Search Results

You are looking at 1 - 10 of 31 items for

  • Author or Editor: Katalin Kristóf x
Clear All Modify Search

The incidence of Candida bloodstream infection (BSI) has been on the rise in several countries worldwide. Species distribution is changing; an increase in the percentage of non-albicans species, mainly fluconazole non-susceptible C. glabrata was reported. Existing microbiology diagnostic methods lack sensitivity, and new methods need to be developed or further evaluation for routine application is necessary. Although reliable, standardized methods for antifungal susceptibility testing are available, the determination of clinical breakpoints remains challenging. Correct species identification is important and provides information on the intrinsic susceptibility profile of the isolate. Currently, acquired resistance in clinical Candida isolates is rare, but reports indicate that it could be an issue in the future. The role of the clinical microbiology laboratory is to isolate and correctly identify the infective agent and provide relevant and reliable susceptibility data as soon as possible to guide antifungal therapy.

Full access

The purpose of this study was to determine prevalence and molecular characterization of plasmid-mediated quinolone resistance (PMQR) genes [qnrA, qnrB, qnrC, qnrD, qnrS, aac(6′)-Ib-cr, qepA, and oqxAB] among extended-spectrum beta-lactamase (ESBL)-producing Escherichia coli and Klebsiella spp. isolates from bloodcultures in Hungary. A total of 103 isolates were tested for quinolone susceptibility by microdilution method and PMQR genes were detected by polymerase chain reaction. About 40 ESBL-producing E. coli (39%) and 50 ESBL-producing Klebsiella spp. strains (48%) were resistant to ciprofloxacin; 40 ESBL-producing E. coli (39%) and 47 ESBL-producing Klebsiella spp. strains (45%) were resistant to levofloxacin; and 88 strains including 40 ESBL-producing E. coli (39%) and 48 (47%) ESBL-producing Klebsiella spp. were resistant to moxifloxacin. Among the 103 ESBL-producing isolates, 77 (75%) isolates (30 E. coli and 47 Klebsiella spp.) harbored PMQR genes. The most commonly detected gene was aac(6′)-Ib-cr (65%). The occurrence of qnrS gene was 6%. Interestingly, qnrA, qnrB, qnrC, qnrD, and qepA were not found in any isolates. Among 77 PMQR-positive isolates, 27 (35.1%) and 1 (1.3%) carried two and three different PMQR genes, respectively. Only Klebsiella spp. harbored more than one PMQR genes. Observing prevalence of PMQR genes in the last 8 years, the increasing incidence of aac(6′)-Ib-cr and oqxAB can be seen. Our results highlight high frequency of PMQR genes among ESBL-producing Klebsiella pneumoniae and E. coli isolates with an increasing dynamics in Hungary.

Full access

Methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA) is currently one of the most prevalent antibiotic-resistant pathogens in hospitals, but it is also emerging as a community-acquired pathogen. We analysed the clinical and microbiological data of the patients in a county teaching hospital regarding MRSA. During the examination period (1996–2010), four outbreaks and one pseudo-outbreak occurred. It also became evident that health care workers and their families are possibly at risk of becoming carriers of MRSA. The importance of the molecular epidemiological investigation (pulsed-field gel-electrophoresis (PFGE)) typing and hygienic measures in order to detect and control MRSA outbreaks must be emphasised. Following infection control guidelines seems to be cost-effective method of controlling the nosocomial transmission of MRSA.

Full access

Prematurity has got special challenge for clinicians and also other medical staff, such as microbiologists. Immature host defense mechanisms support early-onset sepsis, which can be very serious with very high mortality. While the past decade has been marked by a significant decline in early-onset group B streptococcal (GBS) sepsis in both term and preterm neonates, the overall incidence of early-onset sepsis has not decreased in many centers, and several studies have found an increase in sepsis due to gram-negative organisms. With increasing survival of these more fastidious preterm infants, late-onset sepsis or specially nosocomial bloodstream infection (BSI) will continue to be a challenging complication that affects other morbidities, length of hospitalization, cost of care, and mortality rates. Especially the very low birthweight (VLBW) infants sensitive to serious systemic infection during their initial hospital stay. Sepsis caused by multiresistant organisms and Candida spp. are also increasing in incidence, has become the most common cause of death among preterm infants. This review focuses on the clinical microbiology of neonatal sepsis, particularly among preterm babies, summarizing the most frequent bacterial and fungal organisms causing perinatally acquired and also nosocomial sepsis.

Full access

A nosocomialis infekciók gyakorisága és a kórokozók antibiotikum-rezisztenciája világszerte emelkedést mutat az intenzív osztályokon. A nem fermentáló Gram-negatív baktériumok által okozott véráramfertőzések nagyobb mortalitással hozhatók összefüggésbe. Cél és módszer: A szerzők célja a 2008-ban és 2010-ben sebészeti intenzív osztályon kezelt betegek hemokultúráiból izolált nosocomialis kórokozók antibiotikum-érzékenységi adatainak összehasonlítása volt. Eredmények: A methicillinrezisztens Staphylococcus aureus és a kiterjesztett spektrumú béta-laktamázt termelő Klebsiella ssp. és Escherichia coli érzékenysége nem változott, az Acinetobacter baumannii és a Pseudomonas aeruginosa antibiotikum-rezisztenciája nagymértékben nőtt. Multirezisztens Acinetobacter 2008-ban hemokultúrában nem fordult elő, 2010-ben azonban az összes véráramból izolált Acinetobacter csak colistinre volt érzékeny. A Pseudomonas aeruginosa érzékenysége a vizsgált időszakban a karbapenemekre és a piperacillinre jelentősen csökkent. A multirezisztens Gram-negatív kórokozókkal fertőzött betegek mortalitását nagyobbnak találták az antibiotikum-érzékeny baktériummal fertőzött betegekhez képest. Következtetések: A vizsgálat eredményei hangsúlyozzák a hatékony infekciókontroll, az adekvát dózisban és időben kezdett empirikus antibiotikum-terápia és a megfelelő nővér:beteg arány jelentőségét. Orv. Hetil., 2011, 152, 1486–1491.

Open access

The distribution of 3497 Staphylococcus aureus strains according to methicillin resistance, specimens, departmental profession and antibiotic resistance patterns was analysed. The strains were cultured from the patients of the Clinical Center of Skopje, Macedonia, between 1 January 2002 and 31 December 2004. The majority of the isolates was obtained from suppurated wounds (28.5%), nares (21%), intratracheal tubes (13%) and blood cultures (11.8%). Overall 1100 (31.4%) of the isolates was methicillin-resistant with 1 µg oxacillin disc. Of these 35.5%, 30.5% and 10.4% were cultured from wounds, intratracheal tubes and blood samples, respectively. The prevalence of MRSA strains was 78.6%, 75%, 44.2% and 37.3% in specimens of ICU, Coma Center, General Surgery and Haematology patients. There were extremely big differences in the frequency of MRSA between departments with particular specialisation. The 2397 MSSA isolates belonged to practically one antibiotic resistance pattern characterised with penicillin resistance and susceptibility to other antistaphylococcal drugs. The 1100 MRSA isolates distributed to four antibiotic resistance patterns on the basis of their resistance to oxacillin, penicillin, amoxicillin+clavulanic acid, azithromycin, clindamycin, amikacin, gentamicin, ciprofloxacin, trimethoprim+sulphamethoxasole, vancomycin and teicoplanin. All the MRSA isolates were multidrug resistant but sensitive to glycopeptides.

Full access

The predominant causative agent of urinary tract infections in children and adults is Escherichia coli , but it is necessary to appreciate the importance of other Gram-negative rods, especially in newborns. Antibiotic resistance rates are also different in children and in adult care units due to many factors and therapeutical guidelines.The aim of this retrospective study was to show the local prevalence and resistance patterns of uropathogens in certain clinics of university and present the distribution of uropathogens in different age groups. Therefore, 4833 positive samples were analysed. E. coli was found to be the highest prevalent causative agent in every adult care unit, but some differences in other causative agents could have been detected. Three types of antimicrobial agents showed decreasing susceptibility rates: trimethoprim/sulfamethoxasole, cephalosporins and quinolones; but there were differences in resistance among the 8 investigated inpatient wards.

Full access

The third most frequent agent of perinatal bacterial meningitis is Listeria monocytogenes , in Hungary, its occurrence is, however, uncommon. This raises the possibility of diagnostical mistakes. A connatal listeriosis case validated microbiologically referred to in this report calls attention to Listeria, as a rare but relevant pathogen of neonatal infections. If clinical background suggests infection, the pathogenic role of L. monocytogenes should be taken in consideration. The etiological significance of the agent has to be verified by a competent clinical microbiology laboratory, since maternal listeriosis should be treated and the serious connatal manifestations should be prevented. Epidemiology of perinatal infection by L. monocytogenes , and its diagnostic tools especially the use of selective media are discussed.

Full access

Absztrakt:

Bevezetés: Az 54 éves (1960–2014) retrospektív klinikopatológiai analízis a szegedi Fogászati és Szájsebészeti Klinika Orális Medicina Részlegén diagnosztizált jóindulatú orofacialis daganatok és daganatszerű elváltozások utánkövetéses epidemiológiai eredményeinek bemutatására irányult. Anyag és módszer: Összesen 14 661 biopszia történt, amelyek közül 7491 (51,09%) jóindulatú daganatos beteget vontunk be számítógépes vizsgálatunkba. Eredmények: A betegek átlagéletkora 55,3 év, a férfiak száma 2823 (37,7%), a nőké 4668 (62,3%) volt. A férfi : nő arány 1 : 1,65 volt. Az 51–60 éves korcsoportból emelhető ki a legtöbb, 1280 eset (17,1%), és ezen belül 1014 eset (13,6%) alakult ki gyermekkorban és 6477 eset (86,3%) felnőttkorban. Dominálóan több volt a nem neoplasma (6420, 85,7%), mint a neoplasma (1071, 14,3%), ezenfelül pedig több volt a mesenchymalis (5574, 74,4%), mint a nem mesenchymalis (982, 13,1%) daganat. A leggyakoribb daganattípus az irritációs fibroma volt (1806, 32,4%). A gyulladásos/fertőzéses csoportban a legtöbbször granuloma pyogenicumot (465, 8,3%) észleltünk. A cysták közül a mucokele (805, 10,7%), a fejlődési rendellenességek közül pedig a haemangioma (815, 14,6%) fordult elő a leggyakrabban. A daganatok lokalizációját tekintve a legtöbb esetet az ajkon (2081, 27,8%), a gingiván (2024, 27,0%), a buccán (1069, 14,3%), a nyelven (981, 13,1%) és az arcbőrön (695, 9,3%) regisztráltuk. Az orofacialis jóindulatú lágyrész-daganatok döntő többségét a biopsziavételt követően cryo- vagy lézer-, esetenként kombinált (cryo + lézer) kezelésben részesítettük. Következtetés: A jelen vizsgálatban a leggyakoribb jóindulatú tumor az irritációs fibroma volt, és a legtöbb elváltozás az alsó ajkakon fordult elő. A tanulmányok összehasonlító vizsgálatát megnehezítették a diagnosztikai klasszifikációban és a metodológiában alkalmazott különbözőségek, valamint a változó földrajzi és populációs eltérések. Orv Hetil. 2018; 159(37): 1516–1524.

Full access

Absztrakt:

Bevezetés: A tumor miatt végzett műtétek során készült nyelőcső-anastomosisok elégtelensége kapcsán az insufficientián át kilépő tartalom bakteriális összetételének a szövődmény kimenetelében jelentős befolyásoló szerepét tételezhetjük fel. Célkitűzés: A vizsgálat célja az anastomosiselégtelenség következményeinek összevetése a betegek szájüregi bakteriális flórájával. Módszer: A prospektív vizsgálat során 131, műtétre került betegnél közvetlenül a műtét előtti órákban mintavételt végeztünk. A betegek szájüregi flórájának összetételét elemeztük. Az anastomosiselégtelenség következményei és a baktériumflóra összetétele közötti korrelációt vizsgáltuk. Eredmények: Patogén baktérium jelenléte a szájüregi flórában 50 esetben (38,2%) volt kimutatható. A szövődmény súlyossága és a patogén baktériumok előfordulási gyakorisága között a korrelációanalízis közepes erősségű kapcsolatot mutatott ki (rs = 0,553), az eredmény szignifikáns (p≤0,05). Következtetések: A patogén ágenseket tartalmazó flóra a varratelégtelenség eseteiben nagyobb kockázatot és súlyosabb kimenetelt eredményezhet, a meghatározó tényezők egyikeként értékelhető. A szájüregi bakteriális flóra a műtéti előkészítés során a korábbiaknál nagyobb figyelmet és a műtéti előkészítés gyakorlatának megváltoztatását igényli. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 25–30.

Open access