Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Katalin Horváth-Szabó x
Clear All Modify Search

A tanulmány a Hutsebout-féle vallásos attitűdskála (Post-Critical Belief Scale) hazai alkalmazhatóságát vizsgálja. Bemutatja a skálát, történeti előzményeit, elméleti alapjait és validálásának folyamatát. A skála magyar változatának reliabilitását és validitását itemanalízissel és az alskálák közötti korrelációk vizsgálatával végeztük, majd az eredményeket az eredeti skála hasonló vizsgálatának eredményeivel vetettük egybe. A vizsgálat eredményei a skála hazai alkalmazhatóságát igazolják.

Restricted access
Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Zsuzsa Czenner, Katalin Horváth-Szabó and Ilona Pataki
Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A teljes gyomoreltávolítás következményei a betegek életminőségének jelentős romlását eredményezik, mely postgastrectomiás syndroma néven foglalható össze. Jelen tanulmány célja a különféle táplálkozással kapcsolatos panaszok (étkezési szokások, nyelési panaszok, étvágy), valamint a dumping előfordulásának felmérése és a rekonstrukciótípussal való összefüggésének vizsgálata totális gastrectomián átesett betegeken. Beteganyag és módszerek: Klinikánkon 2005–2009 között 34 gyomorrák miatt totális gastrectomián átesett beteget vizsgáltunk általunk összeállított kérdőívek segítségével. Huszonkét beteg standard Roux-Y rekonstrukción esett át, 12 betegnél Longmire szerinti jejunum-interpozíció történt. A korai dumping-syndroma előfordulását a Sigstad-pontrendszer segítségével vizsgáltuk. Eredmények: A legtöbb vizsgált paraméter tekintetében nem volt különbség a Roux-Y és a jejunum-interpozíciós rekonstrukción átesett betegek között. A korai dumping-syndroma előfordulási gyakorisága azonban szignifikánsan csökkent duodenumbekötés esetén. Következtetés: A duodenalis passage megőrzése totális gastrectomia után mérsékli a korai dumping előfordulását.

Restricted access

Egyre több kutatás bizonyítja a vallás pozitív hatását a lelki egészségre nézve. A jelen vizsgálatban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy serdülők és fiatal felnőttek esetében hogyan függ össze a vallásos attitűd a megküzdés adaptív és nem adaptív formáival, valamint hogy lehet-e közvetítő szerepe a megküzdésnek a vallásosság és lelki egészség közötti kapcsolatban. 190 budapesti középiskolás (átlagéletkoruk 16,9 év) és 213 egyetemista (átlagéletkoruk 21,4 év) töltötte ki anonim, önkitöltős kérdőívünket. Eredményeink szerint a transzcendens elfogadása mind a serdülő, mind a fiatal felnőtt mintán erős összefüggést mutat az érzelmi-adaptív megküzdés faktorával, melyben szerepel a társas támasz elfogadása/igénybevétele is. A regressziós elemzés eredményei arra utalnak, hogy az érzelmi-adaptív és a problémaközpontú megküzdés közvetítő tényezőként játszhat szerepet a vallásosság és a pozitív lelki egészség kapcsolatában. A vallásosság változása miatt azonban a vallásosság különböző aspektusai (középiskolásoknál a templomba járás gyakorisága és a transzcendens elfogadása, egyetemistáknál a vallásos kijelentések szimbolikus értelmezése) járulnak hozzá a megküzdési stratégiák választásán keresztül a jobb lelki egészséghez.

Restricted access

The performance of the VITEK 2 System (bioMérieux) version 3.01 software was compared to that of the E-test (AB Biodisk, Solna, Sweden) for antibiotic susceptibility testing of 17 clinical isolates of vancomycin resistant enterococcus (VRE). Antibiotic Susceptibility Testing (AST) by VITEK 2 produced 10 minor (59%) errors, resulting in false phenotypes. Reporting of vancomycin resistance in enterococcal strains has enormous therapeutic and epidemiological consequences. Therefore, at laboratories using automated systems (e.g. VITEK 2) for routine microbiological susceptibility testing data must be confirmed by independent validated methods, e.g. E-test, or microdilution.

Restricted access
European Journal of Mental Health
Authors: Gábor Semsey, Gábor Török, Zsófia Csáky-Pallavicini and Katalin Horváth-Szabó

Die Verfasser haben die Wirksamkeit der Werteübergabe in der Gemeinschaft Regnum Marianum untersucht. In ihrer Abhandlung geben sie zunächst einen Überblick über die wichtigsten Aspekte der Werteübergabe, wobei sie sich auf die Kriterien einer erfolgreichen Wertevermittlung konzentrieren, stellen dann kurz die Geschichte der Gemeinschaft Regnum Marianum, ihre gegenwärtige Tätigkeit und die wichtigsten Merkmale ihrer Pädagogik vor. In diesem Zusammenhang erläutern sie auch, wie die Kriterien einer erfolgreichen Werteübergabe in der Regnum-Gemeinschaft erfüllt werden. Als Nächstes stellen sie einige Ergebnisse einer Untersuchung über die Wirksamkeit der Wertevermittlung in der Regnum-Gemeinschaft vor, für die die allgemein gebräuchliche Werteskala nach Rokeach verwendet wurde. Die Ergebnisse werden mit denen einer in ganz Ungarn durchgeführten Untersuchung verglichen, außerdem werden die Unterschiede zwischen den Altersgruppen innerhalb der Gemeinschaft analysiert. Sie kommen zu dem Schluss, dass die Werteübergabe in der Regnum-Gemeinschaft als relativ erfolgreich bezeichnet werden kann , wenn man die gesell schaftliche Situation und die ungarische Geschichte der vergangenen Jahrzehnte berücksichtigt.

Restricted access

Absztrakt

Tanulmányunkban bemutatjuk a Spirituális Transzcendencia Skála (STS, Piedmont, 1999, 2004a) magyar változatának elméleti hátterét és pszichometriai jellemzőit. Két, összesen 803 fős, segítő foglalkozásúakból (hitéleti végzettségűek, pszichoterapeuták és egyéb segítő foglalkozásúak) és nem segítő foglalkozású felnőttekből álló mintában a 23 tételes STS három alskálája, az ima/meditáció által érzett beteljesülés, az univerzalitás és az összekötöttség elfogadható pszichometriai jellemzőket mutatott. Az adatoknak az elméletileg várható, illetve az amerikai mintán mért empirikus komponensstruktúrához való illeszkedése a közepestől a kiválóig terjedt. A tanulmány javaslatot tesz a teszt rövidített, kilenctételes változatára is, mely alskálánként három tételből áll. A validitást tekintve a spiritualitás változói viszonylag függetlenek voltak a személyiség NEO-PI-R kérdőívvel mért öt alapdimenziójától, és az elvárt módon álltak összefüggésben a Kritika Utáni Vallásosság Skála által mért alapvető vallási attitűdökkel. A tanulmány végül leíró adatokat közöl mind az eredeti, mind pedig a rövidített skálára. Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a spiritualitás az emberi tapasztalat önállóan is érvényes területe. Egyúttal igazolják, hogy az STS magyar változata jól alkalmazható az egyéni különbségek tanulmányozásában.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Tamás Martos, Anikó Kézdy, Magda Robu, Szabolcs Urbán and Katalin Horváth-Szabó

A Kritika Utáni Vallásosság Skála (Horváth-Szabó , 2003; Hutsebaut , 1996) a vallásosság mérőeszköze, mely a valláshoz való viszonyt két dimenzióban, a Transzcendens Bevonása vs. Kizárása és a Szimbolikus vs. Konkrét értelmezésmód szerint helyezi el. A skálát egyre gyakrabban alkalmazzák olyan módon, hogy főkomponens-elemzéssel kinyerik a két alapvető és független dimenziót, majd ezt a két dimenziót hozzák összefüggésbe további változókkal. A tanulmányban bemutatjuk az ezzel kapcsolatos újabb külföldi eredményeket, valamint az eljárás elméletét és gyakorlatát, melynek hazai alkalmazhatóságát 1820 fős magyar minta adatain ellenőriztük. Eredményeink szerint a flamand és a magyar változat tételeinek struktúrája jelentős mértékben megegyezik. A két alapdimenzió megléte nemtől, vallási hovatartozástól függetlenül a magyar mintán is kimutatható volt, és az egyes mintákban magas volt a kérdőív belső struktúrájának stabilitása. A tanulmányban javaslatot teszünk egy 18 tételes rövidített változatra is, mely jól helyettesítheti a 33 tételes eredeti változatot. Összességében azt találtuk, hogy Kritika Utáni Vallásosság Skála kétdimenziós kiértékelése megbízható eljárás, mely új szempontokkal gazdagíthatja a vallásossággal kapcsolatos pszichológiai kutatásokat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Szőcs, Tibor Kárász, Hussam Saleh, Andrea Szabó, Mihály Csöndes, Nóra Dancs, Márta Jánoki, Zoltán Horváth and István Rácz

A tervezett ellenőrző endoszkópiák szerepe az akut gastroduodenalis fekélyvérző betegek ellátásában mindmáig ellentmondásos. Endoszkópos és klinikai adatokra alapozott rizikócsoport meghatározására van szükség ahhoz, hogy kiválaszthatóak legyenek azok a betegek, akiknél a tervezett ellenőrző endoszkópia stratégiája hasznosnak bizonyulhat. Célkitűzés: A tervezett ellenőrző endoszkópiák klinikai hasznát kívántuk felmérni akut gastroduodenalis fekélyvérző betegeink klinikai és endoszkópos adatainak retrospektív elemzésével. Módszer: Összesen 274 fekélyvérző beteg adatait elemeztük. A tervezett ellenőrző endoszkópiák hatékonyságának lemérésére az újbóli endoszkópos vérzéscsillapító beavatkozások szükségességét használtuk fel. A betegeket a sürgősségi endoszkópia során észlelt Forrest szerinti fekélystádium alapján csoportosítottuk. Eredmények: Az aktívan vérző fekélybetegek (Forrest Ia, Ib) csoportjában a tervezett endoszkópiák alkalmával 23,8%-ban végeztünk újbóli endoszkópos vérzéscsillapítást. Az ércsonkos fekélyesek (Forrest IIa) csoportjában 13,0%-ban, míg a thrombussal fedett fekélyesek (Forrest IIb) körében 13,3%-ban volt szükség újabb endoszkópos hemosztatikus kezelésre az ellenőrző endoszkópiák kapcsán. Bár a beavatkozások gyakorisága közötti különbségek statisztikailag nem szignifikánsak, mégis klinikailag számottevőnek tartható az, hogy az eredetileg aktívan vérző betegek negyedében hasznos volt a tervezett ellenőrző endoszkópia. Következtetés: Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a tervezett ellenőrző endoszkópia stratégiája a kezdetben aktívan vérző és nagy újravérzési kockázatú betegek számára kedvezőbb kórlefolyást ígér.

Restricted access