Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Kenyhercz Viktória x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében

Deterioration of health and change in health behavior among individuals at risk of work addiction: a qualitative study

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Bernadette Kun, Anna Hamrák, Viktória Kenyhercz, Zsolt Demetrovics, and Zsuzsa Kaló

Háttér és célok

Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására. Bár az elméleti modellek feltételezik, hogy a túlzott munkavégzés többek között az egészségi állapotra is negatív hatással van, a kutatások alapvetően kvantitatív módszerekkel vizsgálták-e kérdést; kvalitatív vizsgálatok, amelyek a munkafüggő személyek saját élményeit elemzik, alig születtek. Célunk az volt, hogy munkafüggő személyek egészségi állapotának, egészség-magatartásának, és ezek munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezzük.

Módszer

Egy korábbi kutatásunk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kértünk fel a kutatásban való részvételre, és összesen 29 fővel (15 férfi és 14 nő) készítettünk félig strukturált interjúkat. Az interjúk kitértek a személyek pályaorientációjára, munkavégzési szokásaikra, munkamotivációikra, munkafüggőséggel kapcsolatos élményeikre, testi és lelki egészségükre. Az interjúkból készült átiratok elemzése deduktív és induktív szinten is zajlott, Braun és Clarke (2006) hatlépéses módszerét követve kvalitatív témaelemzéssel történt.

Eredmények

Az interjúalanyok a túl sok munkavégzés következtében számos szempontból tapasztalták az egészségromlás jeleit. Az általános egészségromlás mellett mozgásszervi és autoimmun betegségek kialakulásáról, kardiovaszkuláris és gyomorbetegségekről, túlsúlyról, alvászavarokról és kiégésről is beszámoltak. Az egészség-magatartásuk mentén is negatív irányú változásokat tapasztaltak: az egészségtelen táplálkozás és a kevés fizikai aktivitás mellett az alvás önmaguktól való megvonása is jellemző volt.

Következtetések

Kutatásunk rámutatott arra, hogy az érintettek a fizikai egészségi állapotukban megjelenő panaszaikat a túlzott munkavégzés és munkafüggőség következményeként írták le. Az eredményeink arra utalnak, hogy a munkafüggőség nem „pozitív addikció”, sőt, a jelenséget addiktológiai megközelítésből érdemes tárgyalni, mivel a munkafüggőség tünettanában is rokonságot mutat más függőségekkel.

Background and aims

An increasing amount of studies examine the risk factors and outcomes of work addiction. Several theories posited that work addiction associates not only to negative psychological and social consequences but work addiction leads to deterioration of health status. Most of the studies explore the relationship between work addiction and physical health by using cross-sectional quantitative methods and only a few amounts of qualitative studies analyzed the personal experiences of individuals with work addiction. The aim of the current study was to explore and analyze the associations between working habits, physical health status, and health behaviors among individuals at risk of work addiction.

Methods

In our previous study, applying a valid work addiction measure, we have identified a group of individuals who showed a high risk of work addiction and we asked them to participate in the current study. Finally, 29 individuals (15 males and 14 females) have been asked by a semi-structured interview. Topics of career orientation, working habits, work motivations, experiences of work addiction, and physical and mental health have been involved in the interviews. The texts of the interviews have been analyzed by qualitative content analysis, by using both deductive and inductive methods. We applied the six steps of thematic analysis by Braun and Clarke (2006).

Results

Individuals with a high risk of work addiction have reported several negative signs of deterioration of physical health as a consequence of excessive work, such as motoric diseases, autoimmune diseases, cardiovascular and gastrointestinal diseases, obesity, sleep disorders, and burnout. They have experienced negative changes in their health behavior too: unhealthy eating behaviors, lack of physical activity, and a lower need for sleep have been reported.

Conclusion

Our results have indicated that at-risk population considered physical health symptoms as consequences of excessive work and work addiction. Considering our results, work addiction is not a “positive addiction”, moreover, the problem has to be conceptualized as a behavioral addiction because the negative consequences of overwork have been experienced by these individuals.

Open access

Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében

Deterioration of Health and Change in Health Behavior Among Individuals at Risk of Work Addiction: A Qualitative Study

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Kun Bernadette, Hamrák Anna, Kenyhercz Viktória, Demetrovics Zsolt, and Kaló Zsuzsa

Háttér és célok

Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására. Bár az elméleti modellek feltételezik, hogy a túlzott munkavégzés többek között az egészségi állapotra is negatív hatással van, a kutatások alapvetően kvantitatív módszerekkel vizsgálták-e kérdést; kvalitatív vizsgálatok, amelyek a munkafüggő személyek saját élményeit elemzik, alig születtek. Célunk az volt, hogy munkafüggő személyek egészségi állapotának, egészség-magatartásának, és ezek munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezzük.

Módszer

Egy korábbi kutatásunk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kértünk fel a kutatásban való részvételre, és összesen 29 fővel (15 férfi és 14 nő) készítettünk félig strukturált interjúkat. Az interjúk kitértek a személyek pályaorientációjára, munkavégzési szokásaikra, munkamotivációikra, munkafüggőséggel kapcsolatos élményeikre, testi és lelki egészségükre. Az interjúkból készült átiratok elemzése deduktív és induktív szinten is zajlott, Braun és Clarke (2006) hatlépéses módszerét követve kvalitatív témaelemzéssel történt.

Eredmények

Az interjúalanyok a túl sok munkavégzés következtében számos szempontból tapasztalták az egészségromlás jeleit. Az általános egészségromlás mellett mozgásszervi és autoimmun betegségek kialakulásáról, kardiovaszkuláris és gyomorbetegségekről, túlsúlyról, alvászavarokról és kiégésről is beszámoltak. Az egészség-magatartásuk mentén is negatív irányú változásokat tapasztaltak: az egészségtelen táplálkozás és a kevés fizikai aktivitás mellett az alvás önmaguktól való megvonása is jellemző volt.

Következtetések

Kutatásunk rámutatott arra, hogy az érintettek a fizikai egészségi állapotukban megjelenő panaszaikat a túlzott munkavégzés és munkafüggőség következményeként írták le. Az eredményeink arra utalnak, hogy a munkafüggőség nem „pozitív addikció”, sőt, a jelenséget addiktológiai megközelítésből érdemes tárgyalni, mivel a munkafüggőség tünettanában is rokonságot mutat más függőségekkel.

Background and aims

An increasing amount of studies examine the risk factors and outcomes of work addiction. Several theories posited that work addiction associates not only to negative psychological and social consequences but work addiction leads to deterioration of health status. Most of the studies explore the relationship between work addiction and physical health by using cross-sectional quantitative methods and only a few amounts of qualitative studies analyzed the personal experiences of individuals with work addiction. The aim of the current study was to explore and analyze the associations between working habits, physical health status, and health behaviors among individuals at risk of work addiction.

Methods

In our previous study, applying a valid work addiction measure, we have identified a group of individuals who showed a high risk of work addiction and we asked them to participate in the current study. Finally, 29 individuals (15 males and 14 females) have been asked by a semi-structured interview. Topics of career orientation, working habits, work motivations, experiences of work addiction, and physical and mental health have been involved in the interviews. The texts of the interviews have been analyzed by qualitative content analysis, by using both deductive and inductive methods. We applied the six steps of thematic analysis by Braun and Clarke (2006).

Results

Individuals with a high risk of work addiction have reported several negative signs of deterioration of physical health as a consequence of excessive work, such as motoric diseases, autoimmune diseases, cardiovascular and gastrointestinal diseases, obesity, sleep disorders, and burnout. They have experienced negative changes in their health behavior too: unhealthy eating behaviors, lack of physical activity, and a lower need for sleep have been reported.

Conclusion

Our results have indicated that at-risk population considered physical health symptoms as consequences of excessive work and work addiction. Considering our results, work addiction is not a “positive addiction”, moreover, the problem has to be conceptualized as a behavioral addiction because the negative consequences of overwork have been experienced by these individuals.

Open access