Search Results
You are looking at 1 - 10 of 18 items for
- Author or Editor: Klára Kovács x
- Refine by Access: All Content x
Dolgozatom célja, hogy feltárjam, milyen társadalmi (szocioökonómiai, szociokulturális), környezeti és egyéni tényezők játszanak szerepet abban, hogy milyen rendszerességgel sportol egy hallgató a partiumi térségben, s ezáltal hogyan lehetne több hallgatót bevonni a rendszeres sportolásba. E kérdés megválaszolásához egy három elméleti pillérből álló megközelítést alkalmaztam: Bourdieu tőke- és habituselmélete, Hradil társadalmi miliőkről szóló és Bandura szociális tanulás elmélete. Az elemzéshez a HERD-kutatás kérdőíves felméréséből származó adatbázist használtam fel (N=2619). A többlépcsős lineáris regresszió eredményei szerint a nem és az objektív anyagi helyzet mint szocio-demográfiai változók, illetve a sportolás fontossága iránti attitűdök, a sportrendezvények látogatása és a legjobb barát sportolása mint szubjektív, szellemi, környezeti tényezők befolyásolják azt, hogy egy hallgató milyen gyakran sportol. Az eredmények elsősorban Hradil elméletét támasztották alá, ugyanakkor igazolták részben Bourdieu elméletét is a gazdasági tőke hatásának hangsúlyozásával. A legjobb barát sportolásának hatása jól mutatja Bandura szociális tanulás elméletének érvényességét a kortársak körében.
Tanulmányaikban (is) kitartóbbak a sportolók?
Are Sportspeople More Persistent in Their Studies (too)?
Absztrakt:
Tanulmányunkban feltártuk a sportolási szokások és a tanulmányi eredményesség egy fontos mutatójának, a tanulmányok melletti kitartás (perzisztencia) közötti összefüggéseket magyarországi és romániai (partiumi) felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében (N = 2619). Megvizsgáltuk a sportolási szokások és intézményi formák szerint elkülönülő hallgatói csoportok közötti különbségeket a perzisztencia egyes állításaiban és összemutatójában. A kutatás elméleti hátteréhez a fejlődési modell, a zero-sum és a hallgatói integrációs modell elméleteket használtuk fel. Eredményeink szerint a fejlődés modell elmélet a leggyakrabban sportolók kiemelkedő eredményeiben látszik érvényesülni, de fontos kiemelni, hogy a legnagyobb szerepe az alkalmi, társak kedvéért sportoló hallgatók közé tartozásnak van. Az egyetemi sportklubban sportolók a legkevésbé elszántak a tanulmányaik befejezését illetően, miközben a nem sportkörtagok érték el a legmagasabb pontszámokat.
The aim of this study was to evaluate a Chemiluminescence Enzyme Immunoassay (CLIA) developed for the detection of E. coli O157:H7, using different E. coli O157 serotypes. The sensitivity and specificity of the kit were determined from the tenfold dilutions of the 24-hour broth cultures of the test strains. According to the results obtained in this trial, the sensitivity of the kit is 103–104 cells ml−1, and it is specific for E. coli O157. Twenty-five g ground raw beef samples were prepared and inoculated with E. coli O157:H7 at different CFU g−1. The samples were incubated in 225 ml of modified E. coli broth with novobiocin (mEC + n) at 42 °C for 4 h and the immunoassays were performed following the instructions of the manufacturer. According to the results obtained by the CLIA test 101–102 E. coli O157 g−1 can be detected from the sample. So this kit seems to be suitable for screening the samples before selective cultivation of E. coli O157:H7.
Lemorzsolódók tegnap, ma és holnap
Dropout Students in the Past and in the Future
Absztrakt:
A felsőoktatásból lemorzsolódott hallgatókról hajlamosak vagyunk sztereotípiák mentén gondolkodni, s a legutóbbi évekig a hazai szakirodalom is ritkán foglalkozott velük. A leggazdagabb statisztikai adatbázisok alapján is talányos marad a kép a felsőoktatási tanulmányok félbehagyásáról, mert a képzés félbehagyásának a tanulmányi rendszerekben megjelölhető okai nem tükrözik a realitást, s az egyes évfolyamokat követő panelvizsgálatokból épp a lemorzsolódók válaszai hiányoznak. Ennek a problémának nyomába eredve a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjának (CHERD-H) kutatói először a lemorzsolódott hallgatók interjús (20 interjú), majd ennek tapasztalataira építve kérdőíves (605 fő) vizsgálatát végezték el, s az adataikat összevetették a teljes körű hallgatói statisztikai (FIR, FELVI), valamint a perzisztens és lemorzsolódási rizikóval küzdő hallgatók kérdőíves adatbázisaival (PERSIST 2019, N = 2000). Mivel az anyagi okok, a költségtérítési kötelezettség szerepe vitathatatlan a lemorzsolódásban, az önköltséges hallgatók helyzetét és összetételét is megvizsgáltuk (30 interjú, FELVI-adatok). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a lemorzsolódott hallgatók heterogén tábort alkotnak, s a különböző társadalmi és képzési csoportokat különböző arányban és különböző okok miatt fenyegeti a lemorzsolódás veszélye. Az egyéni szintű okok mellett a felsőoktatás rendszerszintű jellemzői is felelősek a lemorzsolódás növekedéséért, sőt, a kedvezőtlen társadalmi státusúak nagyobb arányú lemorzsolódásáért is.
SmpB, a small tmRNA binding protein, is essential for trans-translation. 6His and FLAG tagged SmpB was cloned from Mycobacterium tuberculosis H37Rv. It was expressed in Escherichia coli using the T7 promoter-polymerase system. Anti-FLAG M2 agarose was used for its purification. Mycobacterial SmpB copurifies with other proteins. We identified elongation factor EF-Tu in the purified SmpB preparations.
Background and aims
Even the richest statistical databases leave the reasons of student dropout from higher education largely obscure. It is the answers of the students who drop out that the panel examinations of the cohorts of students do not contain. The theoretical background to our research was provided by Coleman’s concept of social capital (1961), Tinto’s integrational and Astin’s involvement theory, as well as Pascarella and Terenzini’s institutional integration/embeddedness ideas (2005).
Methods
To find a solution to that problem, we devised a quantitative, questionnaire survey, based upon the qualitative examination of students who have dropped out (DEPART 2018; N = 591). For data gathering, the snowball method was used, and almost all academic fields are represented in the database. The primary objective of the research was revealing and identifying the factors preventing students from obtaining a degree, surveying the processes and decisions that resulted in their not being able to graduate. School career, educational experience, the attitude of the family to the student’s studies, job/career orientation, educational and social experience in higher education, competitive activities, and social–economical characteristics were the topics we examined. We collected the data of the students who have dropped out with the questionnaire (IESA 2015; N = 2017) and compared the information thus collected with the social and demographic characteristics, school career, and higher educational integration of persistent students. We also compared the data to the embeddedness of (the persistent) students in various voluntary organizations (civic, sport, and religious). For the examination of persistence, a 9-item, highly reliable scale [Cronbach, 883 (IESA)] has been used since 2012.
Results
The results suggest that the influence of institutional factors and that of the social network is more powerful than the individual characteristics. We found considerable differences between the intra- and extra-campus influences.
Discussion
Our findings highlight the necessity of providing empirical foundations for the institutional dropout prevention programs.
In order to analyse the effects of temperature (9–22 °C) and light intensity (170–576 μmol m −2 s −1 ) on plant development two barley varieties with contrasting seasonal growth habits were included in a series of experiments consisting of controlled environment tests. The effect of constant (18 °C) and daily fluctuating (18/16 °C) temperature with a long photoperiod was also examined in a set of barley varieties including winter, facultative and spring barleys. Dicktoo with facultative growth habit was more sensitive to unfavourable conditions than Kompolti korai with winter growth habit; the flowering of Dicktoo was significantly delayed by sub-and supra-optimal temperatures and low light intensity accompanied by higher or fluctuating temperatures. The optimal temperature at flowering was also significantly lower for Dicktoo than for Kompolti korai (16.0 °C vs. 21.0 °C, respectively). Plant development was the fastest when there was no fluctuating environmental factor in the growing conditions and was significantly delayed with application of photo cycle. The addition of thermo cycle to photo cycle had an even stronger delaying effect. Facultative barleys were the most sensitive, followed by winter barleys, while spring barleys the least sensitive to the introduction of thermo cycle.
