Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Klára Baróti-Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Izotóppal működő vérbesugarazó készülékek cseréje Rtg-sugárforrással működő eszközökre

Replacement of isotope-operated blood irradiator devices with X-ray radiation devices

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Klára Baróti-Tóth
,
Sándor Nagy
,
Béla Jenei
,
Imre Katovics
, and
Katalin Koknyáné Galaczi

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) 2020-ban csatlakozott a CIRP (Cesium Irradiator Replacement Project) amerikai projekthez, melynek célja alternatív technológia bevezetése azokon a terápiás területeken, ahol radioaktív sugárforrással (Cs137, Co60) működő eszközöket használnak. A program keretében a debreceni régióközpontunkban került telepítésre az első röntgen vérbesugárzó készülék. A technika alkalmazása előtt a vörösvérsejt-koncentrátumokat teszteltük. Az eredmények megfelelnek a jogszabályi igényeknek (hemolízisarány <0,8%), a készítmények biztonságosan kiadhatók a betegellátásra. Az évenkénti adatgyűjtésünkből kiderült, hogy a besugarazott vérkészítmények aránya (∼10%) szinte teljesen azonos a nemzetközi gyakorlattal. Az OVSZ adatbázisából lehívott adatokból megállapítottuk, hogy 2019–2022-ben hazánkban még mindig alacsonyabb a fehérvérsejt-mentesített (szűrt) vörösvérsejt-készítmények (22%) transzfúziós igénye más országokhoz képest, ahol ez az érték megközelíti a 100%-ot. A kiadott trombocitakészítmények esetében ez kedvezőbb transzfúziós gyakorlatot mutatott.

Restricted access

A vértakarékos betegellátás bevezetésének szükségessége és lehetőségei, valamint a pandémia hatása a regionális vérellátás helyzetére

The need and possibilities of PBM program and effect of the SARS-CoV-2 pandemic on Hungarian regional blood banking activities

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Kitti Katalin Horváth
,
Mária Lázár
,
Éva Fődi
,
Klára Baróti-Tóth
, and
Imelda Marton

Összefoglaló. A vértakarékos betegellátás programját már a fejlett világ számos országában bevezették, és valamennyi alkalmazó ország pozitív eredményeket tudott bemutatni a betegbiztonság javulása és a klinikai vérfelhasználás mérséklődése területén. A program evidenciákon alapuló ajánlásokat tesz, amelyek hozadéka nem csupán a vérfelhasználás optimalizálása, hanem a betegbiztonságot jelző mutatók, úgymint a kórházi morbiditás és mortalitás csökkenése, valamint közvetett módon a kórházi ápolási idő és a kórházi költségek mérséklődése is. A program három pillére az anémia, a vérvesztés és a transzfúzió kockázati triászát célozza meg, ezek módosításának lehetőségeire helyezi a hangsúlyt.

Mivel a pandémia és a járványügyi intézkedések a vérellátást és a vérfelhasználást is jelentősen érintették, a dolgozat adatgyűjtési és elemzési célja a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja vérfelhasználási mutatóinak bemutatása és annak megbecslése, hogy a program bevezetése milyen pozitív változásokat eredményezhetne a vérgazdálkodásban.

A donációk és a vérfelhasználás közötti egyensúly fenntartása rendkívül nehéz feladat egészségügyi krízishelyzettől függetlenül is, mivel a hazai vérellátás minimális tartalékkal rendelkezik. A pandémia miatti korlátozó intézkedések a vérkészlet megfelelő szintű folyamatos biztosításában nagy nehézséget okoztak, és annak ellenére, hogy a vérkészítményigény az elektív ellátások halasztása miatt csökkent, a korábbi minimális vérgazdálkodási tartalék kritikus mértékűre szűkült.

A program elveinek és eszközeinek klinikai gyakorlatba történő bevezetése kedvező változásokat hozhatna mind a klinikai vérfelhasználásban, mind a betegbiztonság javításában, és biztosíthatja a hazai vérellátás tartós egyensúlyát. A vértakarékos betegellátási program alkalmazásának szükségessége a pandémia alatt még sürgetőbbé és hangsúlyosabbá vált, melyet mind az országos, mind pedig a regionális vérgazdálkodási adatok alátámasztanak.

Summary. The Patient Blood Management program has already been introduced in many countries in the developed world and all user countries have been able to show positive results in improving patient safety and reducing clinical blood use. The program makes evidence-based recommendations that result not only in optimizing blood use but also in reducing patient safety indicators such as hospital morbidity and mortality and, indirectly, reducing hospital care time and hospital costs. The three pillars of the program target the risk triad of anemia, blood loss, and transfusion, with an emphasis on opportunities to modify them.

As the pandemic and epidemiological measures also significantly affected blood banking and blood use, the aim of the review data collection and analysis is to present the blood use indicators of the Clinical Center of the University of Szeged and to estimate the positive changes in blood management.

Maintaining a balance between donations and blood use is an extremely difficult task regardless of the health crisis, as the national blood supply has minimal reserves. Restrictive measures due to the pandemic have made it very difficult to ensure an adequate level of blood supply at all times, and despite the decline in demand for blood products due to the postponement of elective care, the previous minimum blood supply reserve has been reduced to a critical level.

Implementing the principles and tools of the program into clinical practice could bring about positive changes in both clinical blood use and patient safety, and ensure a lasting balance in the domestic blood supply. The need for a patient blood management program became even more urgent and emphasized during the pandemic, supported by both national and regional blood management data.

Open access

A SARS-CoV2-járvány hatása a hazai vérellátásra

Effect of the SARS-CoV2 pandemic on Hungarian blood banking

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Attila Tordai
,
Sándor Nagy
,
Klára Baróti-Tóth
,
Imelda Marton
,
Mária Lázár
,
Judit Demeter
,
Tamás Masszi
, and
Andrea Matusovits

Absztrakt:

A súlyos akut légúti szindrómát kiváltó, új típusú koronavírus, a SARS-CoV2 olyan példátlan világjárványt okozott, amely szélsőséges terhelést jelent a még a legfejlettebb országok egészségügyi rendszereire is és azok társadalmaira. Az újonnan emberi kórokozóvá váló vírus ellen sem védőoltás, sem hatékony célzott terápia nem áll rendelkezésre. A járványhelyzetre reagálva a világszerte, köztük Magyarországon is, meghozott szigorú korlátozások a vérellátás tevékenységét egyfelől a donációs hajlandóság és aktivitás kifejezett csökkenése, másfelől a felhasználók igényeinek nehezebben jósolható csökkenése révén érintették. Az OVSz országos adatai szerint a vörösvérsejt-, illetve plazmakészítmények felhasználása mintegy 30%-os, míg a thrombocytakészítményeké mintegy 20%-os csökkenést mutatott 2020. április hónapban az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a mobil véradási események száma országosan 61%-kal, a véradásra megjelent donorok száma pedig 28%-kal csökkent. A korábban járványt okozó légúti vírusokkal és a SARS-CoV2-vel is meglevő klinikai tapasztalatok alapján nem valószínűsíthető az új koronavírus hematogén úton történő átvitele, így a véradás előtti szűrés sem indokolt a potenciálisan fertőzöttek kiszűrését segítő általános óvintézkedések betartása mellett. A hematológiai betegellátásban a vérkészítmények felhasználásának csökkenése kisebb mértékű volt, és kifejezett szóródást mutatott a vizsgált szegedi és budapesti egyetemi központok összehasonlításában. Az új kórokozó elleni vakcina és célzott kezelés hiányában a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápia ígéretes és racionális, azonnal hozzáférhető terápiás lehetőség. Az FDA kivételesen gyorsan meghozott bátorító állásfoglalása és irányelve hatására több párhuzamos, nagyobb esetszámú és a korszerű klinikai kutatási szempontokat is figyelembe vevő, a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápiára irányuló klinikai vizsgálat indult az USA-ban és más nyugati országokban, köztük Magyarországon is a vérellátó szolgálatok aktív részvételével.

Open access