Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Katalin Pető x
Clear All Modify Search
Authors: Katalin Pető, Norbert Németh, Tamás Lesznyák, István Furka and Irén Mikó

Absztrakt

A szerzők áttekintést adnak a DE OEC Sebészeti Műtéttani Tanszék oktatómunkájának főbb mutatóiról 2000–2013 között mind a graduális, mind a posztgraduális oktatás terén. A jelzett periódusban több új tantárgy került bevezetésre, új kurzusok indultak, korábbi tárgyaknál óraszámváltozások történtek. Az oktatási tematika bővült, az oktatási anyag jelentős átalakításon, fejlesztésen ment keresztül: új oktatófilmek, jegyzetek és egy új tankönyv született ebben az időszakban. A gyakorlati oktatásban a hangsúly áttevődött az élő szöveten végzett beavatkozásokról a modelleken (oktatástechnikai és fantommodellek, biomodellek) történő gyakorlatokra. A tanszék oktatómunkája több alkalommal részesült komoly támogatásban (anyagi támogatás, műszerbeszerzés, műszerkészlet-adományozás) saját egyetemünk, partnercégek, valamint HEFOP- és TÁMOP-pályázatok elnyerése révén. Infrastrukturális lehetőségeink is javultak, ami a fenti tényezőkkel együtt hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években emelkedett az oktatómunka színvonala és az oktatott hallgatók létszáma a graduális és posztgraduális oktatásban egyaránt. Mindezen változások-fejlesztések bemutatásra kerültek különböző szakmai fórumokon, illetve közleményekben is egyúttal komoly minőségellenőrzésként is.

Restricted access
Authors: Zsolt Szentkereszty, János Pósán, Katalin Pető, Péter Sápy, Miklós Boros, István Takács and Sándor Sz. Kiss

Absztrakt

Bevezetés: A sternoclavicularis ízület pyogen fertőzése ritka kórkép, melynek kezelése lehet konzervatív (antibiotikumok), vagy sebészi (az ízület feltárása és drainage-a, illetve annak resectioja). A szerzők elemzik a sternoclavicularis ízület pyogen fertőzése miatt kezelt betegek oki és predisponáló tényezőit, tüneteit, a diagnózis és a műtéti kezelés kérdéseit és annak eredményességét.

Betegek és módszer: A 6 betegnél (5 férfi, egy nő, átlagéletkor: 56, 8 év) a kiváltó ok 2-2 esetben trauma, illetve távoli szeptikus góc, 1-1 esetben intraarticularisan adott injekció, illetve korábbi sugárkezelés volt. A betegségre hajlamosító tényező (diabetes mellitus, köszvény, krónikus alkoholizmus és májcirrho-sis) 2 betegnél volt kimutatható. A leggyakoribb tünet az ízület duzzanata, a bőrpír, a láz, a fájdalom és a váll mozgáskorlátozottsága volt. Valamennyi betegnél a CT-vizsgálat igazolta az ízület destructioját. Konzervatív terápiát egy esetben alkalmaztak, de ennek eredménytelensége miatt radikális resectiot végeztek. Egy-egy betegnél a többszörös szeptikus góc és a kísérő mediastinitis miatt először debridement és drainage műtét, később második ülésben resectio, a többi három betegnél első ülésben az ízület resectioja történt.

Erdemények: A konzervatív, illetve drainage kezelés mindhárom esetben eredménytelen volt, ezzel szemben az ízület resectioja valamennyi betegnél gyógyulást eredményezett. Műtéti szövődményt nem észleltek. Radikális műtét után átlagosan 28,2 hónappal a funkcionális eredmények kiválóak voltak.

Következtetések: A konzervatív kezelés és a drainage csak akkor ajánlott, ha súlyos szövődmények társulnak a betegséghez. Ilyenkor második ülésben érdemes resectiot végezni. A legeredményesebb kezelési módnak a radikális resectiot tartják.

Restricted access
Authors: Andrea Furka, Norbert Németh, Katalin Pető, Zsolt Szentkereszty, László Tóth, István Furka, Irén Mikó and Péter Sápy

Absztrakt

Májműtétek során gyakran szükséges az ellátó erek hosszabb-rövidebb idejű leszorítása, ezáltal a szerv vérellátása átmenetileg zavart szenved, majd az ezt követő reperfusio során további károsodások jöhetnek létre. Ezek hatására az adott szervben is és más lokalizációban is anyagcsere- és morphologiai változások jöhetnek létre, amelyek meghatározzák a szervek, szövetek további sorsát, életképességét, regenerációját, ezáltal a műtét kimenetelét is. Állatkísérletes modellben vizsgáltuk a Báron/Pringle manőver hatását a májfunkció és szövettani károsodások szempontjából. 12 beagle kutyán 3×15 perces ligamentum hepatoduodenale leszorítás során, majd 30 perces reperfusio után vettünk vér- és szövettani mintákat. Markáns szövettani változásokat észleltünk mind a máj, mind a vékonybelek területén, valamint a májenzimek közül. Legkorábban a GPT-emelkedés jelentkezett, majd a 30 perces reperfusiót követően a GOT és a LDH is megemelkedett. Állatkísérletes modellen hosszúnak bizonyult a harmadik 15 perces leszorítás, legérzékenyebben a GPT-emelkedés jelezte az ischaemiát.

Restricted access
Authors: Eldin Mohamed Gamal, Györgyi Szabó, Péter Metzger, István Furka, Irén Mikó, Katalin Pető, Andrea Ferencz, József Sándor, Zsolt Szentkereszty, Péter Sápi and György Wéber

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: 1968-ban R. E. Fear először közölt tanulmányt a laparoscopos „Port site” herniáról (Trocar site hernia, TSH), jelenlegi előfordulási gyakorisága eléri a 0,65–2,80%-ot. A sebészi laparoscopia elterjedésével a beavatkozások során szokássá vált, hogy a 10 mm-nél kisebb trokársebeket nem zárják be. Ugyanakkor egyre több közlemény foglalkozik az 5–6 mm-es trokár (továbbiakban: KT) helyén keletkező sérvek elzáródásával. Anyag és módszer: A szerzők oktatási célból 60 kutyán végzett laparoscopos cholecystectomia műtét után 2 és 4 héttel relaparoscopiát végeztek, és posztoperatív adhaesiók után kutatva azt is figyelték, hogy a laparoscopos trokárok intraabdominalis behatolási helyein vannak-e sérvek, különös tekintettel a KT-ra. Eredmények: A 60 kísérleti állat 20%-ában volt látható intraabdominalis sérv, és a sérvek 70%-a a KT helyein helyezkedett el. Következtetések: A megszokott gyakorlattal ellentétben az irodalomban egyre többen hangoztatják a nagy trokárok és a KT ejtette teljes vastagságú hasfali sebek zárásának szükségességét, megelőzendő a sérvek kialakulását és kizáródásuk lehetőségét. Tanulmányunkban a technikai és klinikai lehetőségeket mutatjuk be.

Restricted access