Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Katalin Marótzy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Friedrich Lóránd építész (1891–1947)

Lóránd Friedrich Architect (1891–1947)

Építés - Építészettudomány
Author:
Katalin Marótzy

Tanszékünk, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke idén – 2020-ban – ünnepli alapításának 150. évfordulóját. A legendás professzortársak – mint Wälder Gyula, Hültl Dezső, Kotsis Iván, Sándy Gyula, … – mellett kevesebb figyelmet kapott az eddigi kutatásokban a csendesebb személyiségű Friedrich Lóránd, aki 1942-től az Újkor tanszék professzora, az 1946/47-es tanévben a Mérnöki és Építészmérnöki Kar dékánja volt. Életművének teljes körű feltárása még a kutatás további feladata, életrajzának és munkásságának vázlatos összefoglalására teszünk most kísérletet elsősorban sajtókutatás alapján.

Summary. Our department (the Department of History of Architecture and Monument Preservation, Faculty of Architecture, Budapest University of Technology and Economics) celebrates its 150th anniversary this year. Beside the legendary professors like Gyula Wälder, Dezső Hültl, Iván Kotsis, Gyula Sándy, etc., Lóránd Friedrich has not been in the focus of research. He was the professor of the Renaissance and Baroque Department from 1942 and was the dean of the Faculty in the school year 1946/47. The complete cognizance of his oeuvre is the objective of further research. We make an attempt to give a sketchy summary of his biography and life-work based primarily on press analysis.

Open access

A Major Máté születésének centenáriuma alkalmából megrendezett konferencián PhD kutatási tevékenységemről számoltam be. A XIX. század második felének periodizációs és terminológiai kérdéseinek felvetése után a budapesti neoreneszánsz jellegzetes időszakainak és általános formai jellemzőinek bemutatása következik épületpéldákkal illusztrálva, a korabeli szakirodalmat is áttekintve. A mintakövető megoldásokon túl azonban egyéni és egyedi megoldásokat is találhatunk a szakmailag felkészült, nagy mesterek életművében. Megállapítható, hogy a XIX. század második felének építésze egyedi invencióit megvalósíthatta akár a kompozícióban, akár a részletformálás tekintetében. Jellemzően az egyediség ott jelent meg, ahol az eredeti, ideális, reneszánsz palotahomlokzat és a felöltöztetendő XIX. századi épület között eltérés van a méretek vagy a funkció tekintetében.

Restricted access

Wéber Antal könyvtára

Adalék a XIX. századi magyar építészeti szakirodalom kutatásához

Építés - Építészettudomány
Author:
Katalin Marótzy

A XIX. században jelentősen megnőtt a kiadott építészeti témájú könyvek száma, köszönhetően a sokszorosítási - metszési, litográf - technikák fejlődésének is. A korábbiakhoz képest gyorsabb tájékoztatást jelentettek az építészek számára Magyarországon a havonta megjelenő építészeti szakfolyóiratok, a magyar nyelvű Építési Ipar és a német nyelvű Budapester Bauzeitung. Ezek az építészeti könyvek és folyóiratok nagyrészt szerepelnek könyvtáraink állományában, azonban nehéz megítélni, hogy az egyes építész műveltsége milyen széles körű lehetett, ha nem ismerjük a nagy mesterek személyes könyvtárait. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtárában szerencsésen megmaradt Wéber Antal könyvtára, ennek áttekintésével közelebb kerülhetünk a XIX. századi építészeti szakirodalom mélyebb megismeréséhez.

Restricted access

A historizmus léptékváltó építkezései a budai polgárvárosban

Large Scale Residential Building Investments in Buda Castle District Between the Compromise and the First World War

Építés - Építészettudomány
Author:
Katalin Marótzy

A gótika építészetén nem szokás számon kérni, hogy a 15. században miért bontottak le egy román kori félköríves szentélyt egy sokszor ugyanakkora sokszögzáródású kedvéért, és egy barokk kastélytól sem várjuk, hogy a korábbi épületperiódusokhoz érzékenyen viszonyuljon léptékében egy 18. századi építészeti megoldás. A historizmus is megérdemli, hogy saját vonatkoztatási rendszerében szemléljük, és egy pillanatra eltekintsünk attól a szereptől, amibe a jelenkor kényszeríti a várbéli – nagyrészt már rég elpusztult – házakat. A budai vár területe a kiegyezés után lendületes fejlődésen ment keresztül, a királyi palota Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos tervei szerint kiépült, és nagy állami intézmények kaptak működésükhöz szükséges korszerű és monumentális épületeket elsősorban a Várhegy déli felén. Elkészült a Mátyás-templom purista szellemű helyreállítása és festői látványkerete, a Halászbástya Schulek Frigyes tervei szerint. Eközben a polgárváros telkein kisebb telekösszevonások, átalakítások és nagyobb léptékű építkezések is történtek, melyekre nagyrészt már nem is emlékszünk. A II. világháború rombolása után a napvilágra került – és a műemlékvédelem-tudomány fejlődése nyomán már más súlyon értékelt – középkori egyedi emlékek és a korai települési karakter új szemléletű helyreállításokat hoztak. A léptékükben nagyobb volumenű historizáló épületek megőrzése a 20. század közepének szemléletébe nem illeszkedett. Az előadás olyan példákat mutatott be, ahol a később már elavult, de a maga idejében korszerűnek tartott elképzelések szerint terveztek átépítéseket és új palotákat a budai vár polgárvárosába.

Open access

Az írás a századforduló építészeti stílusainak terminológiai árnyalására tesz kísérletet konkrét példák és korabeli források segítségével. A historizmus és a szecesszió egymás mellett élésekor, két pályázatot szerveztek nagy pénzintézeti központok épületének tervezésére (az elsőt a Tőzsde, a másodikat az Osztrák-Magyar Bank számára), mindkettőt Budapestre, a Szabadság térre. Jól jellemzik a korszakot; mindkettőn részt vett Alpár Ignác és Lechner Ödön, akik a két ellentétes(?) szemléletű stílus képviselői voltak. A kortárs sajtó — és nem csak a szaksajtó — nagyon érdeklődött a pályázatok iránt. A kánont, amennyiben ez meghatározó/meghatározható, olyan kritikusok alakították, akik közt többen elköteleződtek a „protomodern”-nek is nevezhető mozgalomhoz, a szecesszióhoz vagy csak Lechner muvészetéhez; és ma már szinte ismeretlen a historizmus korabeli elméleti háttere is. Visszatekintve az eredeti forrásokra, jól látszik, hogy a két irányzat között korántsem olyan széles a szakadék, mint azt az utókor sokáig látni vélte.

Restricted access

Hat törvényhatósági jogú város székházépítési pályázata •

Hivatalszervezés és helyigény

Office Organization and Space Requirements on the Examples of the Headquarters of Cities with Municipal Rights

Építés - Építészettudomány
Authors:
Zoltán Megyeri-Pálffi
and
Katalin Marótzy

A magyar nagyvárosok városházái – amelyek többsége a magyar historizmus legszebb építészeti emlékei közé tartozik – jól reprezentálják azt a robbanásszerű polgárosodást és modernizációt, amely az Osztrák– Magyar Monarchia (1867) létrejöttével bekövetkező változások velejárója volt.

Tanulmányunkban a korszak építészeti tendenciáinak megismeréséhez kívánunk egy új szempontot adni: a nagy városházák térszervezetét vizsgáljuk meg a közigazgatási struktúra történeti alakulásának fényében. Ezzel az elemzéssel egyúttal az adminisztráció és az építészet sajátos viszonyrendszerét is megvilágítjuk.

A vizsgálat alapját a dualizmus korának magyar építészeti szaksajtójában közölt hat törvényhatósági jogú város részletesebb pályázati dokumentációja adja, amely látványosan tükrözi a korszak városháza- építészeti tendenciáit. Győr (1893–1894), Pécs (1902–1903), Marosvásárhely (1905), Szabadka (1906), Pozsony (1907) és Kolozsvár (1910) városi székházainak tervpályázati anyagát dolgoztuk fel, aminek köszönhetően a városháza mint jelentős közigazgatási épülettípust elemeztük az építészeti funkció és a hely igény relációjában. Így – a legnagyobb városházák pályázatain keresztül – a kor városházáinak mint adminisztratív épületeknek – ismert építészeti reprezentativitása mellett – alaprajzi rendszerükben, helyiség struktúrájukban megfigyelhető speciális vonásait rajzolhatjuk fel.

The city halls of the Hungarian large cities – most of which are among the most beautiful architectural monuments of Hungarian historicism – well represent the explosive civilization and modernization that accompanied the changes that took place with the establishment of the Austro–Hungarian Monarchy (1867).

In our study, we want to give a new perspective to get to know the architectural tendencies of the period: we examine the spatial organization of large city halls in the light of the historical development of the administrative structure. With this analysis, we also shed light on the specific system of relations between administration and architecture.

The study is based on the more detailed tender documentation of six cities with municipal rights published in the Hungarian architectural press of the age of dualism, which spectacularly reflects the city hall architectural tendencies of the period.

We wrote up the design competition material of the city headquarters of Győr (1893–1894), Pécs (1902– 1903), Târgu Mureş (1905), Subotica (1906), Bratislava (1907) and Cluj-Napoca (1910), thanks to which we analyzed the city hall as a significant administrative building type in relation to architectural function and space requirements. Thus, through the tenders of the largest city halls, we can draw the special features of the city halls of the age as administrative buildings, in addition to their well-known architectural representativeness, in their floor plan system and room structure.

Open access

A pályázat mint jelenség a késő historizáló építészet korában

The design competition as a phenomenon in hungarian late historicist architecture

Építés - Építészettudomány
Authors:
Márton Székely
and
Katalin Marótzy

Az építészeti tervpályázatok története Magyarországon a XIX. század közepén kezdődött, és az első világháborúig folyamatos fejlődést tapasztalhatunk. A kiegyezés környékének jelentős tervversenyeit korábban már kutatták, azonban a késő historizmus évtizedeiben megszaporodó pályázatok közül mindeddig csak néhányról született részletes elemzés. Tanulmányunk célja az Ybl Miklós halálától az I. világháborúig terjedő korszak pályázati eseményeinek összefoglalása, melyhez elsődleges forrásunk a korabeli szaksajtó volt. Az 1890–1920 közötti évek pályázati témájú sajtómegjelenéseinek összesítésével készült adatsorok alapján mutatjuk be a korszakbeli tendenciákat és a kiemelt figyelmet keltő pályázatok sorát. A XX. század első éveiben rohamosan fejlődő nyomdatechnikának köszönhetően nagy mennyiségű meg nem épült pályatervet ismerünk a korszakból, melyek – a megvalósult tervek mellett – tovább árnyalhatják ismereteinket a századforduló építészetéről. A hazai szakmai érdekképviselet úttörője, a Magyar Mérnök és Építész Egylet (1867–1944) működése során mindvégig legfontosabb feladatai között tartotta számon a pályázatok ügyét, s a szervezet által jegyzett dokumentumok értékes, új adalékokkal szolgálhatnak a szaktörténet számára.

Restricted access

Magyar közigazgatási épületek pályázatai a dualizmus korában

Stílusirányzatok a földművelésügyi minisztérium 1907-es átépítési tervpályázatán

Architectural competitions of administrative buildings in Hungary between 1867–1918

Style-trends at the architectural competition for modernizing the ministry of agriculture in 1907
Építés - Építészettudomány
Authors:
Márton Székely
and
Katalin Marótzy

Az építészeti tervpályázatok intézménye Magyarországon a 19. század utolsó harmadában egyre szélesebb körben elterjedt. A századforduló éveire nagyszabású középületek esetében a tervezési megbízások többségét már verseny keretében nyerték el az építészek. A települések helyi önkormányzata és a központi kormányzat fővárosi hivatalainak építése nagy lendületet vett, ezek jó részét már nyilvános tervpályázaton hirdették meg. A végrehajtó hatalom reprezentatív minisztériumi palotái a korszerű – tisztán irodai funkciójú – épületek első magyarországi példái közé tartoztak. Budapesten a dualizmus időszaka alatt végül összesen négy ilyen funkciójú, teljesen új épület készült el, melyek közül a földművelésügyi tárca 1880-as években épült székhelye az egy évtizeddel későbbi kritikák szerint funkcionálisan és formálásában is sikerületlennek tartott mű volt. Az épület elkészülte után két évtizeddel máris jelentős átalakítását vették tervbe, mely munkára nyilvános, névaláírásos pályázatot írtak ki. Az 1907-es pályázat a magyar historizmus egyik utolsó nagy seregszemléjének is tekinthető, melyről a sajtó részletesen tudósított. Az ismert pályatervek között egyaránt találhatóak historizáló és századfordulós munkák is, jól tükrözve a korszak építészetének polémiáit. A publikált tervanyag vizsgálatával szeretnénk tovább árnyalni a korszak építészeti tendenciáiról alkotott képet.

Restricted access

A magyarországi romantika egyik legjelentősebb alkotása a mára romokban heverőnagyhörcsökpusztai Zichy-kastély, ismertebb nevén Annavár. A korábbi XIX. és XX. századi szakirodalom a kastély tervezését Ybl Miklósnak tulajdonította, Wéber Antalt mint az átalakítás tervezőjét említette. E téves álláspontot a tervtári anyag átvizsgálásával és a helyszín alapos bejárásával sikerült cáfolnunk. Az Ybl-hagyatékban található nagyhörcsökpusztai tervlapokat –az ábrázolt átalakítások követésével –sikerült időrendi és tematikus rendbe foglalni. A Wéber által 1852-től tervezett és Ybl elképzelései szerint az 1860-as években átalakított kastély elemzése a főúri háztartás és a stílus szempontjából is érdekesnek bizonyult. A terv- és felmérési rajzok sorozatán egy olyan főúri lakóhely képe bontakozik ki, amely a gyakori változtatás során, a fiatal és még nőtlen gróf Zichy Paulai Ferenc házasságával gyökeresen átalakuló és feleségének, Kornis Anna grófnőnek egyre növekvőigényeitől generált, összetett háztartást mutat. A megrendelői elvárások rutinos ismeretében Wéber –elsősorban a társasági funkciók kapcsolásakor –már a korai tervváltozattól egy olyan előremutató térkompozíciót érlelt ki, amely évtizedekre követendőpéldául szolgált kortársai számára is. A gótizáló romantikus kastély stílusvizsgálata további bizonyítékokkal szolgált arra, hogy Wéber nemcsak az elsőépítési fázis, hanem az épület teljes összképet meghatározó tervezője volt.

Restricted access
Restricted access