nagyadagú NPK kezeléskombinációk átlagosan 26,2%-kal növelték a kumulatív gázkoncentrációt a trágyázatlan kontrollhoz képest, az eltérő tápanyagellátási módok hatása között a szemtermés-hozamban és a vegetatív produkcióban kimutatott különbségek azonban nem voltak egyértelműen igazolhatók.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
György Heltai
,
Attila Anton
,
Sándor Hoffmann
,
Tibor Szili-Kovács
,
Katalin Berecz
,
Györgyi Kampfl
,
Krisztina Kristóf
,
Erik Molnár
,
Márk Horváth
, and
Ágnes Bálint

A Keszthelyen 1963-ban beállított „Szerves- és műtrágyák hatását összehasonlító tartamkísérlet” kiválasztott kezeléseiből vett talajokkal beállított tenyészedénykísérletben és ezzel párhuzamosan a szegélyparcellákból kiemelt bolygatatlan talajoszlopokban vizsgáltuk az ásványi- és istállótrágyák, valamint a talajba bedolgozott növényi szerves anyag hatását a talajlevegőben a tenyészidő folyamán felhalmozódó CO2 és N2O gázok képződésének dinamikájára.A CO2-koncentráció a tenyészidő folyamán a kezdeti stagnálás után egy, vagy több maximum elérése után a kezdeti szintre csökkent mindkét kísérleti rendszerben, s a változás jó korrelációt mutatott a napi középhőmérséklet változásával.A N2O képződésének időbeli változása a talajoszlopokban nem mutatott egyértelmű tendenciát, míg a tenyészedényekben csak a vetést követő 6. napig mértünk koncentrációnövekedést.A bolygatatlan talajoszlopokban a felszíntől 40 cm mélységig a CO2-koncentráció szignifikánsan növekedett, 40–60 cm között már nem változott számottevően. Ugyanez a tendencia mutatkozott a N2O-koncentráció mélység szerinti változásában, de a nagyobb mérési bizonytalanság miatt kevésbé egyértelműen. A tenyészedényekben a 20 cm mélyen elhelyezett csapdákban mért CO2-koncentráció értékek nagyságrendileg megegyeztek a talajoszlopban 20 cm mélyen mért értékekkel. A trágyázatlan kezelésekben a növények jelenléte mind a talajoszlopban, mind a tenyészedényekben növelte a CO2- és a N2O-produkciót. A trágyázási kezelések hatására a talajoszlopokban csökkent mindkét gáz produkciója. Szerves trágya alkalmazásakor növény jelenlétében ez a csökkenés kisebb mértékű volt, mint ásványi trágya esetében. A trágyázási kezelések hatására a tenyészedényekben növények jelenlétében növekedett a talajban a CO2 és N2O produkciója. A növekedés a trágyakezelések termésnövelő hatása sorrendjében istállótrágya < ásványi trágya < (istállótrágya+ásványi trágya) fokozódott.Összegezve megállapítható, hogy a CO2 és N2O gázképződés és a talajból történő kilépés feltételei a bolygatatlan és a művelt talajban eltérnek, s e folyamatra jelentős hatással van a növények jelenléte és anyagcseréje. Kísérleteink eredményeként létrehoztunk egy olyan adatbázist, amelyre alapozva megfelelő matematikai modellek alkalmazásával reálisan becsülhető a mezőgazdasági talajok CO2 és N2O emissziója különböző tápanyagellátási és művelési módok esetén.

Restricted access