Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Kissfazekas Kornélia x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A városközpont mint a funkcionális és szellemi tartalmak hordozója minden történelmi korszak számára magába gyűjtötte a fontosabb szerepköröket. Tényleges központként, a különböző városi kapcsolatok térbeli és társadalmi erővonalainak mágneses fókuszaként működött.__

Restricted access

The aim of this paper is to analyse the influence of the ‘emblematic’ public buildings of the state socialist era2 on the development of urban centres through examples of Hungarian rural towns. As these buildings of special importance were built typically in central areas, their relationship with the already existing historic centres is an important question.This paper aims to focus on three important contextual layers which represent significant dimensions of the urban structure (urban corpus context, urban fabric context, urban design context).This multi-layer context analysis can be considered as a new and efficient method. It can be adapted very well to analyse environmental relationships of various developments, such as housing estates or city centres.

Restricted access

A várostest formáján a település egészváros léptékű, különböző irányú vetületeinek — térképének, metszetének — alakját értjük. Ezt a formát azért érdemes megfigyelni, mert önmagán túlmutató jellemzője lehet egy városnak, ismeretében következtethetünk a település szerkezetére, működésére, fejlődéstörténetére. A várostestforma morfológiai vizsgálatán a teljes városra jellemző alaki, szerkezeti sajátosságok elemzését értjük. Bár a részletek formái (például utcahálózat, tömbstruktúra) is hozzájárulnak a városnak a formavilágához, ezúttal kerüljük az alaki részletekben való elmélyülést. Célunk nem az ebben a léptékben való formai vizsgálat, hanem az egész várostestet alakító formai jellegzetességeket, földrajzi, természeti, történeti okokat is kutatva szándékozunk kimutatni ezek hatását a részletek léptékében, a város szerkezetében, működésében, építészetében.A vizsgálat során különleges formájú városokat, alakjuk időbeli változását és a változás okait kutatjuk, hogy e jellemzőknek a segítségével megismerjük az egyes városok fejlődési-működési sajátosságait. A különleges formájú városokban speciális fekvésük és működésük miatt ugyanis olyan városszerkezeti szituációk is létrejöhetnek, amelyek általánosabb formájú városokban nem jelentkeznek ennyire kézzelfoghatóan. Afőtengely irányában így sokszor egyetlen metszet is értékes információkat tartalmaz.

Restricted access

Urban form and sustainability in historic cities

A case study of two neighbourhoods in Erbil city, Iraq

Építés - Építészettudomány
Authors: Rebaz Khoshnaw and Kornélia Kissfazekas

This paper discusses the issue of sustainable urban form in the old neighbourhoods in the centre of Erbil city. These traditional districts preserved their urban form throughout the past two centuries. During the last few decades, however, with growing population and the increased number of cars, they have lost much of their former appeal. This paper evaluates the general aspects of sustainable urban form and then analyses the two old neighbourhoods as case studies. A descriptive and interpretative method was adopted to analyse and identify the aspects of sustainability in this area. Finally, the article concludes that the urban form of these districts has a high potential for sustainability and the reasons why they are currently unattractive are mainly due to bad management.

Restricted access

Az 1950-es években az erőltetett iparosítás teljes prioritást élvezett a magyar politikában és a gazdaságfejlesztésben, egyben a regionális településpolitikának is meghatározó vezérelve lett.

Óriásira nőtt azon tájegységeknek a politikai ázsiója, melyek természeti erőforrásként bányászható nyersanyagkinccsel rendelkeztek. E felértékelődés nem előzmények nélküli; a történeti településhálózat létrejöttében már a kezdetektől jelentős szerepet játszott a kitermelhető ásványi nyersanyagforrások megléte. Ahol a településfejlődés feltételei közül más adottságok is rendelkezésre álltak, a bányához telepített kolónia bányászvárossá, majd feldolgozóipari várossá válhatott már a feudalizmus vagy a kapitalizmus időszakában. Az államszocializmus1 során azonban Magyarországon is épültek olyan újnak nevezhető városok, amelyek a fenti történeti városfejlődésen nem feltétlenül mentek át, hanem egy vagy több hajdani kicsi faluból lettek tervszerűen, igen rövid idő alatt nagyobb településsé fejlesztve. E városok a korszak terület- és településtervezési, szakmapolitikai gondolkodásmódjának fontos tanúi, melyeket gyakran a korabeli társadalmi rend egyfajta „ideális” városmodelljeiként, társadalmi és városépítészeti kísérletként is nevesítettek. A szerzők Oroszlány és Komló példáján bemutatott alaktani szemléletű elemzéseik keretében az alábbi főbb kérdésekre keresik a választ: Hogyan jelentek meg az államszocializmus során a politikai szándékú nyersanyag-kitermelések, bányaipari fejlesztések a területfejlesztésben? Miként adott ez egy-egy kisebb, korábban kevéssé jelentős településnek hatalmas fejlődési impulzust? Miként hatott mindez az egyes települések térbeli fejlődési folyamataira, és ennek milyen városmorfológiai következményei és vonatkozásai (hasonlóságai, különbségei) fedezhetők fel?

Restricted access

Szemléletváltás a budapesti bérházépítésben

avagy Újlipótváros mint az új városépítészeti paradigmák helyszíne

Changing Approaches in Multi-Storey Rental Housing,

or Újlipótváros as the Location of New Urban Design Paradigms
Építés - Építészettudomány
Authors: Körner Zsuzsa and Kissfazekas Kornélia

A budapesti bérházépítés során a volumenközpontú szabályozástól a korszerű lakóháztervezési elvek felé történő elmozdulás folyamata felölelte a 20. század első harmadát. A tanulmány ezt az időszakot kívánja megvilágítani, az átmeneti időszak általános városépítészeti szemléletváltásainak, főbb jellemzőinek, és az ezek nyomán kialakuló beépítési mód változásainak a bemutatásával. A folyamatot a városépítészeti szempontból példaértékűnek tekintett Újlipótváros néhány tömbjének részletesebb elemzése illusztrálja, melyek kutatási alapját eredeti térképi anyagok és korabeli szakmai publikációk képezik.

In multi-storey rental housing in Budapest the first third of the 20th century was characterized by a transition from quantity-centered regulation to modern principles of residential house planning. The study seeks to shed light on this period by presenting attitude changes in general urban design in the transitional period, as well as their main characteristics and resulting development patterns. The process is illustrated by a more detailed analysis of some blocks in Újlipótváros considered exemplary from the point of view of urban planning, based on original maps and contemporary professional publications.

Open access

Co-housing és városi fenntarthatóság

Piaci és közösségi többlakásos fejlesztések helyválasztása a fenntarthatóság tükrében

Építés - Építészettudomány
Authors: Szabó Julianna, Kissfazekas Kornélia, and Babos Annamária

Nyugat-Európa városi lakásfejlesztéseiben az 1990-es évek óta megfigyelhető a környezeti fenntarthatósági szempontok, illetve a közösségi lakhatás szempontjainak terjedése. Egymáshoz közelítő trendekről van szó, hiszen számos co-housing2 közösség alapértékként fogalmazza meg a fenntartható életmód kialakítását, ugyanakkor az integrált lakóközösség kialakítása és az azzal járó társadalmi előnyök a fenntarthatóság harmadik, társadalmi pillérének tekinthetők, ami egyre több zöld ingatlanminősítési rendszerben is megjelenik. Ugyanakkor a fejlesztés egyes döntéseiben a két trend által meghatározott szempontok nem mindig esnek egybe. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a városias többlakásos lakóingatlanok helykiválasztását milyen módon befolyásolhatja a környezettudatos és a co-housing szempontrendszer, felismerhetők-e karakteres különbségek, illetve miképpen és mely feltételekkel erősítheti egymást egy beruházásban a két nézőpont.

Elemzésünket Yosef Jabareen városi fenntarthatósági kritériumaira alapozzuk. A településföldrajzi lokációs elméletek analógiájára bevezetjük a telek helyi és helyzeti energiájának fogalmát. Jabareen kritériumait az ingatlanfejlesztés lokációs szempontjainak feleltetjük meg, szembeállítva egymással a tipikus piaci ingatlanfejlesztés szempontjait, a közösségi lakásépítés szempontrendszerével. Vizsgálatainkat részben a co-housing szakirodalom megállapításaira és esettanulmányaira, részben — széles körű és releváns magyar tapasztalatok hiányában — berlini megépült közösségi lakóházak adatbázisára építjük. Végezetül felvetjük a városi önkormányzati felelősség kérdését a közösségi lakásfejlesztések orientációjában, a fenntartható lokációs döntések támogatásában.

Open access