Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Katalin Gulyás x
Clear All Modify Search

Plasmid-mediated quinolone resistance (PMQR) determinants including, qnrA, qnrB, qnrC, qnrD, qnrS, aac(6′)-Ib-cr, oqxAB, and qepA, were investigated in 214 Enterobacteriaceae strains from urine clinical samples. Antimicrobial susceptibility testing for ciprofloxacin, ceftriaxone, and imipenem was performed by broth microdilution method. All strains were screened for PMQR genes by PCR. Virulence determinants, namely afa, pap, pil, sfa/foc, and kpsMT of eight Escherichia coli strains proven positive for at least one qnr gene, were investigated by PCR. All of the eight investigated strains carried the pil gene, showing that P fimbria is a common virulence determinant among qnr positive E. coli. Out of 214 tested strains, 38 yielded any PMQR determinant, altogether 45 genes were detected namely, 6 qnrA, 1 qnrB, 2 qnrD and 8 qnrS, 9 aac(6′)-Ib-cr, and 19 oqxAB; however, neither qepA nor qnrC were detected. Notably, 18 Klebsiella spp., harbored oqxAB, nine E. coli were positive for qnrS and two Morganella morganii yielded qnrD resistance determinant. In this study, we demonstrated 17.7% prevalence of PMQR-positive Enterobacteriaceae and first reported qnrD-resistance determinant in Hungary. Altogether, 25 PMQR-positive strains were susceptible or low-level resistant to ciprofloxacin with minimum inhibitory concentration (MIC) between 0.06 and 1 mg/L, suggesting that prevalence of PMQR determinants is underestimated and screening among clinical isolates exhibiting reduced susceptibility is necessary. Fluoroquinolone resistance breakpoints of Enterobacteriaceae were revised in 2017 by European Committee of Antimicrobial Susceptibility Testing indicating ciprofloxacin susceptibility only until 0.25 mg/L MIC value.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Andrássy, Gyula Maros, István János Kovács, Ágnes Horváth, Katalin Gulyás, Éva Bertalan, Anikó Besnyi, Judit Füri, Tamás Fancsik, Zoltán Szekanecz and Harjit Pal Bhattoa

A csontszövet és a geológiai képződmények szerkezeti felépítése közötti hasonlóság lehetővé teszi, hogy a csontszövet szervetlen részét matematikai modellekkel közelítsük. Az elemi összetétel ellenőrizhető a lézerindukált plazmaspektroszkópiai és induktív csatolású plazmaoptikai emissziós spektrometriás mérésekből meghatározott elemoxidkoncentráció-értékekkel. A számításokból és a laboratóriumi mérésekből egyértelműen következik, hogy a csontszövet tulajdonságait elsősorban a hidroxiapatit határozza meg. A szervetlen csontszerkezet igen jól tanulmányozható a lézerindukált plazmaspektroszkópiai technikával megbízhatóan mérhető kalcium-oxid-koncentrációértékek eloszlásainak segítségével. Jelen tanulmányban a szerzők hím szarvasmarha lábszárcsontjaiból készült vékonycsiszolatokon szelvény menti, lézerindukált plazmaspektroszkópiai mérésekből számított kalcium-oxid-koncentráció eloszlásai mutatják be. A kalcium-oxid-koncentrációértékek felületi eloszlásait, „gyakorisági eloszlási” görbék támasztják alá. A több csoportba sorolt kalcium-oxid-koncentrációértékek alapján a corticalis és trabecularis csontszerkezet élesen megkülönböztethető. A szerzők a csontokon elvégzett kvantitatív komputertomográfiái mérésekből számított attenuációs együttható (összsűrűség) és geológiában használt „ρ”-sűrűség között szignifikáns pozitív korrelációt találtak. Továbbá a kiszámított „ρ”-sűrűség és a meghatározott átlag-kalcium-oxid-koncentrációértékek inverz korrelációt mutattak. Orv. Hetil., 2014, 155(45), 1783–1793.

Restricted access
Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae
Authors: Beáta Tugya, Katalin Náfrádi, Sándor Gulyás, Tünde Törőcsik, Balázs Pál Sümegi, Péter Pomázi and Pál Sümegi

Abstract

We present the results of the environmental historical and geoarchaeological analysis of Rákóczifalva-Bagi- földek and Rákóczifalva-Rokkant-földek archeological sites in Jász-Nagykun-Szolnok County. They were discovered in the course of several hectares of archaeological excavations related to the Roman Age and Migration Period, especially the Sarmatian and the Gepids era. A significant number of Gepids sites and finds were found in both the investigated areas and the wider area of the site, in the middle reach of the Tisza valley. So the geoarchaeological and environmental historical analysis of the Sarmatian and Late-Sarmatian and Gepids sites in Rákóczifalva can also provide a model for the settling strategy and lifestyle of the Sarmatian and Gepids communities. The purpose of our work is to present how geoarchaeological and environmental historical factors impacted local settling and lifestyles in the Gepids communities and Sarmatian-Late Sarmatian communities as well during the Roman Age and the Migration Period. In addition, to demonstrate the relationship of the Sarmatian and Gepids communities and their environment in the Rákóczifalva site compared to other Gepids and Sarmatian and Late Sarmatian communities in the Great Hungarian Plain.

Based on the number of objects containing animal bones and the amount of bones found in them, we can reconstruct considerable settling in the Celtic, Sarmatian, Gepids, Avar and Arpadian periods. The number of objects from the Linear Pottery culture (Great Hungarian Plain) and the Bodrogkeresztúr culture is high; however, the number of animal bones is low. On the basis of the bones discovered, we can count on a smaller settlement during the Tiszapolgár culture, the Hunyadihalom group, the Halomíros culture, the Gava culture and during the Scythians period.

In this paper, we present the results of the Sarmatian, Late Sarmatian and the Gepid findings since the largest number of animal bones (except the Avar period) turned up from these periods. Our aim was to compare the animal husbandry, meat consumption and hunting habits of the Oriental origin Sarmatians and the Germanic Gepids communities. Bone artefacts and bone anvils have been found in the archaeological material of both ethnic groups.

Open access