Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Katalin Joó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Négy kunhalom (Pincés-halom, Kántor-halom, Hegyes-halom, Bökény-halom) botanikai és talajtani felvételezését végeztük el. A halmok növényzetének jellemzése érdekében a tipikus vegetációs egységekben cönológiai felvételeket készítettünk. Az általános botanikai vizsgálatok mellett a talaj-növény kapcsolatok értékelése érdekében a Kántor-halmon transzekt-felvételeket is készítettünk.  Összességében nemcsak a morfológiai vizsgálat mutatta hasonlónak az eltéro társulások talajviszonyait, hanem a vizsgált fizikai és kémiai talajjellemzok között sem találtunk olyan tényezot, amelyik egyértelmuvé tenné a vegetációváltást. Az eltéro társulások talajánál a pH-ban, CaCO3-tartalomban és fizikai féleségben nem tapasztaltunk eltérést. Eltérés a humusztartalomban, tápanyagokban és mintavételezéskori nedvességtartalomban mutatkozott.  A kutatást vízgazdálkodási és mikroklíma mérésekkel kívánjuk bovíteni.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Katalin Joó
,
Attila Barczi
,
Zsuzsanna Szántó
, and
Mihály Horváth

A Csípő-halom rétegzettségének megismerése, eltemetett talajainak és egykori környezetének rekonstruálása érdekében fúrásokat végeztünk a halmon és környezetében. Morfológiai és laboratóriumi vizsgálataink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a halmot mintegy hatezer évvel ezelőtt - a maihoz hasonló - mozaikosan vizenyős környezetből építették fel, egy természetes kiemelkedésre. A halomtest alatt rekonstruáltuk az eredeti, mezőségi jellegű talajképződményt, valamint megállapítottuk, hogy a halomtesten kialakult recens talaj ugyancsak mezőségi bélyegeket visel magán. A halom felépítésének körülményeiről az építők által meghordott antropogén kultúrrétegek árulkodnak. A halom a környezet talajaiból, annak humuszban gazdag részéből épült. Sajnos a talajanyagot szolgáltató, halmot övező gyűrűt nem tudtuk rekonstruálni a feltételezett halom-erózió és a ráhordódás miatt. Az antropogén szintek sótartalma és a magas vas értékek az építéskori környezetben szikesedő, vizenyős, foltokban száraz mezőségi talajképződésre utalnak. A geomorfológiai és paleoökológiai kutatások a régészeti ismeretekkel és talajtani vizsgálatokkal párosulva új színt és számos eredményt hozhatnak őskörnyezetünk rekonstrukcióiban.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
József Gábor Joó
,
Mónika Csanád
,
Katalin Tóth
,
Szabolcs Máté
, and
Zsolt Nagy

A familiáris halmozódást mutató emlőrákkal kapcsolatos genetikai tanácskérés a megfelelő centrumokban szerte Európában gyakran fordul elő. Az ismétlődési kockázat hatékony felmérése, becslése – különös tekintettel az egészségügy korlátozott anyagi forrásaira – mindenütt nagy kihívásnak számít. A közlemény irodalmi adatok alapján áttekinti és összefoglalja azokat az algoritmusokat, matematikai modelleket, amelyek a családi halmozódást mutató emlőrák kockázatkalkulációja kapcsán szóba jöhetnek; a Gail-modell, a Claus-modell, a BOADICEA-modell vizsgálatán túl elemzésre kerülnek azok a számítógépes szoftverrendszerek is (LINKAGE, MENDEL v3.3), amelyek az algoritmusok alkalmazását, informatikai interpretációját segítik. A módszerek közti összehasonlítás során azok előnyei és hátrányai egyaránt tárgyalásra kerülnek. A kockázatkalkuláció legmegbízhatóbb módjai az alapos családfaelemzésen túl alapvető információként veszik figyelembe a BRCA-mutációt hordozó állapotot mind a tanácskérő, mind családtagjai tekintetében. A BRCA-mutáció-analízis módszerei, csakúgy mint a mutációhordozó állapot előfordulásának sajátosságai, részletes áttekintésre kerülnek. Orv. Hetil., 2011, 152, 758–762.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Nagy
,
Mónika Csanád
,
Katalin Tóth
,
Szabolcs Máté
, and
József Gábor Joó

A prediktív onkogenetikai tanácsadás jelentős távlatokat nyithat a BRCA-mutáció kapcsán kialakuló emlő- és petefészekrák diagnosztikáját és kezelését illetően. A BRCA-mutáció-hordozó nők klinikai ellátásának protokollja sokkal inkább szakmai állásfoglalásokon, semmint randomizált klinikai vizsgálatokon alapul. A megelőzés, a korai diagnózis és a kezelés lehetőségeiről a pácienst minden esetben a legnagyobb részletességgel kell tájékoztatni; az onkogenetikai tanácsadáshoz kapcsolódóan a klinikai ellátás során multidiszciplináris szakembergárda (genetikus, onkológus, sebész, szülész-nőgyógyász) részvétele hangsúlyosan javasolt. A beteg döntéshozatalát a kapott információkon túl jelentősen befolyásolja a családban előfordult daganatos betegségekkel kapcsolatos saját élményanyag csakúgy, mint a személyes értékrend és a megfogalmazott életcélok. A BRCA-mutáció-hordozók célzott klinikogenetikai ellátásának vezérfonalát prospektív vizsgálatok eredményei nyújtják, s ez biztosítja igazából e komplex ellátási forma hatékonyságát. Orv. Hetil., 2011, 152, 913–918.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Annamária Zseni
,
Katalin Varga S.
,
Mária Angster
,
Nikolett Béleczki
,
Gábor Füzér
,
Emese Néveri
,
Mária Nóra Joó
,
Zoltán Nagy
, and
Dóra Lőrik

Kutatásunkban a családállítás közép- és hosszú távú hatásait kívántuk vizsgálni. Az utánkövetéses vizsgálatot 209 személlyel, saját szerkesztésű kérdőívvel végeztük. A kérdőívek adatait az SPSS 10.0 statisztikai programcsomag felhasználásával elemeztük. Kimutattuk, hogy a hazánkban is egyre népszerűbb módszer tényleges hatással rendelkezik. A családállítást követően megélt közép- és hosszú távú változás mértéke szignifikáns. Ez mind a saját hipotézisünknek, mind a hasonló céllal végzett nemzetközi vizsgálatok eredményeinek megfelel.

Restricted access