Search Results

Napjainkban a fogyasztói magatartás kutatásának egyik fontos területe a fogyasztók tudatosságának vizsgálata. A tudatos fogyasztó előzetes információgyűjtést követően előre megfontolt vásárlási döntéseket hoz, érvényre juttatva bizonyos, általa fontosnak tartott szempontokat. E szempontok kötődhetnek a fogyasztó önérdekeihez (ártudatosság, minőségtudatosság, márkatudatosság, egészségtudatosság stb.) vagy pedig a köz, a társadalom érdekeinek figyelembevételéhez (környezettudatosság, társadalomtudatosság stb.). E két esetben a fogyasztókat eltérő mozgatórugók hajtják, eltérő kínálatra vágynak, és eltérően lehet őket megszólítani. Napjaink kutatási eredményei szerint a fogyasztók világszerte egyre inkább tudatosak, éppen ezért a vállalatok sem mehetnek el szó nélkül a témakör mellett. Hosszú távú sikerességük érdekében növekvő súlyt kell helyezniük a tudatos fogyasztókra, az ő igényeik kielégítésére. Ez többféle követelményt is támaszt velük szemben: egyrészt érdemes a jelenlegi tevékenységet és teljesítményt mindinkább a tudatos, illetve egyre tudatosabbá váló fogyasztók igényeihez igazítani; másrést pedig érdemes új tevékenységekbe, piaci teljesítményekbe fogni, melyek speciálisan az új, tudatos réteget célozzák meg. A tanulmány a tudatos fogyasztás egyes részterületeinek szakirodalmára, valamint egy 60 fős kvalitatív, mélyinterjús kutatás eredményeire épül.

A napjainkra nyilvánvalóvá vált környezeti problémák megoldása nemcsak a nemzetközi szervezetek, nemzeti kormányzatok, civil szervezetek, vállalatok és tudományos körök feladata, hanem az egyes embereknek is aktívan részt kell venniük benne. Változtatni kell a kialakult fenntarthatatlan vásárlói, fogyasztói és használói mintákon. Szerencsére valamilyen szintű törekvés a fogyasztók részéről is mindinkább megfigyelhető, fogyasztói kutatások tanúsága szerint a fogyasztók ökológiai tudatossága világszerte egyre növekszik. Az egyes embereknek több lehetőségük is van arra, hogy mérsékeljék saját környezethasználatukat, és ennek egyik formája az energiával való takarékoskodás. Nem mindegy, hogy mennyi energiát használ fel egy háztartás, hiszen annak előállítása - főként, ha nem környezetbarát módon történt - terheli a környezetet. A háztartások többféle módon is takarékoskodhatnak a felhasznált víz, gáz és áram mennyiségével, de minden tevékenység valamiféle áldozattal - kényelmetlenség, többletköltség - jár. Nemzetközi kutatások eredményei szerint az energiatakarékos tevékenységeket egyaránt motiválhatja a spórolás és környezetvédelmi/morális megfontolások is, és a környezettel kapcsolatos kedvező attitűdök, értékek és hitek jótékonyan hatnak az energiatakarékoskodási hajlandóságra. Saját, 2005 nyarán lefolytatott 1000 fős kutatásunk szerint a magyar lakosság alapvetően kedvező környezeti attitűdökkel rendelkezik, és az általános attitűdök alapján öt csoportba sorolható: Nemtörődöm nagyvárosiak, környezetérzékenyek, távolságtartó érdeklődők, kétkedők és felelősségvállaló vidékiek. Az emberek alapvetően igyekeznek takarékoskodni az energiával, és ezt családtagjaiktól is elvárják. Hajtóerőt elsősorban belső és anyagi motivációk jelentik, de nem sokkal lemaradva megjelenik a „környezet megóvása”is mint energiatakarékosságra késztető tényező. Mindazonáltal ez utóbbi eredményt mi kétellyel fogadjuk, minden bizonnyal a vélt elvárásoknak való megfelelés befolyásolta a válaszokat. A magyar lakosság vásárlásaiban nem igazán környezettudatos, energiatakarékos magatartási mintákat viszont szívesen követ. Háttérváltozók közül a nem, az életkor és az iskolai végzettség csak gyengén, esetleg közepesen szignifikáns hatással rendelkezik. Jelentős befolyással a vagyoni helyzet és a településtípus bír. A kedvező környezettel szembeni attitűdök növelik, a negatív környezeti beállítódás pedig csökkenti a környezetbarát tevékenységek gyakoriságát.

Absztrakt:

Bevezetés: Az étkezéssel fogyasztott növények egy részében jelentős mennyiségű flavonoid található, melyekről kimutatták, hogy javítják a kognitív funkciót. Egy korábbi elemzés alátámasztotta, hogy szoros szignifikáns lineáris korreláció mutatható ki az adott ország csokoládéfogyasztása és Nobel-díjasainak száma között. Ebben a vizsgálatban azonban Magyarország és a magyar Nobel-díjasok nem szerepelnek. Célkitűzés: Jelen közleményünk célja ennek pótlása, a magyar adatok elemzése a nemzetközi adatok tükrében. Módszer: A Nobel-díjasok országonkénti számát és a csokoládéfogyasztás nemzetközi adatait a fenti közlemény alapján vizsgáltuk. A csokoládéfogyasztás hazai mennyiségének meghatározása a Központi Statisztikai Hivatal adatain alapult. A vizsgált országok GDP-jének, valamint ezen összeg kutatásra fordított hányadának adatait a Világbank honlapjáról vettük át. Eredmények: Magyarországon 11 Nobel-díjas élt. Ennek alapján a vizsgált 24 ország rangsorában Magyarországot a 9. hely illeti meg. Csokoládéfogyasztásban ugyanakkor a 19. helyezett. Összefüggést találtunk a Nobel-díjasok száma és az adott ország GDP-jének egy főre eső hányada (r = 0,734; p = 0,001), illetve a GDP kutatásra fordított hányada között (r = 0,532; p = 0,01) között. Következtetés: A magyar tudósok eredményei nem támasztják alá a korábban felvetett, a Nobel-díjasok száma (az adott ország kognitív szintje) és a csokoládéfogyasztás közti kapcsolatot. Életútjuk inkább a gazdagabb országok tudományt támogató nagyobb lehetőségeire világít rá. Orv Hetil. 2019; 160(1): 26–29.