Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Katalin Dallos x
Clear All Modify Search
Authors: Zoltán Kondé, Győző Pék, Katalin Dallos and Edina Irha

Absztrakt

A kognitív hanyatlás gátlási deficit magyarázatát teszteltük figyelmi szelekciót és figyelemváltást vizsgáló feladatváltási kísérletben fiatal (23,1 év) és idős (84,7 év) csoportban. Feltevésünk szerint a gátlási kontroll gyengülése változatlan szelekciós kritériumok mellett (szóló-feladat helyzet) teljesítményromlásban, ugyanakkor a szelekciós kritérium változásakor (vegyes-feladat helyzet) paradox módon a figyelemváltási és a figyelmi szelekciós teljesítmény relatív javulásában kell jelentkezzen. Szóló-feladat helyzetben sematikus ábrákat kellett kategorizálni három, blokkonként változó szabály (A, B, C) alapján. Az eredmények az idősek szelekciós teljesítményének tendenciaszerű romlását mutatták, amikor az érvényes és érvénytelen sajátságok különböző (inkongruens) válaszokhoz kapcsolódtak. Vegyes-feladat helyzetben a szelekciós szabály próbáról próbára változott, minden első próbában véletlenszerűen, minden második próbában bejósolhatóan, és vagy megegyezett a kettővel korábbival (n-2 ismétlés: pl. ABA), vagy nem (n-2 váltás: pl. CBA). A váltási teljesítmény mindkét korcsoportban rosszabb volt, amikor egy gátlás alá került szelekciós szabályt kellett alkalmazni (n-2 ismétlési veszteség), de a gátlási hatás időseknél csökkenő tendenciát mutatott. Fiataloknál a váltási és szelekciós teljesítmény a feladat bejósolhatóságától függetlenül egyenletes volt, időseknél a bejósolhatóság szerint változott. A szelekciós teljesítmény lényegesen változékonyabb volt egy nem bejósolható feladatot követően, paradox módon éppen gátlási feltételben (n-2 ismétlés) volt jobb. Megfigyeléseink azt jelenthetik, hogy a gátlási kontroll időskori gyengülése egy kiszámíthatatlan helyzetben előnyös lehet a szelekciós teljesítményre, ha az elégtelenül kiszűrt (nem gátolt) információ a későbbiekben érvényessé válik. Eredményeink további empirikus alátámasztás esetén a gátlási deficit magyarázat alátámasztásául szolgálhatnak.

Restricted access
Authors: László Kóbori, Tibor Németh, Péter Nagy, Gábor Dallos, Péter Sótonyi, Imre Fehérvári, Balázs Nemes, Dénes Görög, Attila Patonai, Katalin Monostory, Attila Doros, Enikő Sárváry, János Fazakas, Zsuzsanna Gerlei, Tamás Benkő, László Piros, Jenő Járay and Koert Jong

Vascular complications are major causes of graft failure in liver transplantation. The use of different vascular grafts is common but the results are controversial. The aim of this study was to create an ‘ideal’ arterial interponate for vascular replacements in the clinical field. An autologous, tubular graft prepared from the posterior rectus fascia sheath was used for iliac artery replacement in dogs for 1, 3, 6 and 12 months. Forty-one grafts were implanted and immunosuppression was used in separate groups. The patency rate was followed by Doppler ultrasound. Thirty-seven grafts remained patent, 2 cases with thrombosis and 2 cases with stenosis occurred. There was no evidence of necrosis or aneurysmatic formation. The histological analysis included conventional light microscopic and immunohistochemical examinations for CD34 and factor VIII. The explanted grafts showed signs of arterialisation, appearance of elastin fibres, and smooth muscle cells after 6 months. Electron microscopy showed intact mitochondrial structures without signs of hypoxia. In conclusion, the autologous graft presents acceptable long-term patency rate. It is easy to handle and the concept of beneficial presence of the anti-clot mesothelium until endothelialisation seems to work. The first clinical use was already reported by our group with more than 2 years survival.

Restricted access