Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Klára Czakó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Magyarországon, néhány kisebb körzetet kivéve, a talaj és az ivóvíz jódtartalma alacsony, így a hazánkban termelt zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonafélékkel és az ivóvízzel az emberi szervezetbe jutó jód mennyisége nem éri el a nemzetközi szervezetek által ajánlott értéket. A magzat és az anyatejjel táplált csecsemő megfelelő jódellátásához különösen fontos a megfelelő jódbevitel a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Célkitűzés : A vizsgálat célja, hogy országos szinten felmérjük az anyatejek jódtartalmát és szükség esetén ajánlásokat tehessünk a terhesség és a szoptatás idején a jódpótlás mértékére. Módszer: Országos mintavételt követően 72 anyatejminta jódtartalmát vizsgáltuk induktív csatolású plazma-tömegspektrométerrel (ICP-MS). Eredmények: A csecsemők 42%-a nem jut hozzá a jelenleg nemzetközileg ajánlott 110 μg jód/nap mennyiséghez élete első szakaszában, ami jelentősen befolyásolhatja a testi és szellemi fejlődésüket. Következtetés: Az eredmények ismeretében a terhes és szoptató nők számára jódtartalmú étrend-kiegészítő készítmények vagy magas jódtartalmú élelmiszerek fogyasztása ajánlott.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Illés
,
Edit Urbán
,
Andrea Lázár
,
Kamilla Nagy
,
Emese Ivány
,
Balázs Kui
,
Klára Lemes
,
Máté Tajti
, and
László Czakó

Absztrakt:

Bevezetés: Az antibiotikumok (AB) nem megfelelő alkalmazása miatt számtalan kórokozó vált multirezisztenssé. Az egyik leggyakoribb kiindulási gócot az epeutak gyulladása képezi. A fatális kimenetel megelőzésében kulcsszerepet játszik a megfelelő AB-politika. Célkitűzés: A cholangitis leggyakoribb kórokozói AB-érzékenységének és a választott empirikus AB-kezelés hatásosságának vizsgálata. Betegek és módszer: Retrospektív kutatásunk során a 2006-os és a 2016-os év folyamán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának I. Belklinikáján cholangitis indikációval végzett endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) során nyert epeminták mikrobiológiai eredményének áttekintése történt. Eredmények: 2006-ban 29, 2016-ban 111 epemintavétel történt, ezekből 22 (75%), illetve 106 (95%) volt pozitív. A betegek átlagéletkora 61 ± 14 vs. 71 ± 14 év, a nemek aránya közel azonos volt. 2006-ban 10 esetben indítottak empirikus AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol, illetve imipenem), ezekre 9 esetben (90%) a tenyészett kórokozó érzékeny volt. 2016-ban 88 esetben indítottak AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol mellett ceftriaxon és metronidazol, valamint imipenem és metronidazol is szerepelt). 29 esetben az empirikusan indított AB nem volt hatékony. A ciprofloxacin hatékonysága 64%-ra csökkent 2016-ra. A cholangitist okozó leggyakoribb kórokozók típusa (Escherichia coli, Enterococcus faecalis, Klebsiella pneumoniae) a két vizsgált évben nem változott, ciprofloxacinrezisztenciájuk azonban növekedett. A polimikrobás infekciók aránya rendre 73% és 64% volt. Következtetés: A pozitív epetenyésztések száma szignifikánsan emelkedett 2016-ban. A leggyakoribb kórokozók típusában nem adódott eltérés. Az empirikusan indított ciprofloxacin antibiotikum hatékonysága csökkent 2016-ban. Eredményeink a cholangitist okozó kórokozók típuseloszlásában megfelelnek a cholangitisre vonatkozó ajánlás (Tokyo Guideline) adatainak. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1437–1442.

Open access