Search Results

You are looking at 1 - 10 of 87 items for

  • Author or Editor: Katalin Szabó† x
Clear All Modify Search

A rendszerváltás nyomán számos volt szocialista országban lényeges átalakulásnak vagyunk tanúi a foglalkoztatásban. A változások jól illeszkednek a globalizálódó világgazdaság fő áramlataiba. A munka, amely a tervgazdaságok legmerevebb tényezője volt - nem kis részben a külföldi vállalatok térnyerésének köszönhetően - mozgásba jött. A világszerte zajló változások különös erővel érintik a tranzíciós országok munkavállalóit, hiszen ezekben az országokban a munkaviszonyok még a fejlett világban tapasztalhatóaknál is sokkal merevebbek voltak. A korábbi állapot a 90-es évek közepétől Magyarországon is szinte mindenben az ellenkezőjére váltott. Az alapvetően a bizonytalanságra visszavezethető feltételes foglalkoztatás azonban jóval kisebb arányú Magyarországon, mint a nyugodtabb viszonyokkal jellemezhető régi EU-tagországokban. E tanulmányban a szerző magyarázatot keres erre a paradoxonra.

Restricted access

A 2007-es nyári eseményekkel indult és 2008-ban már látható formát öltött válság semmiképpen sem egy a szokványos recessziók sorában. A szubprime válságként ismert visszaesés egy több évtizedes léptékű transzformációs válság része, és nem érthető meg ezen a kontextuson kívül. A transzformációs válság annak a következménye, hogy az ipari társadalom tömegtermékeket produkáló, rutinfolyamatokon nyugvó merev rendszere fokozatosan átadja helyét a gyorsan változó, innovatív tudásgazdaságnak. A tanulmány sorra veszi ennek az új gazdaságnak a fontosabb elemeit, amelyek közös tulajdonsága a bizonytalanság, illetve a stabilitás hiánya. Azok a hagyományos piacbefolyásoló eszközök (például a keynesi keresletnövelés), amelyek kiszámíthatóan működtek a tömegtermékek piacán és jól kalkulálható tömegreakciókat váltottak ki, az információgazdasági környezetben lényegesen veszítenek erejükből. A munkavállalók, a gazdasági szervezetek és a kormányok nehezen alkalmazkodnak az új gazdaság természetéhez: a gyors változásokhoz és az állandósult bizonytalansághoz. A szerző a munkapiaci anomáliák: az új, magasabb természetes rátát produkáló munkanélküliségnek és a tehetséges munkavállalók hiányának az együttes jelenlétén keresztül mutatja be az alkalmazkodás viszontagságait. A tanulmány a kormányzati alkalmazkodás nehézségeinek és az állami szabályozás megoldatlan dilemmáinak az elemzésével zárul a szellemi termékek piacán.

Restricted access

Absztrakt

Selye János egyaránt mély benyomást tett mind a magyar orvosi, tudományos, mind pedig a közéletre. 1938-ban értekezett először az Orvosi Hetilapban az alarm reakcióról. A háború utáni magyar kapcsolatai is széles körűek voltak és kiterjedtek nemcsak a hazai előadások és tudományos publikációk, hanem a magyar hallgatók montreali képzésére is. A gazdag levéltári anyag feltárása folyamatban van és minden bizonnyal izgalmas adatokat tartogat még számunkra. Orv. Hetil., 2015, 156(35), 1436–1440.

Restricted access

The rapid institutional changes taking place today, including the emergence and global spread of new institutions bring to the fore the question of how new institutions develop. From the 1990s onwards, a new technical term has begun to spread in the literature: institutional entrepreneurship, reflecting the revaluation of people’s activity in institutional change. The aim of the paper is to answer the questions regarding this kind of entrepreneurship. How does institutional entrepreneurship emerge, how can we interpret and define this phenomenon? What kind of driving forces are behind it? How does it work in the real economy? The novelty of the paper is in addressing institutional entrepreneurship as the result of a special ability and activity of actors to combine different, already known elements for building up new institutions. The study introduces the characteristics of institutional entrepreneurship, using the example of the sharing economy, by contrasting sharing as an alternative to conventional market solutions. The paper also demonstrates how the institutional entrepreneurship of sharing changes its socio-economic environment, from mobilization of unused resources through perception of ownership to the increase of the growth potential of the economy.

Restricted access

This article is the shortened version of the national report submitted to International Academy of Comparative Law. It summarizes and describes the present situation of the Hungarian Private International Law by analyzing the Law Decree No. 13 of 1979 on Private International Law (hereafter referred to as Code). The Law Decree is the first legal instrument in the history of the Hungarian PIL which has been modified significantly with the aim of harmonization with European Law since 2004. The major part of the article deals with defining the different aspects of theoretical approach which provides a profound interpretation of Hungarian PIL in scientific terms. On the other hand, the applied scientific approach serves as a guideline for filling legal gaps in the Hungarian PIL Code. In addition to this, the article gives an overview of the Hungarian judicial application of PIL rules emphasizing the eclectic and contradictory character of the jurisdiction in Hungary.

Restricted access
Acta Oeconomica
Authors: Katalin Szabó and Jan Kettnaker

Book Reviews: (1) János Kornai: A gondolat erejével: Rendhagyó önéletrajz(By Force of Thought: Irregular Memoirs). Budapest: Osiris, 2005, 426 pp. (Reviewed by Katalin Szabó); (2) William J. Baumol: The Free Market Innovation Machine - Analyzing the Growth Miracle of Capitalism. Princeton University Press, 2002, 318 pp. (Reviewed by Jan Kettnaker)

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Egészségi állapotunk megőrzésében kulcsfontosságú a táplálkozás. Ezért a megfelelő étkezési szokások kialakítása igen fontos a serdülőkorban. Az étkezési magatartást olyan személyiségjegyek is befolyásolják, mint például az énhatékonyság, az optimizmus/pesszimizmus és az önkontroll. Célkitűzés: Célunk a serdülők étkezéssel kapcsolatos attitűdjeinek, magatartásának és az őket befolyásoló információforrásoknak a feltérképezése, valamint ezek szociodemográfiai és pszichológiai változókkal való kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A résztvevők középiskolások voltak (n = 277; 54% fiú; átlagéletkor: 16 év; szórás = 1,25). Önkitöltős kérdőívünk szociodemográfiai, étkezési magatartásra, attitűdökre és információkra vonatkozó kérdéseket, valamint három pszichológiai skálát tartalmazott. Eredmények: Faktoranalízissel kialakítottuk az étkezési magatartás (egészségtudatos, nem egészségtudatos, nyersétel-alapú), az attitűdök (elutasító, ambivalens, elfogadó) és az információszerzés (laikus, szakértő, internet) főbb faktorait. A korrelációelemzések szerint bár a serdülők meglehetősen egészségtudatosak a táplálkozási magatartás és attitűdök terén, megjelenik az elutasítás és az ambivalencia is. Az énhatékonyság, az önkontroll és az optimizmus nemcsak az egészségtudatos magatartás és az elfogadó attitűd kialakulásában, hanem a nem egészségtudatos magatartás és attitűd elutasításában is szerepet játszott. Az egészségtudatos táplálkozási magatartás összefügg a jobb anyagi helyzettel, a szülők magasabb iskolai végzettségével, de kevésbé a nemmel. Az információválasztást részben szociodemográfiai változók is befolyásolják: a szakértői forrásokat elsősorban a lányok, a gimnazisták és a jó tanulók választják. Következtetések: Adataink felhívják a figyelmet, hogy a serdülők táplálkozási szokásainak megismerése rendkívül fontos nemcsak a magatartás, hanem az attitűd és az információ szintjén is. Ez az életszakasz a gyermekkori táplálkozási szocializáció szempontjából nagyon lényeges, hiszen egyre inkább autonómmá válnak a fiatalok döntései ezen a téren is. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2183–2192.

Restricted access