Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Klára Ács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Ferenc Ács
,
Hajnalka Breuer
,
Klára Tarczay
, and
Miklós Drucza

E tanulmányban a talaj és az éghajlat közötti kapcsolatot elemeztük. Az elemzést egy Thornthwaite-típusú biogeokémiai modell alapján végeztük, amelyet Thornthwaite(1948) biofizikai modellje és egy empirikus talajlégzés modell (Peng et al., 1998) alkotja. A modell feltételezi az éghajlat, a növényzet és a talaj közötti egyensúlyt, ebből eredően az éghajlat, a növényzet és a talaj időbeli változatlanságát. Számításainkat globális (egy az egész Földre vonatkozó adatbázis) és lokális (egy hazai adatbázis) léptékű éghajlati adatokkal végeztük. Vizsgálatainkban részletesen elemeztük az éghajlat, a tényleges párolgás és a talajlégzés évi és szezonális karakterisztikáinak egymás közötti kapcsolatát. Eredményeink közül a legfontosabbak a következők: - Az éghajlat, a tényleges párolgás és a talajlégzés évi karakterisztikáinak területi mintázatai között egyértelmű kapcsolat fedezhető fel mind globális, mind lokális léptékben. - A tényleges párolgás (100-1000 kg H 2 O·m -2 ·év -1 ) átlagban három nagyságrenddel nagyobb, mint a hozzátartozó talajlégzés (100-1000 g C·m -2 ·év -1 ). A tényleges párolgás értékek összemérhetőek a talajban tárolt vízmennyiséggel. Ezzel szemben a talajlégzés értékek nem mérhetőek össze a talajban tárolt szénmennyiség értékekkel. - A talajlégzés szezonális változásait döntően meghatározza az adott éghajlathoz tartozó évi hő- és vízellátottság. Mivel Magyarországon az évi hő- és vízellátottság értékek között nincsenek nagy különbségek, a talajlégzés különböző klímatípusokhoz tartozó szezonális változásai között az eltérések szintén kicsik. Elemzéseinkben azt is megmutattuk, hogy a hasznos vízkészlet alapvető fontosságú talajparaméter. Változásai módosítják nemcsak a talajból kibocsátott vízgőz- és szén-dioxid-áramokat, hanem az éghajlatot is mind globális, mind lokális léptékben. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy az éghajlat modellezésében a talaj hasznos vízkészletének számításba vétele nélkülözhetetlen. Elemzéseinkben kizárólag a tényleges párolgásra és a talajlégzésre összpontosítottunk, ugyanis a talaj és az éghajlat szempontjából e két anyagáram a legfontosabb. A talaj szempontjából azért, mert a víz és a szén-dioxid, valamint a vele kapcsolatos szén meghatározza a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait; az éghajlat szempontjából pedig azért, mert a vízgőz és a szén-dioxid a légkör két legfontosabb üvegházhatású gáza. 

Restricted access

A genomic library of Mucor circinelloides ATCC 1216b has been constructed in Lambda Fix II vector. The library has an average insert site of 10 kb and covers the genome 12 times. The M. circinelloides gene encoding glyceraldehyde-3-phosphate dehydrogenase (gpd) was isolated from this library by hybridization of the recombinant phage clones with a gpd-specific gene probe generated by PCR reaction. The complete nucleotide sequence encodes a putative polypeptide chain of 339 amino acids interrupted by 3 introns. The predicted amino acid sequence of this gene shows a high degree of sequence similarity to the GPD proteins from other filamentous fungi. The promoter region, containing a consensus TATA and CAAT box and a 298 nucleotid long termination region were also determined.

Restricted access
Restricted access

The complete ITS (internal transcribed spacer) region coding the ITS1, the ITS2 and the 5.8S rDNA was amplified by polymerase chain reaction from two strains of Gilbertella persicaria, six strains in the Mucoraceae (Mucor piriformis, M. rouxii, M. circinelloides, Rhizomucor miehei, R. pusillus and R. tauricus) and four strains representing three species of the Choanephoraceae (Blakeslea trispora, Choanephora infundibulifera and Poitrasia circinans). Sequences of the amplified DNA fragments were determined and analysed. G. persicaria belongs to the monogeneric family (Gilbertellaceae), however, originally it was described as Choanephora persicaria. The goal of this study was to reveal the phylogenetic relationship among fungi belonging to Gilbertellaceae, Choanephoraceae and Mucoraceae. Our results support that the “intermediate” position of this family is between Choanephoraceae and Mucoraceae.

Restricted access