Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Kitti Balog x
Clear All Modify Search

Hazánk kedvező geotermikus adottságai miatt nagy mennyiségben termelhető ki a változatos hasznosítási módoknak eleget tevő termálvíz. Balneológiai felhasználás után a visszasajtolás tilalma miatt a felszíni csurgalékvíz-elvezetés többnyire földcsatornákon keresztül történik. A vizsgálati területül választott cserkeszőlői gyógyfürdőből a természetbe kikerülő használt hévíz szigetelés nélküli csatornán keresztül a Körösbe ömlik. Az így elszikkadó csurgalék hévíz talajtani hatásait 11 diagnosztikai talajparaméter figyelembevételével főkomponens analízis és diszkriminancia analízis segítségével értékeltük. Megállapítottuk, hogy a beszivárgó használt hévíz nagy Na+-koncentrációja miatt a talajban ioncsere folyamatok játszódnak le, melyek a Na+-koncentráció növekedése és ezzel egyidejűleg a Ca2+-tartalom csökkenése irányába hatnak. A diszkriminancia függvény alapján a legjelentősebb háttérfolyamatként a Mg2+mobilizáció azonosítható. A szikesedést jelző paraméterek (EC, szóda-, Na+-, HCO3 --tartalom) csak kis mértékben növekedtek, a szikesedési részfolyamatok megjelenése így jelenleg kezdetinek tekinthető. A csatorna környékén a humusz- és K+-tartalom növekedése is kimutatható volt. A diszkriminancia függvény alapján diszkriminancia diagramot szerkesztettünk, melyen közel 90%-os helyességgel különültek el a talajminták a csatornától való távolság szerint a priori ismereteink alapján képzett „kontroll” és „termálvízhatás alatt álló” talajmintacsoportokra. A diszkriminancia függvény alapján a továbbiakban a mintaterületről származó bármely talajminta – diagnosztikai paramétereinek meghatározása után – besorolhatólesz a termálvíz hatása által érintett vagy nem érintett csoportok valamelyikébe. Így közvetetten a hatásterület kiterjedéséről is információt nyerhetünk. Ezen az 50 éve termálvízhatás alatt álló területen igazolható volt a hévíz szikkadás talajmódosító hatása, azonban a terepi megfigyelések, laboratóriumi vizsgálatok és a statisztikai analízis tanúsága szerint ezen folyamatok nem érik el azt a mértéket, mely esetén már talajdegradációról beszélhetnénk.

Restricted access

A Duna–Tisza közi hátságban az elmúlt évtizedekben jelentős változások zajlottak le a terület hidrológiai viszonyaiban történt változások miatt. A hátság egyik legérzékenyebb természeti képződményei a szikes tavak. Ezek állandóságához nem csupán megfelelő vízellátottság, de megfelelő mennyiségű és minőségű oldható só is szükséges. A hátságban zajló regionális és lokális vízforgalom tér- és időbeli koncepcionális modellje alapján, a Szappanostó példáján számszerűen jellemeztük az elmúlt 31 év folyamán a talajok sótartalom-változását. Ehhez négy, 1983-ban már vizsgált mintapontban a talajvíz szintjét, összetételét és a talajt is elemeztük — lehetőség szerint ugyanolyan módszerrel.

A területen a talajvízszint süllyedt és a felszíni vízborítás jelentősen csökkent, valamint csökkent a talajvíz sótartalma, lúgossága és nátriumtartalma. A talaj felszínközeli rétegeiben csökkent a sótartalom, a pH és a nátriumtartalom.

A CaCO3-tartalom mélységi lefutási görbéi átrendeződtek, ebben a kilúgzás mellett a tómederben és a partján működő ráhordás/lehordás is jelentős szerepet játszhatott.

A tómedret teljesen benőtték a növények, az 1983-ban jellemző sókedvelő, nagy sótartalmat is tűrő növényekhez képest 2014-re a kis talajsótartalmat kedvelő növé-nyek terjedtek el, teljesen beborítva a felszínt. Megnövekedett a talaj humusztartal-ma és kiterjedt a füvek kaszálása.

Restricted access

Related to ongoing (re)forestation in the Great Hungarian Plain the short-term influence of changing land cover was studied on the grains of skeletal sandy soils. In three sampling areas with forest and grassy/arable control plots, the 0.1–0.2 mm grain size fraction of samples taken every 20 cm from the 0–100 cm sandy soil layer (totalling 22,509 grains) were separated and described with optical mineralogical microscope. In order to distinguish sand grains of forest-covered and control areas (grassland/arable land), the results of mineralogical and morphological observations were compared. It was revealed that the amount of feldspar grains is 8–9 times less than the amount of the quartz ones. The increase in the quartz/feldspar (q/fp) ratio is tied to the “consumption” of feldspars: the intense consumption of potassium by trees. Under the forest-covered fields, the number of in-situ crushed grains increased. Grains with etch pits are frequent in samples from the grasslands (except in Hajdúsámson). In samples of forest-covered areas a greatly increased number of brown grains with limonite and/or humus films were observed. The gained results can be useful in proving earlier land use in forested fields.

Restricted access

Kutatásaink során tételesen megvizsgáltuk három tiszántúli mintaterület (Mikepércs, Hajdúsámson és Nyírbogát) erdős- és kontrollfúrásának felső egy méterén húsz cm-enként vett minták 0,1–0,2 mm-es homokfrakcióinak szemcséit, összesen 22.508 db szemcsét. Megállapítottuk a homokszemcsék ásványi összetételét, alakját és a felületükön látható bélyegeket. A vizsgálat célja az erdő- és kontrollterületi fúrásminták különbségeinek kimutatása, és a talajban végbemenő folyamatokkal történő összefüggésbe hozása.Mivel a területek földtani szempontból homogénnek tekinthetők, statisztikai módszerekkel vizsgáltuk, hogy a minták mennyiben hasonlóak fúrás és mintaterület szinten, és melyek azok a paraméterek, amelyek alapján az erdős és a kontrollminták elkülöníthetők.Az ásványi összetétel esetében összehasonlítottuk a kvarc/földpát részarányt (q/fp), a vas-hidroxidok és a gipsz mennyiségét. A szemcsemorfológia alapján a szögletes (éles, koptatásmentes) szemcsék részaránya, a szemcsefelület morfológiája esetében pedig a kioldás (korrózió), a gipszbevonatok és a szemcséket bevonó barna, limonitos/humuszos hártya gyakorisága hordoz információt a talajosodás során történő változásokról.Az erdővel huzamosan fedett területen az intenzívebb mállás miatt a q/fp arány nagyobb, mint a füves kontrollterületeken. A vas-hidroxid akkumuláció lényegesen nagyobb a folyamatosan tölgyerdővel borított területen, míg az akác- és a fiatal nyárerdő esetében csak a gyepterületek gyenge felszín közeli vasakkumulációja volt észlelhető. A tölgyes és a nyaras fás növényzet gyökérzónája alatt a szulfátok kismértékű feldúsulása észlelhető.A szemcsemorfológiailag éles-hegyes szemcsék az „in situ” felaprózódást jelzik, amelyek végig jelen vannak mind a hat fúrásmintában. A mikepércsi kontroll esetében pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálattal is valószínűsíthető a fagyhatás. A nyírbogáti 2. fúrás anyagában viszont feltételezhető, hogy a nyárerdővel való fedettség esetében a biológiai felaprózódás került előtérbe. A kontrollterületek fúrásaiban jól láthatók az eredeti (folyóvízi szállításra utaló) felületet felülíró korróziós kimarások, üregek, amelyek a hajdúsámsoni akácos 60 cm alatti mintájában is jelen vannak.Vizsgálatunk eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a homokos vázanyag részletekre kiterjedő vizsgálata felhívja a figyelmet a talajban végbemenő változásokra, ezen belül az erdős és a füves területek közötti különbségekre. Így az ilyen jellegű vizsgálatok jól kiegészítik a területekre vonatkozó cönológiai, talajtani és vízföldtani kutatásokat.Jelen munkát az OTKA NN79835 számú pályázata („Sekély talajvizű területen telepített ültetvények által a talajban és altalajban okozott sófelhalmozódás statisztikai és hidrológiai modellezése”) támogatta. Köszönet a NYÍRERDŐ Zrt-nek, hogy hozzájárult az általuk kezelt mikepércsi erdőterületen kitűzött fúrások kivitelezéséhez, valamint a jelen munkában szereplő további mintaterületek tulajdonosainak, akik engedélyezték a vizsgálatok elvégzését.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Kitti Balog, Zoltán Gribovszki, András Szabó, Esteban Jobbágy, Marcelo Nosetto, László Kuti, László Pásztor and Tibor Tóth

Az alföldi üledékes síkságon, szubhumid klímán a füves területek és szántók helyén telepített erdők erőteljes hatást gyakorolnak a talajtani közegre, a talajvíztükör szintjére és mozgására. A fák mély gyökerezése és a korábbi vegetációnál jelentősen nagyobb vízfelvétele elősegíti a sótartalom-növekedést az altalajban, illetve a talajvízszint-csökkenést. Az erdőtelepítés globális szinten ugrásszerűen megnövekedett, Magyarországon az erdők területének növekedése elérte az évi 15.000 ha-os rátát. A telepítések főleg az Alföldet érintették, ahol az erdők részben sekély talajvizű területek gyepeit és szántóit váltották fel.Kutatásunk során alföldszerte 31 erdő-kontroll furatpár esetében talajtani, hidrológiai és biológiai terepi megfigyeléseket végeztünk, beleértve a megütött talajvízszint észlelést, a talajvíz sótartalom vizsgálatát, a földtani közeg rétegződésének leírását és a fafaj, valamint az állomány korának rögzítését. Ezen kívül talajvízszint megfigyelő kúthálózatot telepítettünk és laboratóriumban vizsgáltuk a talaj és talajvíz kémiai sajátosságait.A telepített erdők esetében a biomassza pozitív összefüggést mutatott a talaj sófelhalmozódásának mértékével, amit a fafaj (nyár > tölgy > akác) és az állománykor befolyásolt. A három vizsgált fafaj között megmutatkozó különbségek a fák eltérő növekedési erélyével és párologtatásával mutatnak összefüggést.Hazánkban a téli időszakban megfigyelhető, lefelé irányuló mély csapadékbeszivárgás a sók kimosódását eredményezi, így a sófelhalmozódás mértéke kisebb volt a talajban, mint a vizsgált, hasonló környezeti feltételekkel, de melegebb klímával rendelkező argentin pampa területeken.

Restricted access