Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for

  • Author or Editor: Klára Kovács x
  • All content x
Clear All Modify Search

Dolgozatom célja, hogy feltárjam, milyen társadalmi (szocioökonómiai, szociokulturális), környezeti és egyéni tényezők játszanak szerepet abban, hogy milyen rendszerességgel sportol egy hallgató a partiumi térségben, s ezáltal hogyan lehetne több hallgatót bevonni a rendszeres sportolásba. E kérdés megválaszolásához egy három elméleti pillérből álló megközelítést alkalmaztam: Bourdieu tőke- és habituselmélete, Hradil társadalmi miliőkről szóló és Bandura szociális tanulás elmélete. Az elemzéshez a HERD-kutatás kérdőíves felméréséből származó adatbázist használtam fel (N=2619). A többlépcsős lineáris regresszió eredményei szerint a nem és az objektív anyagi helyzet mint szocio-demográfiai változók, illetve a sportolás fontossága iránti attitűdök, a sportrendezvények látogatása és a legjobb barát sportolása mint szubjektív, szellemi, környezeti tényezők befolyásolják azt, hogy egy hallgató milyen gyakran sportol. Az eredmények elsősorban Hradil elméletét támasztották alá, ugyanakkor igazolták részben Bourdieu elméletét is a gazdasági tőke hatásának hangsúlyozásával. A legjobb barát sportolásának hatása jól mutatja Bandura szociális tanulás elméletének érvényességét a kortársak körében.

Restricted access

Absztrakt:

Tanulmányunkban feltártuk a sportolási szokások és a tanulmányi eredményesség egy fontos mutatójának, a tanulmányok melletti kitartás (perzisztencia) közötti összefüggéseket magyarországi és romániai (partiumi) felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében (N = 2619). Megvizsgáltuk a sportolási szokások és intézményi formák szerint elkülönülő hallgatói csoportok közötti különbségeket a perzisztencia egyes állításaiban és összemutatójában. A kutatás elméleti hátteréhez a fejlődési modell, a zero-sum és a hallgatói integrációs modell elméleteket használtuk fel. Eredményeink szerint a fejlődés modell elmélet a leggyakrabban sportolók kiemelkedő eredményeiben látszik érvényesülni, de fontos kiemelni, hogy a legnagyobb szerepe az alkalmi, társak kedvéért sportoló hallgatók közé tartozásnak van. Az egyetemi sportklubban sportolók a legkevésbé elszántak a tanulmányaik befejezését illetően, miközben a nem sportkörtagok érték el a legmagasabb pontszámokat.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Klára Faragó and Zoltán Kovács
Restricted access
Restricted access
Educatio
Authors: Gabriella Pusztai, Klára Kovács, and Roland Hegedűs

Absztrakt:

A felsőoktatásból lemorzsolódott hallgatókról hajlamosak vagyunk sztereotípiák mentén gondolkodni, s a legutóbbi évekig a hazai szakirodalom is ritkán foglalkozott velük. A leggazdagabb statisztikai adatbázisok alapján is talányos marad a kép a felsőoktatási tanulmányok félbehagyásáról, mert a képzés félbehagyásának a tanulmányi rendszerekben megjelölhető okai nem tükrözik a realitást, s az egyes évfolyamokat követő panelvizsgálatokból épp a lemorzsolódók válaszai hiányoznak. Ennek a problémának nyomába eredve a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjának (CHERD-H) kutatói először a lemorzsolódott hallgatók interjús (20 interjú), majd ennek tapasztalataira építve kérdőíves (605 fő) vizsgálatát végezték el, s az adataikat összevetették a teljes körű hallgatói statisztikai (FIR, FELVI), valamint a perzisztens és lemorzsolódási rizikóval küzdő hallgatók kérdőíves adatbázisaival (PERSIST 2019, N = 2000). Mivel az anyagi okok, a költségtérítési kötelezettség szerepe vitathatatlan a lemorzsolódásban, az önköltséges hallgatók helyzetét és összetételét is megvizsgáltuk (30 interjú, FELVI-adatok). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a lemorzsolódott hallgatók heterogén tábort alkotnak, s a különböző társadalmi és képzési csoportokat különböző arányban és különböző okok miatt fenyegeti a lemorzsolódás veszélye. Az egyéni szintű okok mellett a felsőoktatás rendszerszintű jellemzői is felelősek a lemorzsolódás növekedéséért, sőt, a kedvezőtlen társadalmi státusúak nagyobb arányú lemorzsolódásáért is.

Open access

SmpB, a small tmRNA binding protein, is essential for trans-translation. 6His and FLAG tagged SmpB was cloned from Mycobacterium tuberculosis H37Rv. It was expressed in Escherichia coli using the T7 promoter-polymerase system. Anti-FLAG M2 agarose was used for its purification. Mycobacterial SmpB copurifies with other proteins. We identified elongation factor EF-Tu in the purified SmpB preparations.

Restricted access

The aim of this study was to evaluate a Chemiluminescence Enzyme Immunoassay (CLIA) developed for the detection of E. coli O157:H7, using different E. coli O157 serotypes. The sensitivity and specificity of the kit were determined from the tenfold dilutions of the 24-hour broth cultures of the test strains. According to the results obtained in this trial, the sensitivity of the kit is 103–104 cells ml−1, and it is specific for E. coli O157. Twenty-five g ground raw beef samples were prepared and inoculated with E. coli O157:H7 at different CFU g−1. The samples were incubated in 225 ml of modified E. coli broth with novobiocin (mEC + n) at 42 °C for 4 h and the immunoassays were performed following the instructions of the manufacturer. According to the results obtained by the CLIA test 101–102 E. coli O157 g−1 can be detected from the sample. So this kit seems to be suitable for screening the samples before selective cultivation of E. coli O157:H7.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Klára Piukovics, Viktória Bertalan, Gabriella Terhes, Ágnes Báthori, Edit Hajdú, Gyula Pokorny, László Kovács, and Edit Urbán

Despite the development in the identification of Nocardia spp., common challenges exist in the laboratory diagnosis and management of nocardiosis. We report two cases of disseminated nocardiosis in a patient with hematologic disorder and in a patient with systemic lupus erythematosus, where the cooperation between various specialists was essential to set up the adequate diagnosis of disseminated nocardiosis.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Ildikó Karsai, B. Kőszegi, G. Kovács, P. Szűcs, Klára Mészáros, Z. Bedő, and O. Veisz

In order to analyse the effects of temperature (9–22 °C) and light intensity (170–576 μmol m −2 s −1 ) on plant development two barley varieties with contrasting seasonal growth habits were included in a series of experiments consisting of controlled environment tests. The effect of constant (18 °C) and daily fluctuating (18/16 °C) temperature with a long photoperiod was also examined in a set of barley varieties including winter, facultative and spring barleys. Dicktoo with facultative growth habit was more sensitive to unfavourable conditions than Kompolti korai with winter growth habit; the flowering of Dicktoo was significantly delayed by sub-and supra-optimal temperatures and low light intensity accompanied by higher or fluctuating temperatures. The optimal temperature at flowering was also significantly lower for Dicktoo than for Kompolti korai (16.0 °C vs. 21.0 °C, respectively). Plant development was the fastest when there was no fluctuating environmental factor in the growing conditions and was significantly delayed with application of photo cycle. The addition of thermo cycle to photo cycle had an even stronger delaying effect. Facultative barleys were the most sensitive, followed by winter barleys, while spring barleys the least sensitive to the introduction of thermo cycle.

Restricted access