Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Katalin Forray R. x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A cigány, roma népességet hagyományosan úgy szokták tekinteni, mint a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportját, amelynek sok gazdasági, társadalmi és kulturális segítségre volna szüksége, hogy integrálódjék a többségi társadalomba. Ebben a tanulmányban a szerző, ellenkezőleg, a cigány, roma társadalom középosztályosodását mutatja be Magyarországon. A cigány, roma középosztályosodás századok óta tart, de nehezen vagy sehogy sem volt megfigyelhető, mivel azok, akik integrálódtak a középosztályba, egyben asszimilálódtak is. Az utóbbi években azonban új jelenségre figyelhettünk fel: a cigányság a középosztályosodás során egyre inkább megőrzi cigány, roma identitását, amit eredeti nevének a megőrzése is mutat. A cigány, roma lakosság iskolázottsági szintje drámaian emelkedik. A kutatások, amelyek eredetileg a cigány, roma elemi oktatásra összpontosultak, egyre inkább áttevődnek a cigányság közép- és felsőfokú oktatására. Új aktor is színre lépett a cigányság iskolázásának támogatásában, a tradicionális (keresztény) egyházak. A szerző néhány egyetemi hallgató életpályáján keresztül illusztrálja a fő társadalmi intézmények (iskola, felsőoktatás, egyház, civil szervezetek) együttműködését a cigány, roma középosztályosodás folyamatában.

Open access

In most European countries, Roma people are traditionally less successful in education systems than the non-Roma population. Especially, Roma women have traditionally been less involved in schooling compared to men than they suffer from multiple deprivations: First, their different cultural/ethnic traditions often lead to discrimination in school education. Second, a large part of Roma live in poverty. Third, women also have disadvantages through the gender aspect, because the traditional Roma culture defines the place of women in the family and an educational career is not necessary for that. Despite these multiple deprivations, Roma women are increasingly successful in the education system. In modern societies, however, Roma women are present at school, although usually at the lowest, compulsory level. The lack of education is often the reason that they are only partly present in the labor market. Even if they have a job, they often receive the worst positions. Several countries, such as Hungary, also paid particular attention to education policy. With the emergence of resilience, disadvantaged young people started to be involved in education. The model of inclusive school helps them in schooling. The current HERJ issue discusses the situation of female Roma and Gypsy women in some European countries: Croatia, Poland, Norway, England, Germany, and Hungary. First, our aim is to describe their particular needs (possible), improving and impeding factors in educational systems and second to share experiences about developing education concepts, which could support the educational participation of Roma women and – as much as possible – also their success in the education system.

Open access

This article discusses the (mostly impeding) impact of the traditional female role model on the learning success of Roma and Gypsy women – based on two interview studies with Roma and Gypsy women in Hungary about their educational biography – with focus on the case of Marianne, a Hungarian Gypsy woman, who has come from a background of multiple deprivations but has managed a successful educational career (higher education graduation). Her educational biography can be seen as typical for Roma and Gypsy women in Hungary. She achieved her university degree at the age of 40 years – with delays and breaks – mostly in evening courses in addition to family and work. During her studies, she questioned the traditional female role model and experienced strong identity crises in her educational career because of the incompatible attitudes of the majority and minority culture. The departure from tight and constricting family relationships was very distressing. However, she also experienced the freedom to decide, could develop her talents, and took her life into her own hands, which altogether strengthened her self-esteem.

Open access

Befogadók vagy jogvédők?

A roma/cigány oktatáspolitika dilemmái

Educatio
Authors: Katalin Forray R. and Tamás Kozma

Összefoglaló. A befogadás (inklúzió) eredetileg a szegénypolitika (szociálpolitika) szakkifejezése volt. Onnan terjedt át a társadalompolitikába és a pedagógiába (gyógypedagógia). A Lisszaboni Egyezmény (2000) óta az Európai Unió hivatalos állásfoglalásaiban visszatérően szerepel mint törekvés a „társadalmi kohézió” erősítésére. A jogvédelem eredete visszanyúlik az 1960-as évtized amerikai polgárjogi mozgalmára. Két eset ismertetésével a szerzők bemutatják a kétféle mozgalom hasonlóságait és különbségeit; összekapcsolva őket a roma/cigány oktatáspolitika dilemmáival. A roma/cigány szegénység még mindig szükségessé teszi a befogadás politikáját. Ugyanakkor a szegénységből kiemelkedő roma/cigány középosztály köreiben erősödik a politizálás szándéka és a jogvédelem igénye.

Summary. “Inclusion” has initially been a social policy term. Its use spread from there to policies of welfare, healthcare and education (special education). Inclusion has repeatedly mentioned since the Treaty of Lisbon (2007) in European Union resolutions as an effort to strengthen “social cohesion”. “Legal protection”, on the other hand, goes back to the American civil rights movement of the 1960s. By describing two Hungarian cases, the authors present the similarities and differences between the two policies; linking them to the dilemmas of Roma education policy. Inclusion as a social policy is still necessary because of existing Roma poverties. At the same time, the intention to politicize and the need for legal protection is growing among the new Roma middle class, which emerges out of poverty and steps into the political arena.

Open access

Absztrakt:

A bevándorlás új hulláma a problémák sokaságát hozza magával mindkét oldal számára. A történelemben nem ismeretlen a magyarok számára a bevándorlás, de az utolsó nagyobb bevándorló népesség a cigányság, amelynek máig beilleszkedési problémái vannak. A tanulmányok az oktatás kérdéseit vizsgálják. Kitekintenek a jelenlegi nem magyar tanulókra, az iskoláskorú migránsok problémáira, a tanulók és tanáraik attitűdjeire. Végül a német és francia tapasztalatokat mutatják be.

Open access