Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Kinga Gyimesi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The auditory two-tone streaming paradigm has been used extensively to study the mechanisms that underlie the decomposition of the auditory input into coherent sound sequences. Using longer tone sequences than usual in the literature, we show that listeners hold their first percept of the sound sequence for a relatively long period, after which perception switches between two or more alternative sound organizations, each held on average for a much shorter duration. The first percept also differs from subsequent ones in that stimulus parameters influence its quality and duration to a far greater degree than the subsequent ones. We propose an account of auditory streaming in terms of rivalry between competing temporal associations based on two sets of processes. The formation of associations (discovery of alternative interpretations) mainly affects the first percept by determining which sound group is discovered first and how long it takes for alternative groups to be established. In contrast, subsequent percepts arise from stochastic switching between the alternatives, the dynamics of which are determined by competitive interactions between the set of coexisting interpretations.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus fájdalom prevalenciája nemzetközi adatok alapján 25% a tizenévesek körében, és a rossz életminőség mellett gyakran társul az egészségügy kiterjedt használatával és túlzott gyógyszerfogyasztással. Kevés magyarországi adat áll rendelkezésre a gyógyszerszedés gyakoriságáról és a krónikus fájdalommal való összefüggéseiről. Célkitűzés: A krónikus fájdalom prevelanciájának és lehetséges szociodemográfiai rizikófaktorainak, valamint a gyógyszerszedést befolyásoló tényezőknek a vizsgálata magyar tizenévesek körében. Módszer: Keresztmetszeti epidemiológiai, kérdőíves vizsgálatot végeztünk budapesti 4, 6 osztályos gimnáziumokban és általános iskolákban 354 diák bevonásával. A demográfiai mutatók mellett vizsgáltuk a krónikus fájdalom jellemzőit, az egészségügyi rendszer használatát, valamint a gyógyszerszedési szokásokat. Eredmények: A vizsgált személyek 31,1%-a (n = 110) szenvedett krónikus fájdalomban. A leggyakoribb fájdalom a végtagi fájdalom volt, amelyet gyakoriságban a fejfájás követett. A tizenévesek 4,6%-ának (n = 5) folyamatos fájdalma volt. A fiúk (χ2 = 9,4; p = 0,002) és a fiatalabb életkorú (Mann–Whitney U = 10906,5; p = 0,004) alanyok körében szignifikánsan alacsonyabb volt a krónikus fájdalom gyakorisága. Krónikus fájdalom esetén az alvászavar szignifikánsan gyakoribb volt (χ2 = 8,9; p = 0,03). A fájdalom fennállási ideje, erőssége, gyakorisága és időtartama egyenes arányú szignifikáns kapcsolatot mutatott az orvoshoz fordulás prevalenciájával. A megkérdezettek 78%-a (n = 276) szedett gyógyszert a megelőző hat hónapban, ugyanakkor a rendszeresen gyógyszert szedők aránya is 48,3% volt (n = 171). A gyógyszerhasználat valószínűségét a magasabb életkor, a női nem, valamint a krónikus fájdalom megléte növelte. A krónikus fájdalommal élők körében szignifikánsan magasabb, fájdalom miatt történt gyógyszerfogyasztást igazoltunk (n = 83,0, 75,5%). Következtetés: A nemzetközi eredményekhez hasonlóan a krónikus fájdalom, a gyógyszerszedés és az orvoshoz fordulás prevalenciája a magyarországi tizenévesek körében is számottevő, ami jelentős egészségügyi problémát jelent felnőttkorig terjedő hatásokkal. Orv Hetil. 2020; 161(13): 502–509.

Open access