Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Kende Lőrincz x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Nóra Gyöngyösi, Kende Lőrincz, Sarolta Kárpáti, and Norbert Wikonkál

Az infliximab egy tumornekrózis-faktor-α-blokkoló rekombináns monoklonális antitest, amely hatékony terápiás lehetőséget biztosít psoriasisban és még számos immunmediált gyulladásos betegségben. Jól tolerálható és jelentősen javítja a beteg életminőségét. A szerzők célja az egyik lehetséges mellékhatás, a gyógyszer indukálta lupus erythematosus bemutatása egy eset kapcsán. A beteg psoriasisa kilenc éve jelentkezett béta-receptor-blokkoló gyógyszer szedése folyamán. A kezdetben alkalmazott lokális, majd szisztémás kezelés, illetve fényterápia ellenére tünetei súlyosbodtak, ezért a beteg biológiai terápia indítására szorult. A kezelés harmadik évében jelentkező általános panaszok kivizsgálásakor lupusszerű szindrómát diagnosztizáltak. A biológiai terápia elhagyása és alacsony dózisú szteroidkúra indítása után a beteg tünetei és kóros laboratóriumi paraméterei javulást mutattak. A szerzők kiemelik, hogy a biológiai terápia hatékony, de nem veszélytelen eljárás psoriasis kezelésében. Az esetlegesen fellépő mellékhatások csökkentése csak a betegek gondos követése mellett lehetséges. Bármilyen általános tünet alapos kivizsgálást igényel, mert hátterében esetenként a biológiai terápiával összefüggő súlyos mellékhatások vagy betegségek állhatnak. Orv. Hetil., 2013, 154, 590–598.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Norbert Kiss, Dóra Plázár, Kende Lőrincz, András Bánvölgyi, Sándor Valent, and Norbert Wikonkál

Absztrakt:

A hidradenitis suppurativa (HS) a szőrtüszők krónikus és rekurráló gyulladásos betegsége, mely elsősorban az apokrin verejtékmirigyekkel borított bőrterületeket érinti. A HS időszakosan fellángoló, súlyos életminőség-romlással járó kórkép, mely jellemzően a reproduktív korú fiatal felnőtteket, a 20–40 éves korosztályt érinti. Nőkben akár 3-szor gyakrabban fordul elő. Klinikai megjelenésére jellemzők a fájdalmas, hegesedő csomók és abscessusok, melyek leginkább a hónaljban, a genitalis régióban, az ágyéknál, az emlőkön, illetve a perianalis régióban fordulnak elő. A HS nagyon gyakran jár együtt igen nagy mértékű fájdalommal, bűzös váladékozással, melyek együttesen jelentős pszichológiai stresszhez, szociális stigmához vezetnek. Célunk elsősorban az volt, hogy felhívjuk a figyelmet erre az egyelőre kevéssé ismert betegségre, különösen a nőgyógyász kollégáink körében, ugyanis – a betegség típusos lokalizációja miatt – a betegek sokszor őket keresik fel először tüneteik jelentkezésekor. A kórképet a klinikai tünetek alapján a Hurley-féle stádiumbeosztással osztályozzuk. A HS kezelésével kapcsolatban számos klinikai vizsgálat történt az utóbbi években. Több gyógyszer jó terápiás hatásáról is beszámoltak, azonban az esetek többségében a terápia többszöri váltására is szükség van. A kezelés kiválasztásakor azonban nem elég a HS súlyossága alapján mérlegelnünk, ügyelnünk kell a beteg egyéb társbetegségeire, valamint egy esetlegesen fennálló terhességre, ilyenkor ugyanis nem minden elérhető szer választható. A HS nemcsak bőr-, de nőgyógyászati szempontból is fokozott odafigyelést és körültekintést igénylő betegség. Megfelelő kezeléssel ugyanakkor hosszan tartó remisszió érhető el. Orv Hetil. 2019; 160(8): 291–299.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Melinda Fábián, Györgyi Pónyai, Gergely Szombath, Eszter Nagy, Zsolt Komlósi, Ágnes Szigeti, Kende Lőrincz, Bernadett Hidvégi, and Márta Medvecz

Absztrakt:

A nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) lokális és szisztémás formában történő alkalmazása egyre elterjedtebbé vált, az ezzel kapcsolatos adverz reakciók gyakoriak. A szerzők egy 49 éves férfi beteg esetét ismertetik, aki lábszárak fájdalma miatt etofenamáttartalmú lokális készítményt alkalmazott, majd az alkalmazás helyén, UV-expozíciót követően, haemorrhagiás, atípusos, kontaktdermatitisnek megfelelő bőrtünetek jelentek meg. Tüneteinek rapid terjedése miatt sürgősségi fekvőbeteg-ellátásra szorult. Fizikális vizsgálata során az etofenamátexpozíció helyén, mindkét lábszáron, valamint azon túlmenően a karokon, valamint a törzsön és az arcon bevérzett, konfluáló, erythemás seropapulákat és maculákat láttunk, melyek mellett testszerte és a buccalis nyálkahártyán petechiák voltak megfigyelhetők. A nagy kiterjedésű és aspecifikus bőrtünetek, a fizikális vizsgálattal észlelt splenomegalia, valamint a perifériás vérképeltérés miatt indított onkohematológiai kivizsgálás során hajas sejtes leukaemia diagnózisa igazolódott. Epicutan tesztelés (ET) során az etofenamáttartalmú gélre adott, erősen pozitív reakció mellett fakátrány-, propilén-glikol-, propolisz-, ’fragrance mix I’, metilizotiazolinon-, benzoesav- és perubalzsam-poliszenzibilizáció volt verifikálható. Az etofenamát hatóanyaggal elvégzett lymphocytatranszformációs teszt (LTT) és CD69-expresszió-vizsgálat negatív eredményt adott. Orv Hetil. 2020; 161(38): 1646–1651.

Restricted access