Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Katalin Lukács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Studia Slavica
Authors: Attila Hollós, Mihály Kocsis, Katalin Szőke, and István Lukács

Hollós, Attila: Zum 90. Geburtstag von Miklós Szabó; - ?????, ?????: ? 70-????? ???? ?. ????; - ?????, ?????: ? 70-????? ??????? ??????; ???, ??????:  ? 60-????? ???? ???????; - ????, ???????: ? 60-????? ??????? ???????; - Lukac, Stjepan: Predrag Stepanovic pri šezdesetoj

Restricted access

A hospice-palliatív ellátás több mint 20 éve létezik Magyarországon, de az orvosok még keveset tudnak róla. A tanulmány célja gyakorlati információk nyújtása a hospice-ellátás lehetőségeiről, az ellátás indokoltságáról, az igénybevétel folyamatáról. A szerzők a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület adatbázisának használatával áttekintik és elemzik az aktuális országos statisztikai adatokat és bemutatják a hospice-palliatív ellátás jogi, finanszírozási és képzési hátterét. Kiemelik, hogy Magyarországon 90 hospice-ellátó működik, ahol évente több mint 8000 végstádiumú daganatos beteget látnak el. A WHO-ajánlások szerint sokkal több szolgáltatóra, illetve intézményi betegellátóra, ágyra lenne szükség. A fejlesztést szemléleti problémák is nehezítik: későn kerülnek a betegek hospice-ellátásba, és nagy a tájékozatlanság a hospice-ellátás elrendeléséről. Sokan még mindig összetévesztik a krónikus, illetve ápolási ellátással. A palliatív orvosi licenc lehetősége és a rezidensek számára kötelező 40 órás palliatív továbbképzés javíthat ezen a helyzeten. A szerzők véleménye szerint az adatok minél szélesebb körben történő közzététele segíthet a hospice-ellátással kapcsolatos tévhitek lebontásában és a halállal, haldoklással kapcsolatos szemlélet formálásában. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1504–1509.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gabriella Nagy, Katalin Lukács, Ágnes Sziray, Katalin Fazekas, Ágnes Florián, László Tamási, and Zsuzsánna Károlyi

Az elmúlt másfél évtizedben a biológiai válaszmódosító szerek, különösképpen a TNF-α-gátlók jelentős áttörést hoztak számos immunmediált reumatológiai, gasztroenterológiai és bőrgyógyászati betegség kezelésében. Egyre szélesebb körű alkalmazásuk során mellékhatásaikat is mind jobban megismerjük. Cél: Jelen munkánk célja az volt, hogy biológiai terápiában részesülő reumatológiai és bőrgyógyászati betegeink kezelése során, 3 éves nyomon követési periódus tapasztalatait összefoglalva elemezzük az előforduló mellékhatásokat, különös tekintettel a bőrgyógyászati szövődményekre. Módszer: A vizsgált 3 éves időszak alatt 324 beteget kezeltünk biológiai válaszmódosítókkal (adalimumab: 92, etanercept: 107, infliximab: 125 beteg). A kezelés alapjául szolgáló diagnózis rheumatoid arthritis volt 174 esetben, spondylarthritis ankylopoetica 60 betegnél, míg arthritis psoriatica 11 és psoriasis vulgaris 79 esetben. Eredmények: Hiperszenzitivitást 11 betegnél tapasztaltunk (3,4%), közülük 5 volt súlyos, a kezelés elhagyását igénylő eset. A mellékhatások legnagyobb részét az infekciók tették ki, közülük 10 (3,1%) érintette a bőrt, míg 9 (2,8%) a légzőtraktusra lokalizálódott. A fertőzések többsége enyhe vagy középsúlyos lefolyású volt. Malignus bőrtumor kialakulását csupán 1 esetben (0,3%) észleltük. Ritka mellékhatásként néhány betegnél gyógyszer indukálta gyulladásos reakciót figyeltünk meg: egy betegnél psoriasis jelentkezett a kezelés alatt, háromnál a már meglévő pikkelysömör jelent meg új, palmoplantaris lokalizációban. Egy esetben lichenoid exanthema kialakulását észleltük (n = 5; 1,5%). Megállapítások: A TNF-α-blokkolók alkalmazása során relatíve gyakoriak a bőrgyógyászati jellegű mellékhatások. Tapasztalataink alapján a túlérzékenységi reakciók mellett ezek döntő többsége bőrinfekció vagy gyulladásos dermatosis, mint például gyógyszer indukálta psoriasis. Jelen anyagunkban csak elenyészően kis számban tapasztaltuk malignus bőrtumor keletkezését. Orv. Hetil., 2011, 152, 212–220.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: B. Morgun, A. Richter, D. Deshmukh, V. Stepanyuk, Katalin Kálai, G. Nagy, L. Hufnagel, and Noémi Lukács

Expression of antibodies or antibody fragments in plants is a useful tool for producing active antibody derivatives for diagnostic or pharmaceutical purposes as well as for immunomodulation. We investigated the effect of cellular expression site on the stability and yield of double-stranded RNA (dsRNA)-specific single-chain Fv-fragments (scFv) in transgenic tobacco. Two antibodies (J2 and P6) belonging to the V23(J558) heavy chain variable gene family but differing in the light chain variable domain were used. scFvs were targeted to the cytoplasm - with or without anchoring them in the plasma membrane -, into the endoplasmic reticulum (ER) and to the apoplast. Although high mRNA concentrations were detected in all cases, scFv proteins accumulated only when scFvs were made ER-resident by appropriate signal sequences. When the ER retention signal was removed to allow scFv-secretion to the apoplast, no scFv-proteins were detected. Despite the strong homology of the VH-sequences of J2 and P6 antibodies, only P6 provided a stable scFv scaffold for intracytoplasmic expression. J2-scFv could not be stabilised either by adding a C-terminal stabilisation signal or by anchoring the protein on the cytoplasmic side of the plasma membrane (PM). It was found that dsRNA-specific J2-scFvs are active in vivo and enhance Potato Virus Y induced symptoms in infected tobacco. This is the first report describing the expression and biological effect of RNA-specific antibodies in plants.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Tóth, Gábor Lukács, Zsolt Cselik, Gábor Bajzik, Miklós Egyed, Zsolt Vajda, Katalin Borbély, Janaki Hadjiev, Tünde Gyarmati, Miklós Emri, Árpád Kovács, and Imre Repa

Absztrakt:

Hazánkban az első és eddig egyetlen centrumként a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Központjában üzemel multimodalitású PET/MR képalkotó berendezés. Összefoglaló közleményünk célja bemutatni a PET/MR képalkotás hazai klinikai alkalmazásának lehetőségeit, a tumoros és nem malignus kórképek diagnosztikájában szerzett kezdeti tapasztalatainkat, illetve az új hibrid képalkotó technológia további, jövőbeli alkalmazási területeinek ismertetése. Orv Hetil. 2018; 159(34): 1375–1384.

Restricted access