Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Katalin Sebők x
- Refine by Access: All Content x
An uncommon vessel was found in one of the graves on a settlement of the Tisza culture at Pusztataskony-Ledence 1, near Kisköre-Gát. The present study traces the cultural and chronological connections of the find, and attempts, by a comparative analysis of distinct elements of the site’s burial rite, to determine the character of the cultural effects expressed through them. A petrographic analysis of ceramic samples collected from the material of grave 1-718 and the settlement, written by A. Kreiter and O. Viktorik, is completing the article.
Absztrakt
Bevezetés: Az alvásminőséget számos tényező befolyásolhatja, az insomnia pedig hatással van az egészségi állapotra. Célkitűzés: Kutatásunk célja felmérni az insomnia gyakoriságát és hatásait, az alvást befolyásoló tényezőket és az elalvást segítő szokásokat felnőttek körében. Módszer: Az adatfelvétel országosan online és a dél-dunántúli régióban papíron történt, 455 felnőtt töltötte ki a kérdőívet, amelynek része az Athén Insomnia Skála. Eredmények: A vizsgálatban részt vevők 13,4%-a insomniás. Az insomniát (átlagpont: 5,08) befolyásolja a táplálkozás minősége (p<0,001), a kávéfogyasztás (p = 0,045) és a sport (p = 0,011), továbbá összefüggésben van a krónikus betegségek (p = 0,001) és a pszichoszomatikus panaszok gyakoriságával (p<0,001). Az alvászavar leggyakoribb okai: munkahelyi stressz (35,6%), magánéleti stressz (35,4%) és fájdalom (24,2%). Akik a magánéleti stresszt (p = 0,001) és fájdalmat (p = 0,033) jelölték oknak, rosszabbul alszanak. Elalvási problémák esetén alkalmazott leggyakoribb szokások a tévénézés, az olvasás; a válaszadók 7,5%-a alkalmaz altatószert és 11,4%-a gyógyteát. Következtetések: Kutatásunkkal felhívjuk a figyelmet az insomnia gyakoriságára, hatásaira és az elalvást segítő lehetőségekre. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1955–1959.
Most of the 68 wells uncovered on the single-layer horizontal settlement lying adjacent to the tell at Polgár-Csőszhalom did not contain any unusual finds. A few wells, however, yielded remarkable assemblages that can be interpreted as intentional, structured depositions. One of these was Feature 272, a well lying some 80–90 m from the one-time water shore, which contained a remarkably high number of vessels, most of which were lavishly ornamented. The form and the contents of this well suggest that it represents the archaeological imprint of a series of ritual acts performed according to a set of strict rules and the structured deposition of the ritual paraphernalia.
A gyermekkori asztma, allergiás rhinitis és atópiás dermatitis prevalenciája világszerte folyamatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. A legfrissebb közlések az emelkedő tendencia megváltozásáról, plató kialakulásáról vagy csökkenésről számolnak be. A szerzők 2003 után 2006-ban is meghatározták az asztma és asztmatünetek prevalenciáját Baranya megyei iskolás gyermekek körében, hogy regisztrálják az esetleges változásokat. Vizsgálati anyag, módszer: Munkájukhoz az ISAAC (International Study for Asthma and Allergies in Childhood) III. fázisú protokoll magyar nyelvre fordított kérdőívét használták. 2006 februárjában 16 általános iskolában (6 nagyvárosi és 10 kisvárosi, falusi) 2404 (1124 fiú, 1280 lány) 6–7 és 13–14 éves gyermek adatait gyűjtötték össze, és értékelték, illetőleg az adatokat a 2003-ban végzett ISAAC I. fázisú protokoll szerinti felmérés eredményeihez viszonyították. Eredmények: A valaha előfordult asztmás nehézlégzés és az orvos által megállapított asztma prevalenciája nem változott szignifikánsan (2006-ban 20,2% és 6,7%, 2003-ban 19,8% és 8,2%), míg a legutóbbi 12 hónapban előforduló asztmás nehézlégzés aránya szignifikánsan emelkedett (2006-ban 9,6% és 2003-ban 6,8%). A várakozásnak megfelelően, 2006-ban éppúgy, mint 2003-ban, a fiúk és a 6–7 évesek körében szignifikánsan magasabb volt a prevalencia, mint a lányok és a 13–14 évesek körében. 2006-ban és 2003-ban nem volt szignifikáns különbség a nagyvárosi és a kisebb települések iskolás gyermekeinek asztma- és asztmatüneti prevalenciájában. Következtetés: Baranya megyében az iskolás gyermekek körében a legutóbbi 12 hónapban előforduló asztmás nehézlégzés prevalenciája szignifikánsan emelkedett a vizsgált periódusban, a valaha előforduló asztmás nehézlégzés és az orvos által megállapított asztma prevalenciája nem változott.
Absztrakt:
Bevezetés: A XXI. századi orvosképzés kihívásaira adott egyik válasz a szimulációs oktatás, amely hozzájárul az orvostanhallgatók klinikai készségeinek hatékony fejlesztéséhez, csökkentve a klinikusok és a kórházi betegek terheit. Célkitűzés: A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán létrehoztunk egy szimulációs oktatási programot a MediSkillsLab intézményén belül, ahol célul tűztük ki az orvostanhallgatók anamnézisfelvételi és szakmai kommunikációs készségeinek interdiszciplináris formában történő hatékony fejlesztését. Módszer: A kurzust a korábbi évek magyar orvosi szaknyelvi oktatása során szerzett tapasztalataink mellett nemzetközi példák felhasználásával hívtuk életre. Módszerül az Amerikában már az 1960-as években elterjedt Standardized Patient Programot választottuk. Eredmények: Az újdonság egyrészt a program hazai, elsőkénti bevezetésében, másrészt interdiszciplinárissá tételében rejlik. Az órákon szakorvosok, nyelvészek, színész-páciensek és orvostanhallgatók együttműködésével fejlődik a hallgatók szakmai, szaknyelvi és kommunikációs kompetenciája. Következtetés: A kurzust teljesítő diákokkal készített interjúk megerősítik a módszer létjogosultságát, amelynek eredményeként a betegekkel eredményesebben kommunikáló orvosok kezdhetik meg klinikai munkájukat. Orv Hetil. 2017; 158(26): 1022–1027.
