Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Katalin Lénárd x
- Refine by Access: All Content x
Látássérült nők anyaságélményei Magyarországon: a narratív identitás tematikus elemzése
Maternal experiences of visually impaired women in Hungary: A thematic analysis of narrative identity
Elméleti háttér: Az anyaság témakörét a fogyatékossággal kapcsolatban az eddigi kutatások két perspektívából közelítik meg. Az egyik egy szubjektív, az egyéni kiteljesedés szempontjából való megközelítés, a másik egy társadalmi nézeteket előnyben részesítő nézőpont, amely az emberi jogok oldaláról vizsgálja meg a gyermekvállalás témáját az érintettek körében. Célkitűzés: A tanulmány látássérült és látó nők anyasággal kapcsolatos tapasztalatait mutatja be azzal a céllal, hogy az egyéni identitás jellemzőit tárjuk fel az anyaságról alkotott egyéni reprezentációk szintjén látássérült anyák körében, fókuszálva a társadalmi hatások egyéni reprezentációkban való leképeződésére. Kutatásunkban két elméleti perspektívát – a narratív pszichológiát és a fogyatékosságtudományt – ötvözve vizsgáljuk az anyaság szubjektív értelmezését látássérült és látó nők körében. Módszerek: Kutatásunkban 20 látássérült és 21 látó anya vett részt. Az anyaság narratív pszichológiai megközelítésével félig strukturált interjúkat készítettünk személyesen, illetve telefonos úton. Az átírt interjúszövegeket tematikus elemzésnek vetettük alá, amelynek célja a látássérült és a látó anyák elbeszélésének összehasonlítása volt a tematikus kompozícióhoz. Az elemzés során a főtémákon belül altémákat határoztunk meg. Eredmények: Az anyaságértelmezéseket kilenc tematikus kategóriába, főtémába soroltuk, úgymint: (1) Érzelmek, (2) Folyamatosság, (3) Identitás, személyiség, szelfformálás, (4) Kapcsolat, kapcsolódás, (5) Nehézségek, (6) Partner, (7) Szerepek, (8) Fontos szülői elvek, (9) Hivatás, karrier. Kutatásunk az azonos és eltérő, vélhetően látássérültségre specifikus anyasággal kapcsolatos élményeket, tapasztalatokat kívánja bemutatni a látássérült és látó anyák körében. Míg néhány főtéma mentén azonosságok mutatkoztak meg a két csoportban, addig más témák mentén eltérések azonosíthatók az értelmezésben. Például mind a látássérült, mind a látó anyák körében megmutatkozott az anyaság egy új életcéllal való azonosítása. Eltérő volt azonban a szülői szereppel járó nehézségek értelmezése. A látássérült anyák körében nagyobb számban mutatkoztak meg a mindennapi élet során felmerülő nehézségek, kihívások, míg a látó anyák körében inkább a gyermek jövőjével kapcsolatban fogalmazódtak meg félelmek, kihívások. Következtetések: Tanulmányunkban látó és látássérült anyák anyasággal kapcsolatos tapasztalatait vizsgáltuk. Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a sérültséggel élő anyák szociális inklúziójának fontosságára és kihívásaira.
A gyermekkori játéktevékenységre való visszaemlékezés és a felnőttkori félelmek kapcsolata: játék zárt helyen és a szabadban
Adulthood fears and childhood play type preference: indoor and outdoor
Elméleti háttér
A téri tájékozódással kapcsolatos korai vizsgálatok eredményei szerint a szabadban zajló játék során megszerzett képességek, gyermek és felnőtt korban egyaránt csökkentik az idegen helyekre vonatkozó félénkséget. A gyermekkori játéktevékenység és a felnőttkori félelmek összehasonlító vizsgálatát azonban nehezíti a játéktevékenység kulturális sokszínűsége és a hosszmetszeti vizsgálatok lebonyolításának nehézségei.
Módszer
A jelen vizsgálatban a gyermekkori játékhelyzetekre való visszaemlékezés alapján feltárt játéktípus és helyszínpreferencia adatokat a személyek felnőttkori félemeinek típusával és mértékével vetettük össze. A vizsgálatában 365 nő és férfi egyetemi hallgató vett részt. Egy korábbi hazai vizsgálat keretében azonosított, zárt helyen és szabadban zajló 21 játékaktivitás típus elemzése során statisztikai eszközökkel, a játék helyszíne alapján jól elkülöníthető csoportokat képeztünk.
Eredmények
Megállapítottuk, hogy a szabadban zajló játék, fizikai megmérettetést igénylő test-test elleni küzdelem és közösségteremtő játéktípusokra osztható. A zárt térben pedig a szerepjátékok, a szociális és kognitív konstrukciós típusú játékok a jellemzők. Fiúk a test-test elleni, a lányok a közösségépítő szabadban zajló játékokat kedvelik. A zárt térben folytatott játékok esetében fiúk a szerep, lányok inkább a konstrukciós típusú játékokat preferálják. Megállapítottuk, hogy nemtől függetlenül, a zárt helyen zajló szerepjáték preferenciák az állatokkal, szociális, és szexuális jelenetekkel kapcsolatos félelmek alacsony értékeivel mutatnak összefüggést. A szabadban zajló fizikai és társas kapcsolati kihívások preferenciája pedig alacsony agorafóbiás értékekkel jár együtt.
Következtetések
a gyermekkori játék színhelye és játéktípus preferencia mértéke, valamint a felnőttkori félelmeket kiváltó helyzetekre vonatkozó érzékenység összefügg egymással.
A nem malignus eredetű vena cava superior szindróma egyik, viszonylag ritka kiváltó oka a vena cava superior trombózisa. Az egyre gyakrabban használt centrális vénás katéterek, pacemaker-elektródák alkalmazásának egyik szövődménye lehet a centrális vénák trombózis, hegesedés okozta beszűkülése, elzáródása. Egy fiatal, urémiás, 2000-ben Tesio-dializálókatéter-beültetésben részesült nőbeteg katéterdiszfunkcióhoz társuló vena cava superior trombózisáról, illetve annak extracorporalis keringésvédelemben történő sebészi megoldásáról számolunk be. Az eset kapcsán vázoljuk a vena cava superior szindróma malignus, nem malignus és iatrogén kiváltó okait, továbbá a gyógyszeres, sebészi, katéteres és egyéb terápiás lehetőségeket.
