Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Katalin Vörös x
- Refine by Access: All Content x
Betegbiztonság a klinikai transzfuziológiában
Patient safety in clinical transfusion practice
Absztrakt:
A vérkészítmény-terápia hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben, a transzfúzió ma már szinte rutin beavatkozássá vált. A liberális transzfúziós stratégia helyét átvette a restriktív transzfúziós gyakorlat és egyre nagyobb figyelmet fordítanak a transzfúzióhoz köthető nem kívánt események feltárására és kiküszöbölésére, a biztonságos transzfúziós gyakorlat kialakítására.
A transzfúziók biztonságát alapvetően meghatározza a véradó („a vérbiztonság velem kezdődik”), továbbá a korszerű vérkészítmény-előállítás és -kivizsgálás, másrészt a szigorú szabályokon alapuló klinikai gyakorlat.
Jelentős tanulmányok igazolják és ma már egyértelműen bizonyítják, hogy a nem kívánt események hátterében legjelentősebb tényező az ember, emberi hibák okozzák a nemkívánt események több mint 70%-át. A klinikumban ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az emberi tényezőkre, úgy kell szabályozni a transzfúziós tevékenység minden lépését, hogy minimálisra lehessen csökkenteni az emberi tényezőkből adódó hibákat. Ezt szolgálja többek között a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és a Transzfúziós Bizottság szabályozott működtetése.
Magyarországon is elengedhetetlen az egységes jelentési rendszer mindenki számára kötelező, ellenőrzött és szabályszerű működtetése, ami a törvényi előírásoknak megfelelően jelentett nem kívánt események elemzése révén segíti az okok feltárását és a szükséges intézkedések meghozatalát.
A hatékony vérgazdálkodás és a betegek biztonsága érdekében szükség van a társszakmák együttműködésére, transzfuziológiai standardok kidolgozására.
A túlsúlyos és elhízott betegek kezelésében alapvető szempont az egészséges életmód elsajátítása és beépülése a beteg mindennapjaiba. A kecskeméti Irányított Betegellátási Modellkísérletben indított prevenciós program célja a túlsúlyos és elhízott betegek cardiovascularis kockázati tényezőinek csökkentése, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése volt. A program keretében 2489 túlsúlyos és elhízott 18 éven felüli egyént szűrtek ki és vettek gondozásba. A betegek személyre szabott diétás és mozgásprogramot kaptak. A prevenciós programot szakképzett dietetikusok és gyógytornászok segítségével az obezitológiában jártas belgyógyász szakorvosok irányították. A betegek nyomon követése során a testsúlyváltozás mellett az eseti vérnyomásértékek alakulását, a metabolikus paramétereket és a fizikai terhelhetőséget is dokumentálták. A szerzők közleményükben a kétéves nyomon követés adatait dolgozták fel. A betegek 72%-a jutott el az egyéves követési vizsgálatig, 36%-a a kétéves vizsgálatig. Kismértékű, szignifikáns csökkenést észleltek a BMI-ben (átlagos csökkenés: 0,5605; p < 0,001), a koleszterinszintben (átlagos csökkenés: 0,23; p < 0,001). Az átlagos derékkörfogat sem az első, sem a második év folyamán nem mutatott érdemleges változást. A többi anyagcsere-paraméterben is statisztikailag jelentős csökkenést észleltek: éhomi vércukor 0,15 mmol/l (p < 0,001), ill. 0,19 mmol/l (p < 0,03), triglicerid: 0,18 (p < 0,001), ill. 0,08 mmol/l (nem szignifikáns), a HDL-koleszterin szintekben lényeges változást nem észleltek. Az első év végére a nyugalmi vérnyomás 5,9 Hgmm-rel (p < 0,001), majd a második év végére további 0,11 Hgmm-rel (nem szignifikáns) csökkent. Ez alapján a prevenciós programot sikeresnek, hatásosnak tekintjük, bár a részt vevők egészségi állapotában bekövetkezett javulás mértéke elmarad várakozásaiktól.
Új trendek az axilla sebészi kezelésében emlőrák esetén
New trends in the surgical treatment of axilla in breast cancer
Oncosurgical treatment of breast tumors involves the removal of metastatic axillary lymph nodes. In the last 30 years, the diagnosis and treatment of axillary lymph nodes have also undergone significant changes. The introduction of sentinel lymph node biopsy in 1993 made axillary block dissection with high morbidity safely omitted in a significant proportion of patients, and similarly, the staging of breast tumors and thus oncology and complex treatment became significantly more accurate. Shortly after the introduction of sentinel lymph node biopsy, intraoperative examination of sentinel lymph nodes (e.g. imprint cytology) also appeared, which significantly reduced the number of surgeries performed in the two sessions, thereby significantly reducing patient burden and surgical costs.
The results of our study indicate that axillary block dissection is required in the treatment of axilla in an ever-decreasing group of patients and this proportion will decrease further in the future, with the increasing use of alternative axillary radiotherapy.
The imprint cytological examination of sentinel lymph nodes taking into account current guidelines, no longer provides demonstrable benefits and its routine use is not justified. According to the latest international recommendations, intraoperative examination of the sentinel lymph node may be indicated in connection with mastectomy (when postoperative radiotherapy is not planned) and after neoadjuvant treatment.
Our results suggest that the detection of suspected lymph nodes during preoperative axillary ultrasound may predict the stage of the disease. Based on our research results confirm that in patients receiving neoadjuvant therapy, in addition to the preoperative size of the tumour (≤20 mm, P = 0.002), the preoperative size of the lymph node (≤15 mm, P = 0.04) may also be used to predict that the stage of the disease is N0-1.
